Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-222
444 Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1941 november 20-án, csütörtökön. alappilléréül állanak oda. (Ügy van! a középen.) Természetes, hogy ezeket az embereket támogatni kell és az ipari kormányzat támogatja is őket pénzzel, gép- pis szerszámsegélylyel. Ez a támogatás azonban pszichológiai szempontból olyan, hogy soha sem ad ingyen sem gépet, sein szerszámot, hanem mindig osak egy bizonyos hányaddal járul hozzá ezek beszerzéséhez, mert a kisember lelkületéhez tartozik, hogy azt, amibe saját pénzét, saját kis keresményét is befekteti, sokkal jobban megbecsüli és sokkal magasabbra értékeli. A magyar iparosság fejlesztésére szolgáló ipari tanfolyamok száma és látogatottsága is örvendetesen emelkedik. A tavalyi 444 tanfolyam helyett, amikor ezeknek 10.349 hallgatójuk volt, ezidén 616 tanfolyamot rendeztek és e tanfolyamok hallgatóinak száma 14.563 volt. Ugyancsak a magyar iparosság nívójának fejlesztésére szolgál az ipari szakkönyvtár, amely eddig 350.000 példányt jelentetett meg. A kisipari mintaműhelyek létesítésére 50.000 pengőt állított be a, költségvetésbe az ipari kormányzat. Rendkívül nagyjelentőségű az ipartestületi jegyziőképző tanfolyam is. Ezek azok az emberek, akik a legközvetlenebbül érintkeznek az iparosokkal, akiknek az érdekei közösek az iparosság érdekeivel, akiket az iparosság nyugodtan követ, mert követhet is. T. Ház! Ahhoz azonban, hogy ipari termelésünk legyen és lehessen, szükséges a nervus rerum is. Az iparügyi minisztériumnak egy fiatal tisztviselője, Nötel Vilmos a Közgazdasági Szemlében rendkívül érdekes tanulmányt bocsátott közre, amelyben a magyar ipari termelés finanszírozásával foglalkozik. Ebből veszem én az adatokat az erre hivatott hitelintézetek munkájáról. Ezek az intézetek a következők. Az első az Ipari Munkaszervező Intézet, közkoletű néven az Imi., amelyet az 1931 :XXI. te. és az 1932: VII. te. továbbá a 2200/1933. számú miniszterelnöki rendeletek hoztak életre. Az állami üzemek beruházási- és forgótőke szükségletéhez, továbbá a közép ipari és még a kisipari vállalkozások közszállításainak meghitelezéséhez járul hozzá ez az intézmény. Nyolc éve áll fenn, 1933 óta és azóta rendkívül nagy fejlődést mutatott. 1933-ban még csak 8 millió pengő új kölcsönt bocsátott az,_ipar rendelkezésére. Ez évenkint a következő ütemben fejlődött: 6, 23, 31, 35, illetőleg 63 millió pengő új kölcsönt bocsátott ki. Váltótárcája tavaly 119 millió pengő volt, az idén már 136 millió pengőre emelkedett fel. Természetesen megtermékenyítői eg hat ez az intézmény a tőkével, amelyet az ipar rendelkezésére/ bocsát. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, bár nem annyira a közép, mint inká'bh a kisipar részére, de a középipar is részesül juttatásaiból, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, közkeletű néven az löksz, amelynek alaptörvénye az 1924. évi XVII. törvénycikk. Ez 1930-tól 1939-ig 50 millió pengő hitelt nyújtott az ipar részére. Harmadik hitelszervünk a Budapesti Kisipari Hitelintézet Készvénytársaság, amely a, székesfőváros alapítása s amely a kisipar részére 1930-tól 1939-ig 40 milliót bocsátott rendelkezésre. Tudjuk azonban, hogy a kisiparos a legszegényebb néposztály és ezért bankszerű fedezettel nagyon sok esetben nem rendelkezik. Ezért ezt áthidalandó van egy intézményünk, amellyel a kereskedelmi és iparkamarák útján ipari kormányzatunk egy külön hitelakciót bonyolít le. Ez az 1941. évben 2,100.000 pengőt bocsátott rendelkezésre. Ez az összeg talán kicsinynek látszik, valójában azonban ezek a pár száz pengős segélyek, — mert hiszen majdnem segélynek lehet őket minősíteni — olyan éltetőén hatnak a kisiparra, hogy sokszor valóban a tönkremenés előtt álló kisiparosságot segítik át a mélyponton. Ugyancsak meg kell emlékeznem az Országos Ipari Jelzálogintézetről, amely az 1928. évi XXI. törvénycikk alapján működik, amely ingójelzálog alapján 5 millió dollár névértékben 7%-os arany dollár záloglevelet bocsátott ki. 28 millió pengő hosszúlejáratú hitelt nyújtott kis- és középipari vállalatok részére 20 évi lejárattal. Sajnos, ennek fejlődése megakadt, bár kívánatos lenne, ha ezen az úton tovább is tudnánk előrehaladni. T. Ház! Méltóztassék most megengedni, hogy az ipari munka-ügyre térjek át. Hogy milyen fokozott gondoskodással tekint iparügyi kormányzatunk a munkaügy felé, azt a következő számokkal óhajtom illusztrálni: 1936—37-ben 167.000 pengőt fordítottunk erre a célra. Ez a következőképpen emelkedett: 191.000, 240.000, 547.000 pengővel, tavaly, 1941ben 1,073.000 pengővel ás. az 1942-es költségvetésben már 1,322.000 pengővel szerepel. Állami munkaközvetítésünknek most kell kifejlődnie arra a színvonalra, hogy a majdan, remélhetőleg minél előbb bekövetkező békében a megfelelő szerepet betölthesse. A munkaügyi felügyelőség az az új intézmény, amely ez idén először szerepel a költségvetésben. Szemben az ipari felügyelettel, amely területileg szabályozza az ipar felügyeletét, ez szakmák szerint szabályozza, mert régi kívánság az, hogy a szakmák szerinti kérdéseket speciális szakhivatal tárgyalja le. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Stitz János előadó: Az érdekelteknek további nagyjelentőségű szervezete az Országos Ipari ps Bányászati Családpénztár. Itt a járulékokat az érdekeltek fizetik, de ezeken a járulékokon keresztül évenkint 20 millió pengő kerül a munkások kezébe. Sajnos, a gazdasági helyzet folytán ma még csak a 20 munkáson felüli létszámmal dolgozó ipari vállalatok munkásai tartoznak az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárba. Kívánatos volna, hogy amennyire a gazdasági lehetőségek megengedik, minden magyar munkás járulékot fizető tagja lehessen ennek a családpénztárnak. Méltóztassék megengedni, hogy a magyar életben igen fontos és nagyihorderejű energiagazdálkodásra térjek át. Az elektromos áramtermelés hatalmasan fejlődött. 1929-ben 696 millió kilowattóra volt a termelés, 1939-ben, tehát 10 év múlva 1304 millió, vagyis egymilliárdnál több kilowattórára emelkedett, 1940ben pedig 1444 millió kilowattórára, vagyis az emelkedisis az előző esztendővel szemben több mint 10%-os. A villamosításra ipari kormányzatunk a tavalyi 150.000 pengővel szemben 500.000 pengőt állított be. Meg kell itt jegyeznem, hogy rendkívül különböző a villamosítás mértéke hazánkban. A legjobban villamosított vármegyék Bácska trianoni része, Veszprém, Fejér, Heves, Baranya, Sopron és Győr vármegye. Ezzel szemben legnagyobb a villamossági űr Zala vármegyében, Somogyban, az Alföldön, Kárpátalján, Pest vármegye nagy részében, Nógrádban és Biharban. Tavalyelőtt 92 községet villamosítottak, tavaly 60-at terveztek,
