Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 19 H november 20-án, csütörtökön. 445 de ebből az erdélyi katonai akció, továbbá az anyaghiány miatt esak 27 községet villamosítottak. Ez iü

r megfelelt -azonban az 1937-es esztendő' arányának, tehát lényegében nem esett vissza olyan nagy mértékben a villamosítás, mint ahogyan a gazdasági nehézségek indokolhatták volna. Ebben az érvben -azonban lényegesen magasabb lesz a villamosítás. Erdélyben elavult telepek, pakurára, gázolajra berendezett erőműtelepek szerepelnek; mint, energiaforrások. Ezeket természetszerűleg át kell alakítani. Nagykárolyban, Sepsiszentgyörgyön egyenáramú energiaforrások vannak, Marosvásárhelyen és Máramarosszigeten pedig az obligát 50-es periódusszám helyett 42-es periódusszámmal dolgoznak, pedig nagyvonalú iparfejlesztés csak akkor történhetik meg, ha megfelelően uniformizálják az energiaszolgáltatás feltételeit. E célt szolgálja az, hogy az áj energiatelepek építésénél, az új engedélyokiratok kiadásánál és a pótszerződéseknél szabályozzák az áramárakat, hogy azok túlmagasra ne növekedhessenek, azonkívül iparkodnak lehetőleg mindenütt egyforma feszültséget, egyforma periódust és mindenütt váltóáramot behozni, Azt hiszem, kár több szót fordítanom arra, hogy^ milyen fontos a villamosítás a közép-, kis- és háziipar részére, hiszen ez az egyik fel tétele és lehetősége annak, hogy az ipari decentralizáció megtörténhessék. Azonkívül a mezőgazdaság intenzívvé tételéhez és

1 a mezőgazdaság fejlesztéséhez, ahhoz, hogy a darálás, cséplés, öntözés, vízszivattyúzás céljára megfelelő energia forrás álljon mindenütt rendelkezésre, az szükséges, hogy az energia az országban mindenhová eljuthasson, ezért a 100.000 Voltos távvezeték tel jes_ kiépítése az a távolabbi eél, amely felé, mint limes, mint határérték felé minden erőivel közelednünk kell. A köztudatban Kárpátalja és Erdély visszatérésével kapcsolatban szerepel a vízienergia kérdése. Valóban hatalmas, nagy és olcsó energiaforrásokat teremthetünk ennek révén, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezeknek az energiaforrásoknak a megteremtése hallatlanul nagy invesztíciókat igényel és egy ilyen vízienergiatelep felállítása három esztendőnek munkája, ez tehát a költségvetés kereteibe természet szerűen neim fér bele. Azonkívül a jó^ Isten kegyelme folytán egy új energiaforrásra, egy mindig erősebben fejlődő energiaforrásra tettünk szert, és ez a földgáz. Ennek hasznosítására természetesen még külön rá akarok térni. T. Ház! Régente a pallérozott főknek és a kiművelt koponyáknak az volt a gondjuk, hogy az elmaradt magyar mezőgazdaságot előbbre vigyék. Magyarország agrárlakossága nagy és természetszerűen minden áldozatot meg kell hoznunk érte. Nemcsak a föld felszíne bír azoniban értékkel, hanem a föld méhe is és amikor az a munkás leszáll aföld gyomrába, hogy onnan energiát termeljen a magyar közgazdaság részére, hogy felhozza onnan azokat a kincseket, amelyekkel számolni tudunk, akkor ez a termelés hatalmas és nagyarányú lendületet tud adni a mii jövő fejlődésiünknek, amiben benne foglaltatik a mezőgazdasági fejlődés is. Ezért van olyan hallatlanul nagy szerepe és fontossága a hányászatnak és a bányászati kutatásnak. Ahhoz, hogy mi a föld méhében lévő kincseinket fel tudjuk tárná, természetesen szükséges, hogy rendszeresen kutassuk geológiád, geofizikai és bányászati kutatások kai a rendelkezésünkre állítható lehetőségeket. Iparügyi kormányzatunk azt a kutató tevékenységét Erdélyre és a keleti • országrészekre koncentrálta, a báró Eötvös Lóránt geofizikai intézet földgáz- és ásványolaj kutatásait pedig Erdélyen kívül a nagy magyar Alföldre is kiterjesztette, mert hála Istennek, ott is olyan hatalmas nagy kincsre tettünk szert, amely a magyar jövőt nagymértékben fogja biztosítani. Az ólonikutatást Falubattyániban, a vastelepek fejlesztését Aranyidán, az érc- és kohóművek továbbfejlesztését Nagybányán folytatják, antimonkutatást és bányászatot pedig Jászómkidszenten és Csúcsomon vezetett be az iparügyi kormányzat. Ennek a két antimon bányának a termelése Közép-Európa termelésének 30°/o-a. (Taps a jobboldalon.) Mélyen t. Ház! Az állami szénbányászatnál iermészetesen a jelenleg egyedül megmaradt komlói magyar állami szénbánya fejlesztése fontos és itt megfelelő beruházások folytán ebben az évben 400.000 mázsa szénnel többet tudnak termelni, mint az elmúlt évben. Ugyancsak Komlón 600 munkáslakást épít az állami szénibányászat, ami bizonyítja, hogy az iparügyi kormányzatnak kell hogy legyen szociális érzéke, mert anélkül nem tud eredményeket elérni. Marosvásárhely és Kolozsvár környékén újabb földgázfeltárások lehetőségeit biztosította a kutató munkálat. Rendkívül nagy jelentősége volt annak a törvénynek, amely monopolizálva a földgáz- ós ásványolajkutatást. Ennek az eredménye lett az, hogy államosítható, kisajátítható lett a dernatatarosi ásványolajhomokbánya, amelyből olyan kitűnő útépítői bitument, mégpedig évi 400—500 vágón termeléssel tudunk kitermelni, hogy annak minősége vetekszik a mexikói bitumen minőségével. Az ásványolaj termelésnél három részre osztotta iparügyi kormányzatunk a termelést. A Dunántúl igen előnyös szerződéssel a MagyarAmerikai Olajipar R. T.-nak, a Maort.-nak jutott, amely a lispei, lovászi és lendvaújfalusi telepeket továbbfejleszti. Itt kell beszámolnom arról, hogy valószínűleg még ebben az évben elkészül a Lispe—Budapest távvezeték, amelynek ugyancsak hallatlanul nagy jelentősége lesz, márcsak azért is, mert ezáltal az amúgyis túlterhelt magyar közlekedést rendkívüli _ módon tehermentesíteni fogja. (Ügy van! jobpfelől) Az ország középső része a megkötött szerződés alapján a Wintershall részvénytársaság számára biztosíttatott, szerencsére igen nagy előrelátással, igen hatalmas állami részesedéssel. Itt Tótkomlóson történt olyan hatalmas földgáz-előfordulás, amely egészen a sármásihoz hasonló, és amely mintegy fele arányban tartalmaz metánt és szénsavat. Ennek technikai szétválasztása aránylag igen csekély és kis erővel megoldható feladat. Itt annyi szénsavat fogunk termelni, hogy úgyszólván egész Európát elláthatjuk szénsavval. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tótkomlósához hasonló földgáz-előfordulás van a kunszentmártoni boltozatban iis, ahol geofizikai és a geológiai kutatóink találtak földgázra. Ez a boltozat tisztán és százszázalékban a magyar állam kitermelésére vár. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány termelési adattal szolgáljak a bányászat terén. Itt meg kell említenem, hogy a legfontosalbb üányászati termékünknek, a szénnek a termelése 130 millió métermázsára emelkedett. A nemrégen hozzánk került Délvidéken, sajnos,