Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-222
Az országgyűlés képviselőházának 222. mellett a termelés a szükségletet nem fedezte, ezért a szénbányáknak további beruházásokat kell eszközölniök. Jelentékenyen növelte ugyanis a fogyasztást az ipari üzemeknek megnagyobbodott szükséglete mellett a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi, majd a délvidéki területeknek szénigénye. Az országban mutatkozó szénhiányt behozatallal kellett pótolni. Természetesen ennek is határa van. A most folyó esztendőben a hazai szénbányák még tovább növelik a termelést. Olyan beruházásokat eszközölnek, amelyeknek hatása tulajdonképpen csak a következő esztendőben fog mutatkozni. A fogyasztás természetes megnagyobbodása mellett a rendkívüli események is lényegesen növelték a szénszükségletet. Nevezetesen a közlekedés a háborúokozta szállítások miatt mind vasutainkra, mind a dunai víziútra űjabft és igen^ jelentékeny terheket rótt. Az idei kétszeres árvíz nemcsak az ármentesítő munkálatok elvégzéséhez, hanem az előállott károk helyreállításához is megkívánta a sok tüzelőszert fogyasztó cement-, mész- és téglaipar teljes foglalkoztatását, végül a megnövekedett országban, különösen a Bácskában, a mezőgazdaság is számottevően több szenet igényelt. Mindaddig, amíg kellő mennyiségű földgázt fel nem tárhatunk és nem hasznosíthatunk tüzelésre, a keleti és erdélyi országrész energiaellátása végett az ottani olajtüzelésre berendezett telepeket is át kell építeni fa-, fagáz- vagy széntüzelésre. A szén- és fatermelés fejlesztésével párhuzamosan halad a villamosenergia-telepek kiépítése is. Ezek közül első helyen említem a székesfőváros által megépítendő mátravidéki centrálét, amelynek a teljesítőképessége végső kiépítésben 126.000 lóerő lesz. Tekintettel arra, hogy a mátravidéki energiatelep megépítése, illetőleg üzembehelyezése csupán két esztendő múlva várható, amely idő alatt a főváros rendelkezésére álló energiatelepek teljesítőképessége nem fog elegendőnek mutatkozni, az energiaellátás biztosítása céljából a bánhidai energiatelepet egy új 30.000 lóerős egységgel kívánom bővíteni. Az energiatelepek építésével kapcsolatiban különös súlyt vetek a vízierő kihasználására. Ennek a célnak megvalósítása érdekében folyamatban vannak a Tiszalucés Kesznyéten községek határában a Hernádfolyó vizét hasznosító 3000 lóerős teljesítőképességű vízierőtelep munkálatai, továbbá az ungvölgyi körülbelül 6000 lóerő teljesítőképességű energiatelep létesítése, amely utóbbinak az építése még a visszacsatolás előtt kezdődött meg. Mindkét vízierőtelep előreláthatólag a jövő év folyamán már üzembe helyezhető lesz. További vízierőtelepek gyors és kocrszerű építésének biztosítása céljából villamossági részvénytársaságot létesítettem, amely máris megkezdte több nagyobb, a keleti országrészeken megépítendő vízierőmű tervezési munkálatait. A várható áramhiány leküzdése végett — mert, sajnos, ez is várható — egyes, kevéssé korszerű áramfejlesztő telepek üzembehelyezéséről is gondoskodom. A villamosítás harmadik legfontosabb feladata a fogyasztás minél intenzívebb fejlesztése. Ebben a tekintetben jellemző adat, hogy a hazai villamosművek bruttó energiatermelése 1940-ben az előző évhez képest 10-7%-kai emelkedett. Különösen figyelemreméltó az ipari áramfogyasztás emelkedése, amely a múlt évit 13%-kai múlta felül. Az elmúlt év folyamán a községek villamosítása továbbhaladt, bár a háborús körülmények okozta munkaerő- és anyaghiány kösse 194-1 november 20-án, csütörtökön. 491 vetkeztében az ütem nem volt olyan, mint az előző években. A jelenlegi ország körülbelül 6700 községe közül a még nem villamosított kb. 4900 község bekapcsolása újabb nagyfeszültségű országos hálózatok, távvezetékek építését teszi szükségessé. Ezt a programmot természetesem, minthogy tőkeszükséglete is óriási, csak esztendők alatt tudjuk megvalósítani. A villamosítást megnehezíti még az a körülmény is, hogy a magánvállalkozás számára a most sorra kerülő községek villamosítása kevésbbé jövedelmező. Ezért a községi villamosítást a közvilágítás segélyezésén tűimen őleg is állami támogatásban kívánom részesíteni. Különösen figyelemmel leszek a keleti ^és erdélyi országrészek községeinek villamosítására, (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) mert ezeknek a községeknek alig 4%-a van csak villamosítva. Korunk sorsdöntő jelentőségű energiahordozója az ásványolaj. Ismeretes, hogy az utóbbi ávekbenaz ásványolajtermelés terén tett erőfeszítéseink megnyugtató eredménnyel jártak. A magyar királyi kincstárral szerződéses viszonyban lévő és az 1911 : t.-c. — a monopóliumtörvény — alapján ásvány olajkutató és termelő munkát folytató Magyar-Amerikai Olajipar Rt. dunántúli munkálatai mind erőteljesebb ütemben fejlődnek ki. Az olajtermelés állandóan növekszik és újabb beruházásokkal továbbfejlődik a vállalat. Befejeződött a lispei olajmezőket Budapesttel összekötő távvezeték lefektetése. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) A bükkszéki ásványolajermelés ezzel szemben visszafejlődőben van, ott már csak a meglévő kutakat kanalaztatjuk addig, ameddig érdemes. Az ott alkalmazott fúrógarnitúrát sokkal helyesebben tudjuk felhasználni kutatásra az ország más területein. A német Wintershall A. G. vállalattal kötött koncessziós szerződés alapján a MagyarNémet Ásványolajművek KFT. főleg geofizikai vizsgálatokat végeztetett, részben a báró Eötvös Lóránt Geofizikai Intézettel, részben pedig német társaságokkal a Nagyalföld déli felében. Emellett kutató fúrásait is megkezdte és a Tótkomlós mellett lemélyített mélyfúrásban máris biztató eredményt ért el. A hazai energia- és nyersanyagbázis kiszélesítésének munkájában mind jelentékenyebb szerepe van a tárcám körébe tartozó állami bányászati kutatásnak és* az állami bányaüzemeknek. A geológiai, geofizikai és bányászati kutatás az elmúlt költségvetési évben elsősorban a hazatárt erdélyi és keleti országrészek területeit tette vizsgálat tárgyává. A kutató munkásság főleg földgáz feltárására irányuló fúrásokra terjedt ki. A mélyebb rétegeket be rendezés hiányában ezidőszerint még nem tudtuk felkutatni. Marosvásárhely, illetőleg Kolozsvár környékén máris feltártunk olyan földgázmennyiségeket, amelyek^ kíselbb városok ellátására elegendők. Egyes ércelőfordulások behatóbb megvizsgálásával is foglalkozott az állami bányászati kutatás. Tovább folytatódott a Falubattyán község mellett mutatkozó ólomércnyomokon végzett kutató munka, valamint a felvidéki aranyidai régi bányászat újra élesztése. Itt egyebek között megkezdtük egy vasérctelep rendszeres feltárását is. Vétel útján birtokba vettem egy antimónérc-bányát, mégpedig jó állapotban, úgyhogy az üzemet zavartalanul tudjuk folytatni. A jászómindszenti és a már régebben megszerzett csucsorai antimónérebányák együttvéve a háborús Közép-Európa antiinóntermelésének mintegy 6»*
