Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

490 Az országgyűlés képviselőházának 222. egészségügyi szolgálat rendelkezésére bocsátani. A papirosipar nagyobb foglalkoztatottsága papirosgyárak bővítését tette szükségessé, ezzel azonban lényegesen nagyobbodik a papirosipar nyersanyagszükséglate is, úgyhogy ebből az okból ezen a tévén is az önellátás felé vagyunk kénytelenek haladni, már csak azért is, mert a cellulóznak ipari felhasználása világ*; szerte állandóan nagyobb teret hódít. Ezért új cellulózgyár, esetleg új cellulózgyárak létesítését is tervezem. A cellulózé gyártása érdekében a nagyrészben készenálló csepeli cellulózegyár szennyvízelvezető csatornájával kapcsolatos, évek óta megoldatlan, szinte nevetségességig menő gátlást előidéző okokat sikerült végre elhárítanom, úgyhogy a cellulózegyár a következő év küszöbén üzembe kerül. Egy cellulózénemesítő telep a folyó év közepén már megkezdte üzemét és így az^ ugyancsak épülő műrostgyár, az első hazai műrostgyár számára, kellő mennyiségű nemesített cellulózé már rendelkezésre fog állni. A szovjet háború kitörése következtében egyik igen fontos pamutbeszerző forrásunktól is elestünk. A pamutbeszerzés, illetve felhasználás terén tehát a legszigorúbb rendszabályokat kell életbeléptetnünk, egyrészt azért, hogy a még meglévő készletekből elsősorban a közszállításokat elégítsük ki, másrészt pedig, hogy a polgári célokra szolgáló kisebb menynyiségű pamutszövetféleségek a legkorszerűbb összeállításban készülhessenek. A. textilipar foglalkoztatottsága — amint már említettem — a pamutbeszerzés nehézsége miatt visszaesett. Ebben az iparágban, sajnos, további korlátozásokkal kell számolnunk, jóllehet, különösen olasz viszonylatban sikerült iparunk számára — amint tegnap is említettem — újabb jelentékeny műrostmennyiségeket biztosítani. A külföldről behozott nyersanyagok kiesését pótolni hivatott anyagok minél nagyobbarányú termesztése, előállítása és e pótanyagokat feldolgozó textilgyáripari korszerűsítések biztosítása döntő befolyással lesz ennek az iparnak a imunkáj A múlt esztendőben megkezdett kotoninkísérletek, melyeknek alapanyaga a maglen szalmája, valamint a len és a kender feldolgozásánál keletkező eddig nem hasznosított hulladékok, már befejeződtek és ezidőszerint hét nagy textilipari vállalatunk termel jelentékeny menniyiségű kotonint. A jövő évre vonatkozóan a . földmívelésügyi kormányzattal egyetértésben olyan keretben kiválnom fejleszteni az ebből a hazai nyersanyagból előállítható új szálasanyagot, hogy pamutfonó gyáraink minimális foglalkoztatottságát biztosíthassam. Amint már említettem, épül egyműrostgyáírunk is, amelynek termelése szintén jelentékenyen enyhíteni fogja textiliparunk (nyersanyagellátásának nehézségeit. A len és kender termesztéséhez és feldolgozásához fűződő nagy honvédelmi érdekekre való tekintettel, az ország több helyén kikészítőüzemek létesítését mozdítottam elő. A gyapjú-, vigogne- és vattaipar termelésének fenntartása .érdekében • textilhulladékgaz dálkodálsi bizottságot létesítettem, amely arra hivatott, hogy az országban fellelhető mindennemű gyártási, gyári és háztartási hulladékot központosítva kutasson fel és igazságosan osszon szét. Erőteljesen szorgalmazom a ülése 1941 november 20-án, csütörtökön. hazai nyersanyagoknak, a gyapjúnak, lennek, kendernek, maglennek minél nagyobb arányú termesztését, hogy ezeket az amyagokat eredeti állapotukban, vagy pótanyaggá alakítva, ruházati cikkekké tudjuk féldolgoztatni. A oérnaellátásban is sikerült hosszabb időre szóló megnyugtató megoldást találni. Az, építőipari anyagok tekintetében a szigetelőlemez- és bütumenszükségleteti fokozott takarékosság mellett sikerült kielégítően biztosítani. Nagyobb hiány merült fel a betongömbvasiban. Ennek a nehézségnek az áthidalása céljából a betongömbvasat zár alá helyeztük, a november fás december hó folyamán esedékes betongömbvas kitermelését — hogy az építkezés nehézségein enyhítsünk — szeptember és október hónapokra hozattuk elő. Ezzel azonban csak egy iparágban okoztunk enyhülést, mert a termeléskiesés bizonyos lemezek gyártásánál feltétlenül mutatkozni fog, csak a közvélemény figyelme elől a nehézségek átterelődtek egy olyan területre, ahol a felelősség talán nagyobb, de nem annyira látható. Meg kellett tiltani azbeszthiány miatt az eternitpala tetőfedéshez való felhasználását. Az építőipari anyaghiány leküzdésfáre az összes köz- és magánépítkezésekre anyagbejelentési kötelezettséget írt elő a kormány. A vasanyaggal való takarékosság érdekében a rendkívüli viszonyok tartamára a kormányzat kezdeményezésemre építési könnyítéseket engedélyezett, nevezetesen a két emeletig terjedő házak boltozott pincefödémmel, illetőleg fa- közbenső födémekkel, lehetőleg kevés vasanyag felhasználásával készítendők, a két emeletnél nagyobb építkezéseknél pedig az építkezés szükségességét felülbíráltatom. Elsősorban azokra az építkezésekre juttatunk vas- és ' építőanyagot, amelyek a. termelést mozdítják elő, azután középítkezósekre, majd magánépítkezésekre, ahol első helyen a munkáslakások és a bérházépítkezések vannak. Legutoljára jönnek az úgynevezett villaépítkezések. Nem hagyhatom említés nélkül ennél a problémánál azt a hatalmas ügyforgalmat, amelyet az anyagellátással kapcsolatban a vezetésem alatt álló tárca és az anyaggazdálko dási szakbizottságok lebonyolítanak. A beérkező ügydarabok száma havonta ma már több mint 60.000. (Mozgás.) Ezeket az ügydarabokat a legtöbb esetben személyes érdeklődés is kíséri. r 4f\ I Az ipari anyagszükségletet csak az igények csökkentésével tudjuk ellátni. Ezt azonban a legtöbb esetben csupán hosszas magyarázatokkal lehet a személyesen nem is egyszer jelentkező, saját igazukat bizonyító igénylőkkel megértetni. Én mindenkor súlyt vetettem arra, hogy a felmerülő kérdéseket az érdekelt felekkel nagy tapintattal és türelemmel intézzék el. (Helyeslés jobbfelől.) És súlyt vetek arra, hogy azok, akik a maguk kis építkezése ügyében vidékről keresnek fel bennünket, a lehetőség szerint necsak kielégítő feleletet, hanem anyagkiutalást is kapjanak. Az ipari termelési politika körében a nyersanyagproblémákhoz a legszorosabban kapcsolódnak az ipari energia problémái. Energiagazdálkodásunkban a keleti és erdélyi országrészek visszatérése folytán az 1940, esztendőben lényeges eltolódás állott elő. A legfontosabb energiahordozónk továbbra is a szén maradt. Házai szénbányáink 1940-ben 115 millió métermázsa szenet termeltek. Minden erőfeszítés