Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-222
Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 1941. évi november hó 20-án, csütörtökön, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1942. évi állami költségvetés. Az iparügyi tárca s ezzel kapcsolatban a költségvetés XXI. és XXII. fejezete. Hozzászóltak : Stitz János előadó, Lili János, Ronkay Ferenc. Andréka Ödön, Figus-Illinyi Albert, Kabók Lajos, Közi Horváth József, vitéz Martsekényi Imre, Horváth Ferenc, Szabó Gyula, Zsámboki Pál, Sigray István, Koltai József, Varga József iparügyi miniszter. — Hóman Bálint vallás, és közoktatásügyi miniszter felszólalása Mester Miklós képviselőnek f. hó 12-én elmondott interpellációja tárgyában. — Személyes kérdésben felszólalt Mester Miklós. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannah: Hóman Bálint, Varga József, (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig ; vitéz Miskolczy Hugó jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy az iparügyi miniszter úr a házszabályok 142. Vára való utalással dr. Kádas Károly államtitkár urat tárcája költségvetési tárgyalásának idejére miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. ' Áttérünk a napirendre. Soron van az iparügyi tárca és a hozzátartozó üzemek költségvetésének tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Elet Pártja Eonkay Ferenc és vitéz Martsekényi Imre képviselő urakat, az Erdélyi Párt FigusIUinyi Albert képviselő urat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége Lili János képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Andréka Ödön képviselő urat, az Egyesült Keresztény Párt Közi Horváth József képviselő urat, végül a Szociáldemokrata párt Kabók Lajos képviselő urat. A Ház a, bejelentést tudomásul veszi. Stitz János előadó urat illeti a szó. Stitz János előadó: T. Ház! Százötven év távlatából felénk mered a nagy magyar géniusz: Széchenyi, aki az ipari termelésben is útmutatással szolgált nekünk. Az ő nagy alkotásai, amelyeket száz évvel ezelőtt létesített, a Lánchíd, a hengermalom, a vasöntöde, a fegyvergyár, mind-mind mutatják azt, hogyan lehet egy elmaradt országból nagyot, hatalmasat alkotni: ha nemcsak az agrártermelésre vetünk súlyt, hanem a dolog lényegének megKEPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. felelően az ipari termelést is a megfelelő szintre emeljük. Ez a száz év távlatából felénk világító géniusz — amint Éber Antal »Széchenyi és a magyar ipar« című munkájában kiemelte — különösen a következőkre hívta fel a magyarság figyelmét: »A magyart munkával, iparral és vállalkozással kell segíteni.« Fődolog, — amint egyik utolsó beszédében mondotta — hogy legyen munka és legyen mit enni. Ebben az egy tömör mondatban egészen hatalmas, cikornyátlan programmot adott a magyar iparnak. De amikor Széchenyi így mutatott utat, ugyanakkor a magyarság másik nagy üstököse, Kossuth Lajos is állandóan a magyar ipar előrehaladásán dolgozott. Kijelentette: »A nagyságnak, jólétnek és hatalomnak főforrása az ipar. Ez ad a tudománynak is gyakorlati értéket. Az emberi tevékenység más ágaiban csak bizonyos fejlesztő erő mutatkozik, míg az iparban ez az erő teremtő és ezért az ipar a leghatalmasabb hordozója a haladásnak. T. Ház! így mutattak nekünk utat száz évvel ezelőtt nagyjaink! Száz évvel ezelőtt megvolt a felfelétörekvjss, ma pedig vannak kishitű emberek, akik a mai világroppanásban féltik a magyarság jövőjét és féltik a magyar ipart a mi nagy szomszédunktól és szövetségesünktől, a némettől. (Lili János: Nevetséges!) Funk gazdasági miniszter volt az, aki kijelentette, hogy nemhogy el akarnák nyomni a magyar ip-art, hanem Európa újjáépítésében a magyar iparnak igenis,- óriási szerepet szántak ós ennek a magyar ipar felkészültségével és lehetőségeivel maradéktalanul meg is fog felelni. Lássuk azonban, hogy ezek után az útmutatások után milyen keretet ad a mostani »munkaköltsisgvetés«, az a költségvetés, amely 1,175,000.000 pengővel több mint a tavalyi és amely az ipari tárcára, továbbá a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakra és a kő 63
