Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. Elnök: Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A kereske­delem- és közlekedésügyi tárca költségvetésé­nek vitáját felhasználom arra, hogy szóvá­tegyem a tárca költségvetésének keretében elő­irányozott beruházási összegek elégtelenségét. Ez alkalommal nem is annyira a munkaalkal­mak szaporításának szükségessége az indok, mert a honvédelmi szükségletek különösen a vas- és fémiparban csaknem csúcsfoglalkozta­tást jelentenek, gondolni kell azonban egyéb szükségletek kielégítésére is, továbbá fel kell készülni a békeidők termelésére is. A jelenlegi, úgynevezett háborús termelés felduzzasztottá egyes iparágakban a munkás­létszámot. Ez a létszám a háború befejeztével nem lesz tartható, ha megfelelő módon kellő időben nem történik gondoskodás a termelés átállításáról. E tekintetben elsősorban az államvasutak beruházási szükségleteinek ki­elégítésére gondolok, amellyel nem is kell várni a háború befejezéséig, hanem már most kell kielégítő módon előirányozni az államvasutak beruházási munkálataira szolgáló összegeket, Köztudomású, hogy a vasúti szállítás ­sem a teher-, sem a személyszállítás — nem ki­elégítő, nagy hiányok vannak teherszállító. személyszállító eszközökben, különleges hűtő­kocsikban, mint például gyümölcs- és hús­szállító kocsikban, azonkívül nagyon alacsony a motoroskocsik száma is. A vontatómozdonyok terén különösen súlyos hiányok tapasztalha­tók. Ezeknek a hiányoknak pótlására nem ele­gendő az állami üzemek keretében előirány­zott beruházási összeg, mert hiszen a költség­vetés indokolása is megemlékezik arról, hogy a keleti és erdélyi vonalak visszacsatolása al­kalmával az államvasút gördülő anyagot nem kapott vissza, de ezenkívül a folytonos foko­zódó forgalom igényének zavartalan biztosí­tása is szükségessé teszi újabb járművek be­szerzését. Járművek beszerzésére és járműszerkeze­tek tökéletesítésére 55 milló pengő van elő­irányozva az 1942. évre. Tekintve azonban a nagy szükségletet és a nagy hiányt, ez az Ösz­szeg megközelítőleg sem elég a kitűzött cél elérésére, vagyis az e téren tapasztalható hiá­nyok ezzel az összeggel nem kiiszÖbölhe+^V v; Ennek következtében nem javítható a személy­közlekedés és a teherszállítás terén továbbra is megmaradnak az eddigi panaszok és sérel­mek. Minthogy a területek visszaszerzése kö­vetkeztében a személyszállító forgalom meg­növekedett és ezzel kapcsolatosan megnöveke­dett a teherszállítás is, azonkívül a honvédelmi szükségletek ellátása is nagyobb mértékben köti le a vasutat, elkerülhetetlenül szükséges volna az előirányzottnál lényegesen nagyobb összeget fordítani beruházási célokra. A pillanatnyi szükségleten túlmenően az úgynevezett béketermelésre való áttérésnél is a vasúti szükségletek megfelelő kielégítése le­het az egyik legfontosabb tevékenység. E té­ren még attól sem kell félni, hogv holt be­ruházás történik, mert a vasutak gördülő anya­gának szaporítása a szállítás tökéletesebbé té­telét jelenti, ami egyben bevételi többlettel jár, tehát a befektetett tőke visszatérüléséhez vezet. A posta, távíró, távbeszélő, valamint a rádió fejlesztésére felvett beruházási összeg is 'minden nagyobb veszedelem nélkül^ növelhető, mert ezek a beruházások is az úgynevezett hasznothajtó és kifizetődő beruházások közé ülése 1941 november 19-én, szerdán. 369 tartoznak. A távbeszélőhálózatba, az előfizetők sorába való bekapcsolódás még mindig nehéz­kes. Ennek magyarázata a telefonközpontok elégtelen befogadóképességében és a távbe­szélőkészülékek hiányában található. Ezért e téren is szükséges volna nagyobb összeg befek­tetése, mert a mutatkozó igények kielégítése csak ily módon történhetik meg. Minthogy a rádió fejlesztése is a tárca keretében van tervbe véve, legyen szabad any­nyit ^megemlítenem, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak talán módjá­ban áll a rádió műsorának javítása érdekében szót emelni, mert e téren igen sok panasz hangzik el. Jóllehet a rádió közönségének igé­nye sokirányú, a rádióelőfizetők felnövekedett száma mégis lehetővé tenné, hogy a rádió igazgatósága a műsor össze állításában és a műsor színvonalának emelésében a felmerült szükségletekhez és kívánságokhoz igazodjék. Ha tehát összefoglalom az általam megem­lített néhány üzemi ágat, ezeknek beruházásai együttvéve igen komoly mértékben járulhatná­nak hozzá a békebeli termelés elősegítéséhez, azonfelül a pillanatnyi szükségletek az elő­irányzottnál nagyobb mértékben kerülhetné­nek kielégítésre. Ismételten megemlítem, hogy a posta, távírda és távbeszélő, valamint az államvasutak az ország két legnagyobb állami üzeme, amely éknek elől kellene járniok a béke­termelés előkészítésében, de a felmerülő szük­ségletek kielégítésében is. Az állami vas-, acél- és gépgyárak béke­termelése is nagymértékben biztosítható, ha az ország két legnagyobb állami üzeme megfe­lelő beruházási, tervvel készül fel ezekre az időkre, mert az állami vas-, acél- és géngyárak termelését az említett két állami üzem szük­ségletének kielégítése nagyimértékben igénybe­veszi. A kereskedelem terén tapasztalható jelen­ségek is arra kényszerítenek, hogy azokat a tárca költségvetésének vitájánál szóvátegyem. A kereskedelem átállítása, az úgynevezett^zsidó kezekből való kivétele igen nagy mértékben megtörtént és, amint halljuk, a kereskedelem jó kezekbe, keresztény kezekbe került. Az őr­ségváltás lezajlott és mindenki azt hitte, hogy ezzel a változással egyidejűleg csak javulás fog bekövetkezni a kereskedelem terén. Sajná­lattal kell megállapítanom, hogy* ezzel ellen­kezőleg éppen rosszabbodás következett be. Elegendő utalnom a textilkereskedelem terén észlelhető jelenségekre. Már ezekből is megál­lapítható, hogy az őrségváltással egyidejűleg egészen elviselhetetlen és megközelíthetetlen árak alakultak ki. Az árak és a bérek közötti különbözet különösen ezen a területen bonta­kozik ki egészen elviselhetetlen módon. A dol­gozó tömegek a legnagyobb megütközéssel ta­pasztalják, hogy a textiláruk árának megálla­pítása kellő indok nélkül oly magasan történt, hogy ez széles rétegek számára csaknem lehe­tetlenné tette a beszerzést. (Közi Horváth Jó­zsef: Ez nem a keresztény kereskedők hibája! Hamis beállítás!) Ezt nem mondottam, t. kép­viselő úr. A kereskedelem átszervezésétől nem • ezt vártuk, hanem ennek ellenkezőjét, és sajnálat­tal lehet megállapítani, hogy e téren minden­kit csalódás ért. Az árak felemelkedésének egyik okát abban is látom, hogy az elosztásba bele van iktatva egy olyan elosztó réteg, amely teljesen indokolatlanul kapcsolódik bele a kereskedelembe. Ezek az ágynevezett közép­nagykereskedők, vagy nem is tudom, hogy he­lyes-e ez a meghatározás, akik közül nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom