Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. ül ismertetésére vagyok bátor rámutatni. A miniszterelnöki tárca — beleértve, mint mondottam, a Vitézi Rend és a Központi Statisztikai Hivatal. együttes költségvetését — 16,221.000 pengős kiadásával, 2,639.000 pengős többletet mutat fel az 1941. évi költségvetéshez képest. Ha tekintetbe vesszük a keleti és erdélyi országrészekre megállapított múlt évi költségvetési összeget, akkor ez a többlet csupán 1,590.000 pengőt tesz ki. A miniszterelnökség 1. és 3. rovatai alatt szereplő személyi járandóságoknál, dologi kiadásoknál és küldetési költségeknél mutatkozó többlet a már mondottak r szerint altalános költségemelési okokban — így a fizetésrendezésben és a létszámemelésben — leli magyarázatát. A 4. rovat a sajtószolgálat és a sajtóosztály költségeit foglalja magában. A területi növekedés és a háborús viszonyok fokozott hírszolgálati, felvilágosító és tájékoztató feladatot rónak a sajtóosztályra, úgyhogy e megnövekedett feladatkörhöz képest 200.000 pengővel kellett a költségelőirányzatot emelni. Ennek az összegnek a jellemzésére csak anynyit említek meg, hogy a bizottsági ülésen nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldalról is az a vélemény alakult ki, hogy ez az összeg nemcsak hogy nem magas, hanem alacsony, sőt;, még indítványt is tettek ennek felemeléséjÊ'. AaP^). rovat a hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozásáról rendelkezik. Ennek a rovatnak kiadási tétele 150.00IÓ pengővel csökkent, _ ami abban leli magyarázatát, hogy a kisebbségi sorsban élt testvéreink jelentős része visszakerült a nemzeti közösségbe. r A rovatnak t a. hazai kisebbségek, nemzetiségek gondozására fordítandó Összege nem csökkent azért, mert a kormány ezt a kérdést továbbra is gondozni és kellőkép ápolni kívánja. Folyik ez abból a törekvésből, hogy nemzetiségeinkkel, mint ahogyan az a külügyi vita során töbízben kifejezésre jutott, a legőszintébb barátságban kívánunk élni és a magyar nép a nacionalizmus gondolatát a legteljesebb belső megértéssel kívánja összeegyeztetni az egymásrautaltság és a sorsközösség gondolatával, A hazának minden fiától egyformán megköveteljük a nemzethez való hűséget és ragaszkodást, de ugyanúgy az egyenlő elbánás, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján a lelkek igazi békéjére törekszünk. A hatodik rovat a rendelkezési alapot tárgyazza. Ez az előző évi költségelőirányzathoz képest 600.000 pengővel emeltetett. Ügy érzem, hogy a keleti és erdélyi részieken történt területgyarapodás és lélekszámemelkedés önmagában is indokolttá tenné ezt a költségelőirányzatemelkedést. Ha azonban figyelembe veszszűk, hogy a miniszterelnöki munkakört — mint voltam bátor ráutalni és mint ahogy közismert — a háborús viszonyok mennyire megnövelték és ha összehasonlítjuk azzal az óriási lehetőséggel, amely szerte a világon mindenütt, nemcsak a tekintélyállamokban, de a demokráciákban, Angliában és Amerikában is a kormányzatoknak anyagi tekintetben rendelkezésre áll, mondom, ha figyelembe vesszük és összehasonlítjuk ezt a két helyzetet, akkor azt hiszem, egészen nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ez a költségemelés a mai viszonyok között nagyon is megokoltnak mutatkozik. Kétségtelen, hogy az állami költségvetésnél egyébként annyira értékes takarékossági elv nagy, ese 19 Ul november 21-én, pénteken. 539 országos fontosságú feladatkörök elvégzésének rovására nem érvényesülhet. A hetedik rovat a magyar érdemrend és vitézségi érem költségeit tárgyalja, melyek a területnagyobbodás folytán 12.000 pengővel emelkedtek. . , A nyolcadik rovat a Magyar Vöröskereszt díszjelvényeinek költségeiről intézkedik. Ezek a költségek változatlanok. A kilencedik rovat hozzájárulás a Hírlapírók Nyugdíjintézetéhez. Erre az 1942. évben 110.000 pengő van előirányozva, ami a múlt évihez képest 30.000 pengős emelkedést mutat. A kormányzat eziael az emeléssel is kifejezésre kívánja juttatni azt a megbecsülést, amelyet a nemzet a hivatása magaslatán álló hírlapíró társadalom értékes és fontos munkájával szemben viseltetik. Ez a költségelőirányzat a tényleges szükségletnek megfelelően emeltetett. A bizottsági ülésen, mint tapasztaltuk, még ennek felemelésére is történt javaslat. Rá kell azonban mutatnom egy körülményre, nevezetesen arra, hogy ebben a költségelőirányzatban nem szerepel az erdélyi hírlapíró társadalom nyugdíjjogosultjainak a köre, akikről való gondoskodás az államnak eminens feladatát keli hogy képezze. Az erdélyi újságírók >a magyarság szellemi kincseinek átmentésében és az elszakított testvéreink sorsának védelmében olyan, kemény és értékes küzdelmet folytattak két évtized sanyarúságában, hogy valóban a legkevesebb az, hogy érezniök lehessen, hogy a magyar nemzet az édesanya szeretetével és gondoskodásával hajlik feléjük. (Taps a középen.) A tizedik rovat a legfelsőbb honvédelmi tanács költsége. Az 1939:11. t.-c.-ben foglalt honvédelmi törvény 3. §-a' alapján létesített legfelsőbb honvédelmi tanács, illetőleg annak ténykedését, munkakörét ellátó vezértitkárság tudvalevőleg a honvédelmi érdekeknek mind békében, mind háborúban való kielégítését és aa ezen célból szükséges intézkedések összhangját van hivatva biztosítani. Hogy ennek a katonai, politikai, illetve gazdaságpolitikai szempontból annyira fontos szervnek a költségvetés aránylag csekély összegben irányoztatotí elő, az kitűnik a költségvetésből. A 2.820 pengős emelés ugyanis pontosan az illetményemelésből adódó különbözetet mutatja. A 11. rovat a női önkéntes honvédelmi munkaszervezet költségeiről intézkelik. A honvédelmi törvény 87. §-a, valamint a 9.300/1939. M. E. számú rendelet 2. §-a szerint a honvédelmi munka elvégzésére nők is kötelezhetők és az ezzel kapcsolatos munkák központi irányítására országos felügyelőség létesült, amelynek 540 pengős többletkiadását az illetmények felemelése tette szükségessé. Legyen szabad ezek után áttérnem a miniszterelnökségi költségvetés átmeneti kiadásaira. Az átmeneti kiadások 1. rovata a nemzeti önállósítás! alapról szól. A kormány a nemzeti öriállósítási alapot tudvalevőleg elsősorban a magasabb iskolai végzettségű ifjúságnak gazdasági pályákra való irányítása céljából hívta életbe. Ennek a célnak megfelelően az alap működése az első időben úgyszólván kizárólag az értelmiségi munkanélküliség leküzdésének szolgálatában állt. Az első és második zsidótörvény, különösen az 1939 : IV. te. életbeléptetése következtében azonban az értelmiségi munkanélküliség terén csökkenés mutatkozott, úgyhogy lassanként előtérbe került a kisebb iskolai képzsttségű, de egyébként