Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-226

96 Áz országgyűlés képviselőházának 226. Ha már most ezek mögé a nagy számok mögé nézünk, akkor az elfogultságtól mentes vizsgálódásnak meg kell állapítania azt, hogy ez a költségvetés nemcsak a napi problémák áthidalását, nemcsak a ma meglévő nemzeti értékek és erők konzerválását szolgálja, hanem igenis, határozott lépést jelent az ország újjá­építését célzó Programm megvalósítása felé is és mint ilyen, dokumentuma a nemzet maga­bízásának, jövőbe vetett hitének és hivatástu­datának. (Ügy van! pbb£elől r ) Akkor, " amikor " a "költségvetés az állam gondoskodásának előterébe a' honvédelmét, utána nyomiban a mezőgazdaságot, majd az ipart, a kereskedelmet, a kultúrát és az «ktív szociálpolitikát helyezi, mindennél beszéde­sebben juttatja kifejzésre azt a politikát, amely ezen az ősi földön egy katonai erejében impo­náló, mezőgazdaságában fejlett és korszerűsí­tett, iparában életképes, kultúrájában és szo­ciális berendezettségében magas fokon álló államiban látja a magyar jövőt. (Ügy van! jobbfelől.) Ezért nevezte a pénzügyminiszter úr költségvetési expozéjában, szerintem igen találóan, ezt a költségvetést a munka költség­vetésének, bizonyára nemcsak abban a vonat­kozásban, hogy ez a költségvetés számszerűleg hatalmas összeget, 520 milliót mozgat meg a legkülönbözőbb munkaalkalmakra, amely ösz­szeg a beruházásokkal 800 millióra, a tavalyi 400 millió kétszeresére emelkedik: hanem ab­ban a vonatkozásban is, hogy ez a költségvetés kiadásai tételeiben, de különösen beruházásai- ­ban ezt a távoli magyar jövőt munkálja és szolgálja. (Úgy van! jobbfelől) E távolabbi magyar jövő szolgálatának egyik pregnáns kifejezése a költségvetés szo­ciális vonalon is akkor, amikor az a múlt évi költségvetéssel szemben közel 63% -kai emeli a szociális célokra szánt kereteket. Ha figye­lembe vesszük, hogy ebben az összesen 210. mil­lió pengőt kitevő szociális kiadási keretben kö­zel 80 millió jut az Országos Nép- és Család­védelmi Alapnak, akkor megnyugvással láthat­juk azt is, hogy az eddigi karitatív rendszer­ről biztos lépésekkel haladunk a korszerű és eredményes szociálpolitika felé. Áttérve az általam említett számok köze­lebbi vizsgálatára, t. Ház már a költségvetés fő­Összegei is igen érdekes egybevetésekre adnak nekünk alkalmat. Ha ugyanis visszatekintünk a magyar államháztartásnak a háborút kö­vető Ínséges és válságos idők utáni alakulá­sára, akkor azt látjuk, hogy két év, az 1930/31. és az 1938/39^ költségvetési év emelkedik ki jelentőségben az összes azóta lefolyt költség­vetési évek között. Az 1930/31. költségvetési ev annyiban jelent fordulópontot, hogy a világ­háború utáni időben ebben az évben; voltak az államháztartás keretei a legnagyobbak: 1628-1 millió pengő kiadás állott szemben 1386-6 millió pengő bevétellel. De azt is meg kell monda­nom, hogy ebben az esztendőben volt az állam­háztartás mérlege a legkedvezőtlenebb, mint; hogy ez a költségvetés 229-5 millió pengő hiányt mutatott Tudjuk, hogy erre az időre esett a gazdasági válság mélypontja. Ettől az időponttól kezdve hét éven keresztül foko­zatosan, szűkültek a magyar államháztartás keretei, csökkentek a költségvetési Összegek égészen addig, amíg elérkeztünk az 1938/39. költségvetési évhez, amely ismét fordulópontot jelent a magyar államháztartás alakulásaiban. Az 1938/39. költségvetési évben az államháztar­tás keretei ismét elérték, sőt meg is haladták az 1930/31. évi'kereteket s azóta állandó foközá­toss fejlődés mutatkozik. Az 1938/39. évi 17234 ülése 191*1 november 27-en, csütörtökön. millió pengőt kitevő kiadások az 1939/40. : szám­adási időszak kétharmadában 1795-4 millió pen­gőre, az 1941. költségvetési évben már 2084*4 millió pengőre és az előttünk fekvő költségve­tésben 3256-3 millió pengőre emelkedtek. Ugyanakkor a bevételek az 1938/39, évi 1626-3 millió pengőről az, 1939/40. számadási időszak kétharmadában 1708'8 millió pengőre, 1941-ben 2036-2 millió pengőre, az 1942. évben pedig 3082'5 millió pengőre emelkedtek. E nagyarányú fejlődés mellett az 1938/39. évi 97.1 " millió pengős,, 'déficit "kisebb vissza­esés után az 1942! évben közel 174 millió pen­igőre emelkedett ugyan, amiből azonban ép­T)en nem lehet azt a következtetést levonni, mintha az államháztartás helyzete rosszabbo­dot volná- Sőt a továbbiakból kitűnően az 1938/39. évtől kezdve e tekintetben állandó ja­vulás (mutatkozik. Számításba véve ugyanis azt, hogy a kormány az 1938/39. költségvetési évtől kezdve beruházásokra olyan összegeket költ az egyes költségvetések keretében, ame­lyek a mutatkozó hiányok összegét minden­kor meghaladják, a beruházások összegét a hiányokkal szembeállítva, kiderül, hogyha ezek a beruházások elmaradtak volna, akkor nemcsak deficitmentes költségvetésekről be­szélhetnénk, hanem például az 1942. évben már 97.4 millió pengős szufficit jelentkeznék. Joggal nevezte tehát a pénzügyminiszter úr ezt a 174 milliós hiány t expozéjában -, »termé­keny deficitnek«, mert hiszen az ebben je­lentkező passzívum tulajdonképpen közgazda­sági passzívumot jelent. Mindezekből kétségtelenül megállapítható, hogy az 1938/39. évtől kezdve $z. államháztar­tás költségvetési helyzeté á világháború s a rendkívüli viszonyok ellenére is, nemhogy rosszabbodott, " hanem a javulás úgyszólván állandósult. (Ügy nan! Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezekután magának a táncának részletesebb ismertetését adjam s itt mindjárt elöljáró­ban megjegyezzem, hogy a tárca költségvetése bizonyos vonatkozásban a jövő : esztendőben bővülni fog, mégpedig annak következtében, hogy —- mint méltóztatik tudni— két alap­nak: a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapnak és a vagyonváltság-alapnak önálló költségvetési léte. megszűnt és ez a. két alap költségvetésileg beolvad az egyetemes költ­ségvetésbe, így azután a tárca kiadása, áz 1941. évi 157.5 millióval szemben 239.5 milliót tesz ki, vagyis 81-8 millió többletet mutat­Ennek a többletnek a felénél is nagyobb részé, 53.8 millió esik az: üzemi • jellegű vállalatok, monopóliumok — szesz, só, ; dohány — minő­ségi és mennyiségi ternielésének fokozására, viszont igen jelentős ősszeg esik a fizetések­nek és a családi pótlékoknak az ismert 4000-es számú rendelet következtében előállott emelé­sére, nemkülönben az erdélyi és keleti ország­részek' visszacsatolásával kapcsolatban felnié rült létszámemelési szükségletre. Sokkal érdekesebb a bevételek egybeve­tése, mert ezekben a bevételekben már meg­nyilvánulnak a törvényhozásnak és a kor­mányzatnak a bevételek fokozására vonatko­zóan az elmúlt három esztendőben megtett in­tézkedései.. . , - „ Ezen a. téren az., elért eredményeket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az állami köz­igazgatás hevételei keretében az égyenesadók 1938/39. évi 271.1 millió pengőről 1942-ben 407 millió pengőre, a iorgalmiadók az 1938/39; évi : 154.6' millió: pengőről 1942-ben 391.6. millió pen­1 Jgőre, az illetékek a jelzett eveknek- 1Î&2 millió

Next

/
Oldalképek
Tartalom