Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. ül ismertetésére vagyok bátor rámutatni. A mi­niszterelnöki tárca — beleértve, mint mondot­tam, a Vitézi Rend és a Központi Statisztikai Hivatal. együttes költségvetését — 16,221.000 pengős kiadásával, 2,639.000 pengős többletet mutat fel az 1941. évi költségvetéshez képest. Ha tekintetbe vesszük a keleti és erdélyi or­szágrészekre megállapított múlt évi költség­vetési összeget, akkor ez a többlet csupán 1,590.000 pengőt tesz ki. A miniszterelnökség 1. és 3. rovatai alatt szereplő személyi járandóságoknál, dologi ki­adásoknál és küldetési költségeknél mutatkozó többlet a már mondottak r szerint altalános költségemelési okokban — így a fizetésrende­zésben és a létszámemelésben — leli magya­rázatát. A 4. rovat a sajtószolgálat és a sajtóosz­tály költségeit foglalja magában. A területi növekedés és a háborús viszonyok fokozott hírszolgálati, felvilágosító és tájékoztató fel­adatot rónak a sajtóosztályra, úgyhogy e megnövekedett feladatkörhöz képest 200.000 pengővel kellett a költségelőirányzatot emelni. Ennek az összegnek a jellemzésére csak any­nyit említek meg, hogy a bizottsági ülésen nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldal­ról is az a vélemény alakult ki, hogy ez az összeg nemcsak hogy nem magas, hanem ala­csony, sőt;, még indítványt is tettek ennek fel­emeléséjÊ'. AaP^). rovat a hazai kisebbségek és az ide­genben élő magyar állampolgárok gondozásá­ról rendelkezik. Ennek a rovatnak kiadási tétele 150.00IÓ pengővel csökkent, _ ami abban leli magyarázatát, hogy a kisebbségi sorsban élt testvéreink jelentős része visszakerült a nemzeti közösségbe. r A rovatnak t a. hazai ki­sebbségek, nemzetiségek gondozására fordí­tandó Összege nem csökkent azért, mert a kor­mány ezt a kérdést továbbra is gondozni és kellőkép ápolni kívánja. Folyik ez abból a törekvésből, hogy nemzetiségeinkkel, mint ahogyan az a külügyi vita során töbízben ki­fejezésre jutott, a legőszintébb barátságban kívánunk élni és a magyar nép a nacionaliz­mus gondolatát a legteljesebb belső megértés­sel kívánja összeegyeztetni az egymásrautalt­ság és a sorsközösség gondolatával, A hazá­nak minden fiától egyformán megköveteljük a nemzethez való hűséget és ragaszkodást, de ugyanúgy az egyenlő elbánás, a kölcsönös tisz­telet és megbecsülés alapján a lelkek igazi bé­kéjére törekszünk. A hatodik rovat a rendelkezési alapot tár­gyazza. Ez az előző évi költségelőirányzathoz képest 600.000 pengővel emeltetett. Ügy érzem, hogy a keleti és erdélyi részieken történt terü­letgyarapodás és lélekszámemelkedés önmagá­ban is indokolttá tenné ezt a költségelőirány­zatemelkedést. Ha azonban figyelembe vesz­szűk, hogy a miniszterelnöki munkakört — mint voltam bátor ráutalni és mint ahogy köz­ismert — a háborús viszonyok mennyire meg­növelték és ha összehasonlítjuk azzal az óriási lehetőséggel, amely szerte a világon mindenütt, nemcsak a tekintélyállamokban, de a demok­ráciákban, Angliában és Amerikában is a kor­mányzatoknak anyagi tekintetben rendelke­zésre áll, mondom, ha figyelembe vesszük és összehasonlítjuk ezt a két helyzetet, akkor azt hiszem, egészen nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a költségemelés a mai viszonyok kö­zött nagyon is megokoltnak mutatkozik. Két­ségtelen, hogy az állami költségvetésnél egyéb­ként annyira értékes takarékossági elv nagy, ese 19 Ul november 21-én, pénteken. 539 országos fontosságú feladatkörök elvégzésének rovására nem érvényesülhet. A hetedik rovat a magyar érdemrend és vitézségi érem költségeit tárgyalja, melyek a területnagyobbodás folytán 12.000 pengővel emelkedtek. . , A nyolcadik rovat a Magyar Vöröskereszt díszjelvényeinek költségeiről intézkedik. Ezek a költségek változatlanok. A kilencedik rovat hozzájárulás a Hírlap­írók Nyugdíjintézetéhez. Erre az 1942. évben 110.000 pengő van előirányozva, ami a múlt évi­hez képest 30.000 pengős emelkedést mutat. A kormányzat eziael az emeléssel is kifejezésre kí­vánja juttatni azt a megbecsülést, amelyet a nemzet a hivatása magaslatán álló hírlapíró társadalom értékes és fontos munkájával szem­ben viseltetik. Ez a költségelőirányzat a tény­leges szükségletnek megfelelően emeltetett. A bizottsági ülésen, mint tapasztaltuk, még en­nek felemelésére is történt javaslat. Rá kell azonban mutatnom egy körülményre, neveze­tesen arra, hogy ebben a költségelőirányzatban nem szerepel az erdélyi hírlapíró társadalom nyugdíjjogosultjainak a köre, akikről való gondoskodás az államnak eminens feladatát keli hogy képezze. Az erdélyi újságírók >a ma­gyarság szellemi kincseinek átmentésében és az elszakított testvéreink sorsának védelmében olyan, kemény és értékes küzdelmet folytattak két évtized sanyarúságában, hogy valóban a legkevesebb az, hogy érezniök lehessen, hogy a magyar nemzet az édesanya szeretetével és gondoskodásával hajlik feléjük. (Taps a kö­zépen.) A tizedik rovat a legfelsőbb honvédelmi tanács költsége. Az 1939:11. t.-c.-ben foglalt honvédelmi törvény 3. §-a' alapján létesített legfelsőbb honvédelmi tanács, illetőleg annak ténykedését, munkakörét ellátó vezértitkárság tudvalevőleg a honvédelmi érdekeknek mind békében, mind háborúban való kielégítését és aa ezen célból szükséges intézkedések összhang­ját van hivatva biztosítani. Hogy ennek a ka­tonai, politikai, illetve gazdaságpolitikai szem­pontból annyira fontos szervnek a költségve­tés aránylag csekély összegben irányoztatotí elő, az kitűnik a költségvetésből. A 2.820 pen­gős emelés ugyanis pontosan az illetményeme­lésből adódó különbözetet mutatja. A 11. rovat a női önkéntes honvédelmi munkaszervezet költségeiről intézkelik. A hon­védelmi törvény 87. §-a, valamint a 9.300/1939. M. E. számú rendelet 2. §-a szerint a honvé­delmi munka elvégzésére nők is kötelezhetők és az ezzel kapcsolatos munkák központi irá­nyítására országos felügyelőség létesült, amely­nek 540 pengős többletkiadását az illetmények felemelése tette szükségessé. Legyen szabad ezek után áttérnem a mi­niszterelnökségi költségvetés átmeneti kiadá­saira. Az átmeneti kiadások 1. rovata a nem­zeti önállósítás! alapról szól. A kormány a nemzeti öriállósítási alapot tudvalevőleg első­sorban a magasabb iskolai végzettségű ifjú­ságnak gazdasági pályákra való irányítása céljából hívta életbe. Ennek a célnak megfe­lelően az alap működése az első időben úgy­szólván kizárólag az értelmiségi munkanélkü­liség leküzdésének szolgálatában állt. Az első és második zsidótörvény, különösen az 1939 : IV. te. életbeléptetése következtében azonban az ér­telmiségi munkanélküliség terén csökkenés mutatkozott, úgyhogy lassanként előtérbe ke­rült a kisebb iskolai képzsttségű, de egyébként

Next

/
Oldalképek
Tartalom