Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

376 Az országgyűlés képviselőházának 221. Hatvan ágyból az elaggott öreg vasutasok szá­mára szeretetotthont nyitnak, olyan öreg vas­utasoknak, akik egészségi szempontból rá van­nak szorulva állandó orvosi felügyeletre. Ez az egészségügyi és szociális intézmény tehát fejlődésben van. A MÁV nagyon sok áldozatot hoz és hozott a múltban is ennek az intézetnek a fejlesztésére, de kétségtelen, hogy a vasutas­ság is meghoz minden áldozatot ennek az in­tézménynek fejlesztése érdekében. A vasutas­ság ugyanis már több mint egy évtized óta havi keresetének fél százalékát, mint önkéntes hozzájárulást ajánlotta fel az intézmény fej­lesztéséhez. A legnagyobb öröimimel kell szólnom arról, hogy legújabban tervbevették egy önálló pos­táskórház építését. Nagy ' dologról van szó. A postásság régen nélkülözi már egy ilyen, a vasutasság kórházához és,, intézményéhez ha­sonló kórház felépítését. Ötmillió pengőt irá­nyoztak elő, hogy végre felépüljön a postások önálló kórháza. Mintegy 300 ágyas postáskór­házat terveznek, amelyet később 400 ágyasra lehetne kibővíteni. A kórház felépítése körül­belül 3 esztendőt fog igénybevenni és^ ha kész lesz, óriási mértékben fogja a postásság: egész­ségügyi szolgálatának ellátását előresegíteni és remélem, hogy a postásság éppúgy, mint M vasutasság, legteljesebb mértékben meg lesz elégedve a maga intézményével, kórházával. Szintén elismerésreméltó az az áldozatkészség, amely a postásság részéről is megnyilatkozott. A postások ugyanis önkéntes hozzájáruláskép­pen maguk felajánlották fizetésük félszázalé­kát, hogy a posta felépítendő kórháza, a pos­tások egészségügyi intézménye a legteljesebb mértékben hivatása magaslatán álljon. Ha végigmegyünk ezeken a dolgokon, lát­juk a kormányzat működését és abba belekap­csolódva a kereskedelemügyi minisztérium munkáját is. Látjuk, hogy a kormány egyetlen célja a jelenlegi rendkívüli világ- és európai viszonyok közt az, hogy a magyar nemzet életét, a magyarság sorsát a jelenben és a jö­vőben minél jobbá tegye, hogy minél intézmé­nyesebben tudja biztosítani a magyar nemzet és a magyarság fejlődését. A kormányzat egy pillanatig sem tévesztette eddig szem elől és nem téveszti szem elől a jövőben sem ?zt, hogy csakugyan és valóban egy megváltozott Európával kell számolnia a magyarságunk. A szónokok ezt a megváltozott Európát új Euró­pának hívják. Jó, legyen, én inkább megvál­tozott Európának szeretném nevezni. Ennek a megváltozott Európának képét ma még a ma­gyarság nem ismerheti, de bekövetkezésével számolnia kell a magyarságnak s fel kell ké­szülnie erre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdasági liberalizmus korszaka letűnt, de tisztában kell lennünk azzal is. hogy a ma; gyarságnak, a imiagyar nemzetnek történelmi hivatása van a Kárpátok-övezte Dunameden­cében. Ennek a történelmi hivatásnak betölté­sét a m. kir. kormány minden körülmények között szemmel tartja, e tekintetben^ a törekvés nemi hiányzik a kormányzatból és éppen ezért mi, amikor a költségvetés bírálatát elmondjuk és amikor a kormányzat felé erről az oldalról bizalommal viseltetünk, akkor ez a bizalom szól a kormány egész törekvésének. _ amelyben mi a magyar jövő felépítésének biztosítékát látjuk. Végül legyen szabad kérnem az igen t. miniszter urat, hogy az állami üzemek alkal­mazottainak, tisztviselőinek _ és munkásainak fizetéseit és munkabéreit a jelenlegi háborús viszonyokhoz mérten, úgy ahogy ezt a körül­ülése 19Ul november 19-én, szerdán. menyek lehetővé teszik, méltóztassék a leg­sürgősebben felemelni. Jelenleg ugyanis az állami üzemek tisztviselői és munkásai szinte a létminimum alatt élnek, mert számukra az életfenntartás szempontjából legszükségesebb kellékek megszerzése is óriási nehézségekbe kerül. Legyen szabad továbbá kérnem az igen t. miniszter urat, hogy az állami alkalmazottak számára szervezze meg, illetve fejlessze ki azokat a jóléti intézményeket, amelyek a hábo­rús viszonyokkal vannak kapcsolatban s ame­lyek a vasutasságnak élelmiszerekkel és ru­hával, bakanccsal való ellátását biztosítják, mert hiszen a vasutasság az ország életében mint egy második hadsereg, nehéz szolgálatot és kötelességet teljesít, s a vasutasságnak nincs ideje arra, hogy a létfenntartáshoz szük­séges élelmiszerek és ruházati cikkek után sza­ladgáljon. Szükséges volna tehát, hogy a vasutasság ellátása központilag, az Államvas­utak igazgatósága által megszervezve történ­jék, mert csak így látom biztosítva a vasutas­ság feladatának, munkakörének nyugodtabb formában való lefolytatását a jövőben, mert hiszen minden vasúti alkalmazott munkatel­jesítménye függvénye az ellátási viszonyok­nak. Éppen ezért arra kérem a miniszter urat, méltóztassék ilyen irányban intézkedni. Legyen szabad megemlékeznem még a nyugdíjasok és nyugbéres állami üzemi alkal­mazottak helyzetéről is. Ezzel kapcsolatban is tisztelettel kérem az igen t. miniszter urat. hogy amint a fizetések és mxmkabérek eme­lése lehetővé válik, . a nyugdíjakat és nyug­béreket is hasonlóképpen méltóztassék fel­emelni. Még szeretnék valamit az igen t. minisz­ter úr figyelmébe ajánlani, ez pedig az Állam­I vasutak üzemeiben dolgozó hűtőházi és míi­) helyi munkásság ruhaszükségletének kielégí­tése. Élvekkel ezelőtt, mint örvendetes tényt könyvelte el a munkásság a miniszter úrnak azt az intézkedését, hogy egy üzemi munkás minden esztendőben egy öltözet kék ruhához fog jutni. Bár évente nem elég egy öltözet kék ruha egy munkásembernek,, mégis óriási segítséget jelentett ez ós a munkásság Öröm­mel, vette, hogy immár van ilyen kék ruha járandóság is. A munkásság kéri a miniszter úr ezirányú további jóindulatát és kéri, hogy nehéz helyzetét ruhaszükségletének kielégíté­sével könnyebbé méltóztassék tenni. Elhangzott ma egy felszólalás itt a képvi­selőházban, amely azt kérte, hogy azt a ked­vezményes utazást, amelyet az államvasutak általában az ipari munkásság számára három hónapi időtartamra nyújtanak, amikor a mun­kás szabadságra, üdülésre utazik, a miniszter úr legyen szíves kiterjeszteni. Egy ízben kér­tem a miniszter úrtól ennek a kedvezménynek egész évre való kiterjesztését és a miniszter úr akkor nagy jóindulatot mutatott ebben a tekin­tetben. Most erről a helyről ismételten kérem az igen t. miniszter urat, méltóztassék nyilat­kozni a tekintetben, vájjon kilátás van-e arra, hogy a munkásság 50%-os utazási kedvezmé­nyét az egész esztendőre ki lehessen terjesz­teni 1 Mindezeknek figyelembevételével azt kell megállapítanom, hogy szinte kötelességszerűen érzi az ember, hogy a kormányzat munkáját ezekben a nehéz időkben a legteljesebb jóindu­lattal, támogatással és — ha kritika hangzik el — jóindulatú kritikával kell kísérni, mert meg kell győződve iennünk, mint ahogyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom