Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

Az országgyűlés képviselőházának 228. megrajzolt Nagy-Bulgáriától csak 2000 négyzet kilométerrel különbözik. A harmadik nemzet, amelyhez szintén rokoni kötelék fűz, a török. Kainál A ta türk egyik nagyon bizalmas emberével, egy török miniszterrel volt alkalmam erről a kérdésről részletesen beszélni. Törökország helyzetirendkívül érdekes és rendkívül nehéz, mert három nagyhatalom metszőpontjában volt: Oroszország, Anglia és a tengelycsoport metszöpontjában. Az a baráti Törökország, amely a világháboriíban velünk együtt harcolt, öszszeomlott és Összetört. Hogy miért, arra nem vagyok hivatott most rátérni. Ezt a Törökországot azonban egy zseniális ember vezetésével egy másik Törökország követte, amelynek akkor nem volt más lehetősége, mint hogy az oroszok segítségével, az oroszok pénzével, az oroszok fegyvereivel szerelje fel a maga nemzeti hadseregét. így tudta kivívni az új Törökország nemzeti függetlenségét. Ennek a Törökországnak politikája, azonban most egy másik, ugyancsak zseniális és nagy embernek, Inönűnek kezében van letéve, akinek legfőbb gondja az, hogy azon a hatalmi pozíción és poszton, amelyen ma Törökország van, édlent tudjon állni mindenféle csábításnak, mindenféle fenyegetésnek és kényszernek. Annak az új gondolatnak, amely Európában terjed, de amely át fog hullámzani és át fog csapni az összes kontinensekre, hordozója a mai Törökország, amely a vérségi kapcsolatok alapján a barátságot a magyarokkal újabban ismét felélesztette: ez a baráti érzés az egész török nemzet nagyrészében megvan. Mélyen t. Ház! Amikor ezekről a problémákról beszámoltam, akkor rá kell térnem arra, hogy a ma diplomáciája, a ma külpolitikája egészen más kell hogy legyen, mint amilyen a régi volt. Régente finom diplomáciai sakkhuzásokkal, finom elmeéllel megszerkesztett köriratokkal, iratokkal, jegyzékekkel és válaszjegyzékekkel próbálták országok és népek sorsát irányítani. Ezek a fegyverek ez elmúlt idők fegyvertárába kerültek, mert a ma diplomáciájának nemcsak ilyen reprezentatív diplomáciának kell lennie, hiszen a diplomácia ma az ország külpolitikájának képviselete mellett az illető országnak a külső országokban való iparpolitikáját, nyersanyagpolitikáját, kereskedelmi politikáját is képviseli. Nyilvánvaló tehát, hogy ha egyenes vonalon akarunk maradni, akkor a mi szomszédainkkal olyan kapcsolatba kell kerülnünk, hogy a mi nemzeti gazdasági és politikai aspirációinkat miinél jobban, minél tökéletesebben ki tudjuk vívni. . Elsősorban meg kell emlékeznünk a most újjászületett Horvátországról. Igaz testvéri szetetettel nézzük azt a küzdelmet, ^ amelyet Horvátország a maga nemzeti önálló államának kiépítéséért folytat és reméljük, hogy az a gazdasági tárgyalás, amelyet most a közeli napokban fog Budapesten a feljövő horvát küldöttség nyélbeütni, kiinduló- és továbbfejlődési pontja lesz annak a testvérig együttérzésnek, amelyet ím a, kisebb, a gyengébb testvéri Horvátország iránt érzünk. . Most, àmikot a közelmúltban alkalmam volt Szerbiában járni, — hiszen Szerbiáról most egyelőre még szó nem lehet, önálló politikát nem folvtathat, mert megszállás alatt áll — láttam és megkapott az a hallatlan borzalom, amely ennek a fővárosnak a képéből felém sugárzott. Minden egyes angolbarátot ülése 1941 november 21-én, pénteken. 523 Magyarországról csak egy félórára szeretnek Belgrádba elvinni, hogy lássa: hová vezet egy elhibázott külpolitikai lépés. (Ilovszky János: Nagyon hasznos lenne!) Remélem, Szlovákiával is meg fogjuk érteni gazdaságilag magunkat, hiszen Szlovákia a régi Magyarország területéből szakadt ki, de a gazdasági egység egymásra utalja ezt a két nemzetet. Reméljük, hogy ezek a gazdasági lépések olyan további fejlődésnek lesznek alapjai, amelyben meg fogjuk találni a mi méltó helyünket ebben az együttélésben. Amikor én erről a külpolitikai helyzetről ilyenmódon voltam, bátor szólani, akkor nem mulaszthatom el, hogy szóljak a magyar diplomácia szerepéről a külföldön. Ez a mai magyar diplomáciai kar megértette, hogy mi a ina magyar diplomatájának a feladata. Ez valóban a külföldön lévő magyarságnak, amelyet egy családnak tart, a családfője és való ban, mindenegyes magyar ember külföldön nyugodt lélekkel fordulhat a magyar külkép viselethez, mert ez nem a magyar bürokráciának, nem a magyar hivatalos hatalomnak a képviselete, hanem a magyar szívnek és a ma gyár léleknek külföldre kitolt exponense. Hogy azonban mi a külföldön eredményeket tudjunk elérni, ahhoz szükséges egypár adottság, amelyhez nekünk ragaszkodnunk kell. Ilyen adottság a magyar film. Bármerre jártam az utóbbi időben külföldön, mindenütt őszime örömmel tapasztaltam, hogy a magyar film mindenütt pereg, a magyar filmnek mindenütt hívei és hallgató közönsége van és a -magyar film valóban missziót teljesíthet. Nem rajtam áll, hogy eldöntsem, melyek azok a filmek, amelyek hivatottak arra, hogy külföldön reprezentálják a magyarságot, mégis itt fejezem ki azt az óhajomat, hogy talán jobban szeretnék kint olyan filmeket látni, amelyek jobban fejezik ki a magyar lelkületet, mint mondjuk, a »Halálos tavasz«, amely például a Balkán minden egyes 'kapitálisában 4—6 hétig perget

1

. Kinn a külföldön ott vannak a mi magyar jaink, azok is, akik magyar állampolgárok és azok is, akik idegen állam polgárai, de bár ahhoz köteles hűséggel viseltetnek, magyar szívük minden dobbanásával rezonálnak arra. ami itt benn az országban történik. Ezeket a •magyarjainkat nem szafcad elhagynunk és nem is hagyjuk el. Mindenféle módot és lehetőséget ki kell arra használnunk, hogy ezeket a magyarokat bekapcsoljuk a magyar életbe; err'.

1 ma a technikai felkészültség ad nagyszerű lehetőséget és ez: a rádió. En nagyon kifejezetten megkérem a kormányzatot, fordítson különös gondot arra, hogy az éter hullámain keresztül dobogtassuk meg állandóan és rendszeresen a külföldi magyar szíveket. Amikor azonban mi szemléljük innen a külföldi magyarságot, akkor el kell viselnünk a külföldi magyarságnak velünk szemben elhangzó kritikáját is és ez a kritika nagyon érdekes, nagyon jellemző, mert jól mutatja, amit a külföld velünk szemben érez. Kétségtelen, hogy a zsidókérdés ma európai kérdéssé vált, a zsidókérdés világkérdés és a zsidókérdésben mi nem lehetünk sem előbbre, de semmiesetre sem hátrább, mint más nemzetek. Elibém állott egy egészen egyszerű munkásember Bulgáriában és azt mondotta: »Uram, mindent szívesen látok, örülök a nagy magyar fejlődésnek, de egyet nem értek: Magyar' ország zsidópolitikáját!« Én tényleg nem va.ÁÚ-L*. t

,\ -,.:.:..^:—^„..J..:-HÍ.:K,<±<^.^*- , -