Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

540 Az országgyűlés képviselőházának 223. ülése Í94i november 21-én, pénteken. szakképzett egyéneknek kölcsönnel való támogatása és ma már az a helyzet, hogy a nemzeti önállósítani alap költségvetési javadalmazása iskolai, végzettségre való tekintet nélkül az önállósítás! tanács belátása szerint használható fer kölcsönök nyújtására. A nemzeti Önállósítási alap költségvetési javadalmazása egyébként megalakulásától kezdve az 1941. év végéig 10,300.000 pengőt tett ki. Ez a tekintélyes összeg azonban még mindig nem mutatkozott elegendőnek a szükségletek fedezésére, úgyhogy szükség volt annak bankkölesönnel való kiegészítésére. Nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a tanács 1941. évi szeptember hó végéig 3.858 esetben 15,428.578 pengő kölcsönt engedélyezett. A nemzeti önálfósítási tanács az egyes kérelmek elbírálásánál kellő gondossággal és előrelátással, alapossággal jár el, megvizsgálja a folyamodok egyéni rátermettségét, megbízhatóságát, szakképzettségét, ezeket az előkészítő munkaiatokat az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa útján, illetve a kormánybiztos vezetése alatt álló hivatal útján látja el. A kárpátaljai területen ugyanezeknek a munkáknak ellátása a "kormányzói biztos értékes működésével történik, Erdélyben pedig az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosa az erdélyrészi gazdasági tanáccsal egyetértőleg végzi nagy eredmennyel kiváló utánjárással és felkészültséggel a szükséges munkálatokat. A kölcsönben részesítettek működését az országos tanács állandó szakértőkkel ellenőrizteti, megfelelő tanácsokkal látja el őket, de egyben figyelemmel kíséri működésüket, sőt még árubeszerzési gondjaikat is elhárítani igyekszik. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, az ellenőrzés eredménye azt bizonyítja, hogy az önállósultak legnagyobb része kiváló szorgalommal és eredménnyel működik. Az eddig ellenőrzés alá került 2450 személy közül jelentéktelenül csekély azoknak a száma, akiknél az önállósítás sikerét^ megállapítani nem lehet. Van egy hozzávetőleges számítás, amely vz ellenőrzés eredményét akként mutatja, hogy az önállósítás az ellenőrzött esetek 84%-ában sikeresnek mondható. A 2. rovat az értelmiségi munkanélküliség leküzdésének és az 1939 :IV. te.-ben foglalt zsidótörvény végrehajtásának költségeit foglalja magában. A kormánybiztosság tevékenységének másik főfeladata ugyanis — mint ismeretes — a zsidótörvény végrehajtásának ellenőrzése. Hogy ez milyen széleskörű, különösen az utóbbi időben, arra nézve tájékozásul legyen szabad bejelentenem, ihogy az első bejelentéskor, vagyis 1939 június 30-án még csak 27.270 munkaadó volt bejelentve, 1941 június 30-án pedig már 49.746 munkaadó tett bejelentést, ami 82%;Os emelkedést mutat. Az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosságának elismerésreméltó működése és a nemzeti önállnsítási tanács odaadó munkája folytán kereken 35.00í)-re tehető azoknak a száma, akiknek megélhetése a kormány intézkedése következtében biztosíttatott. A nemzeti önállósítás! alap javadalma 168.000 pengővel, az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosságának költsége pedig 230.000 pengővel emeltetett a múlt évihez kénest. Szerény nézetem szerint ez a költsége mêlés az általános költségemelkedési okokra VÍM utalás mellett elvégzendő feladatok nagy körével és fontosságával kellőképpen indokoltnak, de egyben közérdekűnek is minősíthető. A 3. rovatban a miniszterelnökségi épületek tatarozására szolgáló költség és a Fővárosi Közműnk' ' Tanácsának beruházásaira szolgáló költség a; -'ző évihez képest változatlan o.sz szegekben -... . .tátott elő. A 2. cím a „itézi rend főszéktartóságának költségelőirányzata. Ennek a címnek az 1942. évre szóló költségelőirányzata összesen 651.700 pengőt tesz ki, mai az előző évihez képest* aránylag lényegtelen emelkedést mutat. A különbözet a két összeg között ij8.10i} pengő. A vitézi szék költségirányzatának aránylag csekély voltát a takarékosság magyarázza meg. mert a rend jórészben olyan munkaerőkkel dolgozik, akik vagy jelentéktelen kis fizetésért, vagy úgyszólván teljesen díjtalanul látják el a reájuk bízott munkakört. A költségvetés egyetlen nagyobb tétele a 4. rovat alatti birtokbavételre, illetve a vitézek birtokbahelyezésére szolgáló előirányzat 510.000 pengője, amely összeg majdnem kizárólag sokgyermekes vitézek íöldhözjuttatására, vitézi telkek megszerzésére és felszerelésére van előirányozva. E tételnek mintegy kereken 10.000 pengős emelkedését a t. Képviselőház előtt szükséges indokolnom. Kétségtelen, hogy önmagát becsüli meg az a nemzet, amely a haza védelmében kimagasló érdemeket szerzett fiait szerető gondoskodással veszi körül. A 3. cím a Központi Statisztikai Hivatal költségelőirányzata. A hivatal 1942. évi műkö

: désének jelentős és túlnyomó része gs 1941. évi népszámlálás^ munkálatokkal

t kapót 'M^OS. Ennek megfelelően a költségvetésnek i/^% ^

ei

}~ tősebb tétele a népszámlálási munkálaic l'íirányzott 1,360.00 pengőt kitevő összeg. Az 19*].. évihez képest kiadási többletként jelentkező 1,379.000 pengő magyarázatát pedig az említett tételen kívül az általános költségemelési okokban és a létszámszaporításban Leli. Rá kell azonban mutatnom arra a körülményre^ hogy az eddigi állapothoz képest a Központi Statisztikai Hivatalnál szervezeti változást jelentő államtudományi intézet, valamint a magyar szociográfiai intézet költségei a folyó évben már a kultusztárca költségvetésének keretében találnak helyet, A népszámlálási munkálatok méreteire nézve tájékozásul legyen szabad megemlíteni, hogy a költségvetésileg megállapított 319 főnyi alkalmazottal szemben a Központi Statisztikai Hivatal mintegy^ 700 állandó alkalmazottat és több mint ezer főnyi otthon dolgozó úgynevezett szakmányinunkást foglalkoztat. A Központi Statisztikai Hivatal költségeinek fedezésére előirányzott össziegből nyerj ugyancsak fedezetet az Országos Statisztikai Tanács, a magyar kereskedelmi statisztikai értékmegállapító bizottság és a kormányjelentést szerkesztő vegyes jbizottság költsége, továbbá ebből a költségből nyer fedezetet a Magyar Statisztikai Társaság^ és a Magyar Gazdaság-kutató Intézet költségeihez való hozzájárulás. Ügy vélem mélyen t. Képviselőház, mindnyájan egyek vagyunk abban a megállapításban, hogy a statisztikai adatgyűjtést a mai kor országvezetése már nem nélkülözheti. A magyar Központi Statisztikai Hivatal ezt a munkát egészen kiváló eredménnyel látja el, amely körülmény nemcsak kormánypárti oldalról, hanem ellenzéki oldalról is megállapítást és elismerést nyert a miniszterelnökségi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalásán. Ügy vélem, nem szorul bővebb indokolásra, hogy e fontos ós értékes munkálatok elvégzéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése közérdekű követelmény. A VI. Eejezet a Legfőbb Állami Számve-