Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-223
538 Az országgyűlés képviselőházának 223 tetszetősen feltálalt hazugság — mert ezt a szót kell használnom, (Helyeslés.) — nagyobb érdeklődést kelt, mint az igazságra támaszkodó helyreigazítás. (Ügy van! ügy van!) A képviselő úr a nemzet belső felvilágosítása érdekében is egy propagandaszerv felállítását sürgette, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Van elég!) A miniszterelnökség keretében működik egy szerv a nemzetpolitikai szolgálat révén, amelynek ez a feladata, és amely, azt hiszem, ezt a feladatát becsülettel, tisztességgel és tudással végzi. (Incze Antal: A cenzorok is megteszik!) Végül egy harmadik hivatal felállítását is kérte a képviselő úr: amely számba veszi külföldön élő magyarjainkat. Itt ismét azzal a megnyugtató válasszal szolgálhatok, hogy követségeinknek az a kötelességük, hogy a működésig területükön élő magyarokat száimbavegyék és nyilvántartsák. De ezt a munkát végzi a magyarok világszövetsége is, úgyhogy, ha talán nem is olyan részletességgel, mint ahogyan szeretnők, de nagyjában, és egészében tájékozva vagyunk arról, hogy kik azok, akik véreink közül a külföldön élnek, kik azok, akiknek sorsáról tudnunk kell, mert velük érzünk és mert lélekben magunkhoz tartozóknak érezzük őket. (Ügy van! Ügy van!) Ezeket a megjegyzéseket akartam tenni és újból kérem a külügyi tárca költségvetésének elfogadását. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a halközépen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést méltóztatnak-e a külügyi t-.rca költségvetését általánosságban elfogad» \% (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a tárca költségvetését általánosságban elfogadják szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Töbhiég. A Ház tehát a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadta. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meskó ellenzéki! — Zaj. — Meskó Zoltán: Kifejtettem, hogy miért! Ál•nyilásoktól nem fogadok el tanácsot! — Zaj a szélsőbaloldalon.— Meskó Zoltán: A konjunktúraemberek hallgassanak! — Mokcsay Dezső: Kormánypárti nyilas!) Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassanak a szavaziást zavarni. (Meskó Zoltán (a szélsőhaloldal felé): Névleg meg fogom nevezni, ha sokat beszél!) Meskó képviselő urat kérem, ne méltóztassék szavazás közben polemizálni az ellenzék tagjaival. (Derültség a szélsőbalolda 7 on.) Most a tárca egyes címeit fogom szavazás alá bocsátani. Kérem az első címet felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (felolvassa az 1 .és 2. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Állandó mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök. A külügyi tárca költségvetését részleteiben is elfogadta a Ház. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Áttérünk a miniszterelnökségi tárca s a vele kapcsolatos fejezetek költségvetésének tárgyalására. Mielőtt az előadó úrnak megadnám a szót, a t. Ház tudomására hozom, hogy e tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: ülése 191+1 november 21-én } pénteken. a Magyar Élet Pártja, Szeder János, Ronkay Ferenc és Czerman Antal képviselő urakat, az Erdélyi Párt Balogh Arthur képviselő urat, A Magyar Megújhodás Nemzeti Szocialista Párt Szövetsége, vitéz Jaross Andor képviselő urat. a Nyilaskeresztes Párt, Maróthy Károly képviselő urat. a Független Kisgazda Párt Tildy Zoltán képviselő urat. az Egyesült Keresztény Párt gróf Esterházy Móric képviselő urat, a Kárpátaljai. Képviselők Csoportja, Demkó Mihály képviselő urat, végül a Szociáldemokratapárt Malasits Géza képviselő urat. A Ház a bejelentéseket tudomásul veszi, Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Muszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A miniszterelnökség 1942. évi költségvetésének kiadási tételei, beleértve a Vitézi rend főszéktartóságának és a Központi Statisztikai Hivatalnak kiadásait is. összesen 16,221.000 pengőt tesznek ki. A miniszterelnökségi tárcával rendszerint együtt tárgyalt kisebb tárcáknak költségelőirányzatát külön leszek bátor ismertetni. T. Ház! Ahhoz a széleskörű és felelőségteljes feladatkörhöz képest, amely a miniszterelnököt, mint kormányzati ténykedésért .elsősorban felelős tényezőt terheli, ez a költségelőirányzat aránylag kis keretek között mozog, pedig nem keli bővebben magyaráznom, hogy mind a miniszterelnökségi tárca., költségvetése, mind pedig a vonatkozó kisebb tárcák is jelentőségükben az elsők között állnak. Áll ez különösen a mai viszonyok között, amikor egyrészt a háborús viszonyok, de ezektől eltekintve, az általános korfelfogás is egyre újabb feladatokat zúdít a miniszterelnökség hatáskörébe, így van ez szerte az egész világon. Nemcsak maiunk, hanem egyebütt is tapasztalható, bqgy íiierncsak újabb feladatköröket utalnak a miniszterelnökség hatáskörébe, hanem a meglévő feladatkörök is meglehetősen nagymértékben kiszélesednek. A miniszterelnökségi tárca körében ugyanúgy, mint egyéb tárcáknál, tapasztalhatjuk, hogy a költségelőirányzat általános emelését vonta maga után a bécsi döntés folytán bekövetkezett keleti és erdélyi országrészekkél való gyarapodás ós ez tudvalevően az 1841. évi költségvetésbe beállítható még nem volt. Ez a területgyarapodás egyrészt a személyi járandóságok terén emeli a költségelőirányzatot a létszámszaporítás következtében, másrészt a dologi kiadásokat növeli a dologi szükségletek megnövekedése folytán. A másik általános szempont, amely emeli a költségvetést, mint ismeretes, a fizetéseknek és a családi pótlékoknak a t 4000/1941. M. E. számú rendelettel történt újbóli megállapítása, illetőleg emelése. Ahol ezekből az okokból arányos emelés mutatkozik, ott tárgyilagos szemlélettel tekintve, voltaképpen nem is lehet emelésről beszélni. Egyébként is az általános gazdasági viszony okban, különösen . az anyagértékekben bekövetkezett eltolódás — úgy érzem — a múlt évi adatokkal való merev ösz szehasonlítást irreálissá tenné. Ahol különleges^ okok teszik szükségessé az egyes tételek emelését, ott erre külön leszek bátor rámutatni. T. Ház! Ezekután a tárca egyes tételeinek
