Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-216
Az országgyűlés képviselőházának 216. idővel ez is eredményre fog vezetni. (Meskó Zoltán.: Addig egészen nyugodtan meg lehet élni?) Nagyon köszönöm azokat a meleg szavakat, amelyeket a képviselő urak minden oldalról elmondottak itt a tanárok, tanítók és lelkészek felé. Ügy érzem, hogy ezek visszhangjai azoknak az érzelmeknek és szavaknak, amelyeket itt én magam is kifejezésre juttattam korábban. Az a törekvésünk, hogy a tanári és tanítói karnak, a lelkészeknek és általában a kultusztárcához tartozó alkalmazottaknak szociális helyzetét javítsuk, okozza azt, hogy noha személyzetszaporodásunk ötvenszázalékos, a kiadások emelkedése ötvenhét százalék a személyi rovaton. Ezt a többletet mind szociális intézkedések okozták. Ezek közül külön rámutatok arra, hogy 470-nel szaporodott a költségvetésben a VII. fizetési osztályú tanítók száma. Tavaly százzal sikerült ezek számát emelni, tehát 570-nel több érdemes, harminc évet már szolgált tanító juthat a magasabb fizetési osztályba» A másik ilyen intézkedés — mint mar említettem — a helyettes tanári minőségben töltött várakozási idő leszállítása és az ala^ csonyabb kategóriák megszüntetése; az utóbbi célra a tavalyelőtti költségvetésben mintegy másfélmillió, ebben a költségvetésben pedig kereken kétmilliós összeg szerepel a személyi rovatban. A harmadik ilyen intézkedés a különleges szolgálatot teljesítő tanítók külön pótlékaira vonatkozik. Ebben az évben gondoskodtunk először arról, hogy a tanyai tanítók segélyezésben részesüljenek az ő különlegesen nehéz munkájuk elismeréseképpen. A pénzügyminiszter úr 800.000 pengőt bocsátott rendelkezésre kizárólag erre a célra. Egymillió pengő szolgál azoknak a tanítóknak díjazására, akiket a román tanítók eltávozása miatt román vidékekre kellett helyezni; ezek a tanítók ott nehéz körülmények között teljesítenek szolgálatot. A különleges szolgálatban lévő tanítók számára tehát 1,800.000 pengő új hitelösszeg vétetett fel. (Elénk helyeslés.) A hitel emelését tette szükségessé különleges ok is, hogy Erdélyben kénytelen voltam — ahogyan azt László Dezső képviselő úr kiemelte — az iskolafenntartók terhein nagyobb mértékben könnyíteni. Ezek az iskolafenntartók majdnem mindenütt a maximális 90 százalékos államsegélyt kapták^ meg, de még ezenfelül még külön segélyezésben is részesülnek a legszegényebb iskolafenntartók. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Hasonló szociális tétel volt a már említett öezszeg, amelyet a lelkészek segélyezésére juttatunk részben költségvetésen kívül. Aztán külön költséget okoz a nemzetiségi iskolaügy megoldása kapcsán a nemzetiségi tagozatok felállítása, továbbá a magyar szórványok részére külön __ osztályok és internátusok létesítése, a családi nevelés, amelyekre összevéve ebben az évben póthitelként a pénzügyminiszter úr közel egymillió pengőt bocsátott rendelkezésre és a jövő évre, 1942-re egymillió pengő kerül a költségvetésbe. (Helyeslés.) A dologi kiadásoknál hasonlóképpen jelentkeznek az új feladatok, túl azon az átalakulási folyamat által előidézett emelkedésen, amelyet röviden drágulásnak szoktunk nevezni. Az ilyen új céljaink között első helyen említem a diákjóléti célokat. Azt hiszem, nem méltóztatnak tájékozva lenni annak a segéülése 1941 november 11-én, kedden. 73 lyezésnek mértékéről, amelyben az állam szegény néposztályból származó egyetemi és főiskolai hallgatókat és a soktestvéres hallgatókat részesíti, ha ezen a téren további kívánalmakat támasztanak. Röviden, számokban foglalom össze ezeket a kiadásokat. A múlt esztendőben az egyetemi hallgatók közül 9382 részesült tandíjkedvezményben. Ezek a trianoni ország hallgatóinak 67-9%-át jelentik. Ezeken felül a kolozsvári hallgatóknak 965%-a részesült ilyen kedvezményben. Ennek értéke összesen 1,037.000 pengő, ezenfelül azonban 950—1000 esetben kellett tandíj segélyt juttatni olyan hallgatónak, aki gyenge tanulmányi eredménye miatt nem részesülhetett tandíjkedvezményben. Ennek a segélynek öszszege 121.000 pengő. 5978 hallgató részesült különböző segélyekben, menza- és ruhasegélyben, gyógyszer- és vizsgasegélyben, kölcsönben, ami szintén kitesz 170.000 pengőt. 5536 inter; nátusi férőhelyünk van, mégpedig 2292 állami és a többi felekezeti és társadalmi internátu; sokban. A férőhelyek közül 1617-et a legutóbbi két esztendőben létesítettünk. Budapesten két új diákinternátust éppen most avattunk fel: az egyiket 220 erdélyi egyetemi hallgató részére létesítettük, ez a Teleki Pál Diákotthon (Helyeslés jobbfelől.), a másik diákotthon, a Gömbös Gyula Diákotthon pedig 280 egyetemi hallgató otthona lesz. (Helyeslés.) Szegeden már működik, főleg a délvidéki hallgatókra való tekintettel, egy fiú- és egy leánydiákotthon, a Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona tanulóotthon. 690 egyetemi hallgató élvez Horthy Miklós-ösztöndíjat, 228.000 pengő értékben, 290 kap más tárcáktól, vagy a fővárostól ösztöndíjat, 262.000 pengő értékben. Mintegy 1000 egyéb kisebb ösztöndíjat élvező főiskolai hallgató 127.000 pengőt kap és van azonkívül ma jdnem 200 külföldi és belföldi tudományos ösztöndíj, amely az internátusok költségeivel 430.000 pengőre rúg. Összesen tehát — a felekezeti és társadalmi áldozatról nem szólva -~ az állam önmagában kereken 42 millió pengőt fordít diákjóléti célokra. Ennél többet, meggyőződésem szerint, nem lehet kívánni az államtól. Különös gondot fordítunk arra, hogy ezekben a segélyekben a szegény magyar nép tehetséges gyermekei és a sokgyermekes apák gyermekei részesüljenek. (Helyeslés.) _ De továbbmentünk ezidén és a Sárospataki képességvizsgálatok mintájára államilag is megkezdettük a szegény falusi tehetséges gyermekek képességvizsgálatát. Ezidén r már 85 diákot juttattunk gimnáziumi oktatáshoz és ellátáshoz. Remélem, hogy jövő esztendőtől kezdve évente 300, vagy ennél is több ilyen gyermeket tudunk felvenni. (Helyeslés és taps.) Ennek költségét részben a felvételi díjhoz fűzött pótlékból fedezzük, — 250 t pengő pótlékot fizetnek erre a célra a középiskolai tanulók a beiratásnál —.. részben pedig a javító vizsgákért és az osztályismétlőktől szedett magasabb díjakból is pótoljuk. Jelenleg a református iskolákban 78, az állami Horthy Miklós-alapból pedig 85 gyermek részesül ilyen iskolai gondozásban. Meskó Zoltán, Makray Lajos, KéthlyAnna és Varga Béla képviselőtársaim az ifjúság szociális kérdéseit tették szóvá és beszéltek az internátusi nevelésről, a vidékről bejáró gyermekekről, a cipő-, ruha- és menzasegélyek kérdéséről, Donáth György képviselőtársam a tandíjengedmények kérdését tette szóvá, amit különösen a polgári iskolára vonatkozólag 1 2*
