Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

518 Az országgyűlés képviselőházának 223, kör, dalárda, olvasókör van ott körülbelül 700, és körülbelül 180 magyar egyházközség, meglehetősen egyformán megoszolva reformátusok és görög katolikusok között. A magyar lapok száma is 28—30-ra tehető. Clevelandban és Chicagóban a rádió is tart magyar órákat. Ez az északamerikai magyarság a legkeményebb emberfajtából tevődik össze, amely keservesen küzdi ki a maga sorsát, elsősorban munkáselemekből és iparoselemekböl áll. A második generációban azonban más foglalkozásúakat is látunk. Jó vagy rossz sorsuk elsősorban attól függ, hogy minő ott a gazdasági konjunktúra, mekkora a munkanélküliség. Az amerikai magyarság zöme az amerikai magyarok szövetségében tömörült. A második nagyobb diaszpóra a kanadai magyarság. Ezeknek nagyobbrésze a nyugatkanadai búzatermő vidékeken telepedett le, főleg mezőgazdákból és mezőgazdasági munkásokból áll. Itt is vannak bizonyos missziók. Van egy Szent Erzsébetről elnevezett ka+olikus hitközség, a Saskatchevan állambeli Stockholmban vannak elemi iskolák és ezeknek egypár magyar tanulója. Ez a kanadai magyarság is elég szívósan tartja meg nemzetiségét annál inkább, minél inkább gazda-,

t kisgazda sorsban van. Az ipari munkás, sajnos, a második generációban már többnyire elfelejti nyelvünket. Délamerikában különösen Brazilia SioPaulo tartománya az, ahol a legtöbb magyar ember telepedett meg. Elég jó sorsban élnek, de a jelenlegi dél amerikai krízis ezeket is, valamint az Argentínában élő körülbelül 30.00035.000 magyart erősen érinti. Az argentínai magyaroknak is, valamint a braziliaiknak is. több Iskolájuk, egyesületük, lelkészük is van. Ezenkívül még Uruguayban van 8.000—10.000 magyar, akik között sok az iparos és az ipari munkás. Van egy önsegélyező szövetkezetük és egy magyar iskolájuk. Ezeknek a külföldre szakadt magyaroknak az istápolása nagyon fontos követelmény, különösen nehéz idők között, mint most, és azok a konzuli tisztviselők^ akik ott vannak és hivatásukat komolyan fogják fel, valóban igen nagy és igen nemes nemzeti missziót teljesítenek. T. Ház! Az a kép, amit külügyi szolgálatunkról voltam bátor itt csak némileg vázolni, nem valami rózsás. Feladataink nehézségét húztam alá készakarva, !hogy megértsük a helyzetet és kellően mérlegeljük azt az ügybuzgóságot, amelyet kifejtenek és azokat a nehézségeket, amelyekben küzdenek. De nem csoda ez, ímert hiszen manapság a történelem egyik legnagyobb világégésének a korszakát éljük. Az ilyen korszakok külső és belső nehézségekkel teljesek. Német és olasz szövetségeseink r oldalán igyekszünk a sorsnak ránk kényszeríte'tt viszontagságaival megküzdeni, kitartani, és a magyarság- történelmi jogaihoz és hivatásához méltó jövőt megalapozni. Ebben a munkában kellő része van külügyi szolgálatunknak eV ezért kívánatos, hogy ezt a szolgálatot, amint ez már szóvá is tétetett, necsak minél rátermettebb, minél tanultabb, minél szakszerűbb, hanem minél nőibb magyarok is töltsék be és képviseljék külföldön i« mindenüH. mindenkivel szemben. (Ügy van! jobbfelől.) Ennék a munkának áz eredményességét azonban az biztosíthatja legjobban, ha nehéz időkben és nehéz nemzetközi helyzetekben minél egészségesebb Magyarországra támaszkodhatnak és ha a tnaülése 19 Ul november 21-én, pénteken. gyár felelős és felelőtlen külpolitikai tényezők között külpolitika kérdésekben minél kevesebb a nézeteltérés. Ha Kossuthnak abból a gyakran emlegetett mondásából indulunk ki, hogy a politika az exigenciák, a szükségességek tudománya, akkor az adott helyzetekhez való alkalmazkodás ujján kell haladnunk, különösen ezen a nehéz téren, a külpolitika nehéz útján, és arra kell törekedünk, hogy külügyi szolgálatunk is ügyes és okos sáfárja legyen a további nemzeti erőgyűjtésnek s a természetes és elvitathatatlan magyar célok elérésére törekvő poli tiltanak A költségvetést a külügyminiszter úr iránt való 'bizalomból és a dolog természeténél fogva is örömmel elfogadom. (Éljenzés ás taps. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül! Megay Károly jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endre! Elnök: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Mélyen megilletődve emelek szót a külügyi költségvetés vitájában, pártom, a független kisgazdapárt szónokaként. Tudatában vagyok felelősségemnek és kétszeresen érzem ezt a felelősséget az igen t. miniszterelnök úr nagyszabású expozéja után. Ellenzéki magatartásunk okait és érveit kívánom itt felvázolni, és megvilágítani ellenzékiségünk valódi értelmét. Talán nem vagyok szerénytelen, ha arra kérem képviselőtársaimat a Ház minden oldalán, méltóztassanak meghallgatni az itt következő talán igénytelen, de mindenesetre magyar szellemű és magyar szándékú tour d'horizont-t és ne kiszakított részeiben bírálják azt, hanem a maga egészében a végén. T. Ház! A manapság oly sokat emlegetett európai térségben három, számban inkább kicsiny, mint nagy nem-indogermán nemzet él, akikre az isteni Gondviselés óriási feladatokat' bízott: a török, a finn és a magyar. Az az elemi erejű lendület, ahogyan a sok tekintetben elavult, belsőleg elkorhadt ottoman birodalom romjai alól kiemelkedett Atatürk Kemál új török hatalma, az a világtörténelem egyik legnagyobb csodája. Ez a megújuló Törökország — nem annyira a mokamedánságnak mint inkább az egyetemes törökségnek az előharcosa — elődeinél is biztosabban és elszántabban markolja a Dardanellák és a Boszporus, velük mondhatni három földrész kulcsát. S az új török birodalom tekintélye ma nagyobb, mint az^ ottomán birodalomé valaha is volt a XIX. században. A finn testvérnemzetet az európai história kevésbbé ismerte, mint minket és a törököket. 1918 óta azonban kiderült, hogy ez a kis, alig négymilliós finn nemzet világtörténelmi erőtényező, (Úgy van!) pótolhatatlan egyensúlyozó erő az északkeleti orosz.«a-»- és az északnyugati skandiuáv népek között, miközben büszkén vallja és éli, hogy nem szláv és nem germán. Különösképpen ugyanilyen nagyszabású nemzeti feladat jutott osztályrészéül, ha nem nagyobb, a magyarságnak is, mint a török és finn rokon nemzeteknek, kiegyenlítő és összekötő kapocsnak lenni a germán és latin nyugat és a szláv — török-tatár kelet között. Valóban rejtelmes és különös jelenség, hogy a sors éppen e három nemindogermán, hanera uralaltáji népre bízta a legnehezebb em-