Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

4:66 Az országgyűlés képviselőházának %%%. ülése 19U november &0-án, csütörtökön. lés lehetősége megvan összegszerűleg, de különösen megvan azért, — és ezt elismeréssel kell elmondanom — mert a családpénztárak olyan kicsiny adminisztrációval, olyan tökéletesen dolgoznak, hogy szinte minden befolyt fillért a családok segélyezésére lehet fordítani. Ezért kérem tisztelettel a családi bérpótlék felemelését és kiterjesztését a 20 munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemekre is. Kérem ezt a kisipar, a munkáltatók érdekében is, mert ha sokáig nem lesz még családi bérpótlék ebben a kisebb kategóriában, ennek az lesz a következménye, hogy az értékesebb munkaerők átözönlenek a gyáriparba, amit azután a konkurrencia révén meg fog érezni a kisipar is. Itt kellene felhoznom a dolgozók másik nagy panaszát, az Oti. körüli panaszát is. Sajnos, nem a miniszter úr hatáskörébe tartozik, mert — sajnos — épp az iparügyi miniszter úrnak az Oti.-ra semmiféle ingerenciája nincs. Valahogy ezen is változtatni kellene, hogy épp annak a minisztériumnak, amelynek a hatáskörébe a biztosítottak tartoznak, beleszólása legyen az Oti. ügyvitelébe, betegkezelésébe. Azt hiszem, a miniszter úrhoz a panaszok ezrei érkeznek az Oti. ellen. Merem állítani, ha innen közülünk bárki egészségesen bemenne az Oti. központjába és ott próbálna valamit elintézni, betegen jönne ki abból a szörnyű épületből, mert kínszenvedés ott egy kis segélyhez hozzájutni. Ezért kéirem az iparügyi miniszter urat, hogy a maga súlyát, tekintélyét vesse latba a dolgozók érdekében, hogy ezen a téren valamit lehessen tenni. Az orvosok pianasza tulajdonképpen egy a dolgozók panaszával. A dolgozók elsősorban az. orvost szidják, nem tudván azt, hogy az orvosoknak nincs meg a lehetőségük arra, hogy többet foglalkozhassanak a betegekkel, sőt nem tu<dom, így van-e, de olyan panaszokat is hallani, hogy azok az orvosok kapnak prémiumot, akik rövidebb idő alatt több beteget el tudnak intézni. (Zaj. — Egy hang a jobboldalon: Akkordmunka!) Az akkordmunka, a Bedeauxrendszer bevezetése lehet indokolt iparágankint egyes helyeken, de nem indokolt ott, ahol nemcsak a kéz és az orvosság számít, hanem a bizalom is. Szükség van arra, hogy az a beteg kibeszélhesse magát, de itt a betegekre fordított idő olyan kicsiny, — ezt kedves képviselőtársam, mint orvos, elmondhatja — hogy komoly eredményt így nem lehet elérni. (SzöllÖsi Jenő: Másfél perc betegentkint.) Valóban helyzet, hogy különösen a háztartási alkalmazottak munkaadói közül, aki szereti az alkalmazottját és gyógyíttatni akarja, a saját költségén a saját háziorvosához viszi. Szöllősi Jenő: Másfél perc betegenkint. Valópedig a dolgozók közül komolyabb baja van és meg akar gyógyulni, sokszor 40—50 pengőt kénytelen erre fordítani, gyermekeitől el vonni, hogy komoly gyógyulást kaphasson. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mennyire igaz!) T. Ház! A dolgozóknak talán legnagyobb problémája a lakáskérdés. A bizottságban bőségesen beszéltem erről. Nagyon hangsúlyozottan szeretném kérni a miniszter urat, hogy kövessen el a maga hatáskörében mindent, hogy a munkások lakásproblémája valahogy megoldódjék. Ázsiai állapotok vannak ezen a téren. A dolgozók százai és ezrei büdös, betegségekkel, bacillusokkal telített lyukakban laknak nagyon drága pénztért, sokszor olyan drágán, hogy a lakbér keresetük 40—50 százalékát elviszi. Ezen is segíteni kell, már csak magasahb nemzetpolitikai szempontból is. T. Ház! Ide tartozik az órabérkérdés rendezése is, ami, remélem, most már rövid idő alatt megtörténik és ide tartozik a fizetésrendezéssel kapcsolatban az árak rögzítése is, mert a dolgozók — a tisztviselőknél ugyanez a helyzet — fizetésemelésével vagy az órabér rendezésével nem érnének semmit, ha az árak emelkedését lehetővé tesszük. Ezt a két dolgot tehát feltétlenül össze kell kapcsolni, mert komoly eredményt csak így lehet elérni T. Ház! Ugyanide tartozik — bár eltérni látszik — a kisiparosok nyugdíjkérdésének rendezése. A kisiparosok igen nagy százaléka anyagilag rosszabb helyzetben van, mint a gyárakban dolgozó szakmunkások; (Felkiáltások jobbfelöl: Ez igaz!) annyira nehéz helyzetben van, hogy amíg sokszor a kisiparos munkása elmehet szórakozni, addig ő maga nem tud elmenni és teljesen rendezetlen az öregségük. Ez a dolgozó réteg keresztény éis magyar szempontból a legkitűnőbb réteg, ezért tisztelettel kérem régen húzódó nyugdíjügyük mielőbbi rendezését. Még a tanonckérdésre és ezzel kapcsolatban egy megdöbbentő folyamatra szeretnék rámutatni. A zsidó fiatalság nagy tömegei máshonnan kiszorulva, ellepik az ipari pályákat. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Budapesten jelenleg 5000 tanonc van és egyes iparágakban szamuk eléri a 31—36—48—óit százalékot. (Egy hang jobbfelol: Borzasztó!) Felhívom erre a miniszter ur figyelmét és kérem, csináljon valami zártszamot, nehogy ezek a zsidó tanoncok, akiknek igen nagy része érettségivel megy erre a pályára, tenát előbb szabadul fel, [ügy hang joböfelől: Pénzük is van!) s akiknek nagyobb tudása és rokonsága révén pénze is van, a magyar kisiparosokat kiszorítsák és nehogy ezen a téren majd 10—12 esztendő múlva kelljen rendezést osmáini. T. Ház! A keresztény tanoncok társadalmi, szociális helyzete olyan nehéz éppen a zsidó tanoncokkal szemben, hogy a segítség ezen a téren sem késhet sokáig. Ma az a helyzet, hogy fisak társadalmi vonalon beszélhetünk komoly tanoncvédelemről. Itt, amint a bizottságban is kiemeltem, külön szeretném kiemelni a Keresztény Munkásifjak Országos Egyesületének és a Katolikus Dolgozó Lányok Egyesületének ezen a téren végzett egészen gyönyörű és eredményes munkáját. Férfiak és nők az intelligencia köréből minden pénzüket és minden szaoad idejüket arra fordítják, hogy a keresztény tanoncokat neveljék és elhelyezzék. Egészen nagy és szép eredményekre lehetne rámutatni, ha körülvezethetné az ember az illetékeseket ezekben a tanoncotthonokban. Nyolc-tíz ilyen tanoncotthon van Budapesten, fiúk részére és leánvok részére is, és ma már vidékre is terjeszkednek. Kérem a miniszter urat, hogy ezt a két mozgalmat anyagilag is támogassa, mert ezt a problémát meg kell oldani és ha úgy oldja meg a miniszter úr, hogy ezeket az évtizedek óta önkéntesen, heroikusan dolgozó mozgalmakat támogatja, akkor tulajdonképpen olcsóbban és jobban oldja meg, mintha maga a minisztérium létesítene tanoncotthonokat. Amikor ismételten kérem keresztény nemzeti oldalról — azt hiszem, valamennyiünk nevében — ezeknek a szociális problémákna '; megoldását, pártom és a magam nevében elfogadom a költségvetést, mert a miniszter úr iránt bizalommal viseltetem. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül?