Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. jék a tövisek kiirtása és rendesen trágyázott, irtott legelők legyenek az országban. T. Ház! Az imént Piukovich képviselőtársam méltatlan támadással fordult a gazdasági felügyelők ellen, amikor őket alsóbbrendű egyéneknek nevezte. (Nagy zaj. •— Az elnök csenget.) En a magam részéről kénytelen vagyok ezt visszautasítani, (Rajniss Ferenc: I\e utasítson vissza semmit! Rögtön kijavította!) mert a gazdasági felügyelők tulajdonképpen a termelők hadseregének a tisztjei, akikre mérhetetlenül fontos feladat hárul, mégpedig nemcsak a földmívelésügyi kormányzat mostani programmjának végrehajtásánál, hanem az úgynevezett milliárdos mezőgazdasági Programm végrehajtásánál is. Örömmel konstatálom, hogy a miniszter úr itt a létszámot is emeli, arra kérem azonban, hogy a közlekedési lehetőséget is oldja meg, természetesen nem ma, amikor nincs benzin és gumi, hanem mihelyt arra mód kínálkozik, hogy necsak az íróasztal mellől, hanem velünk, a gazdákkal ós elsősorban a kisgazdákkal állandóan érintkezve is, mozdítsák elő a mezőgazdaság fejlesztését. (Bodor Márton: A fizetésüket is rendezzék! 7MJ a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szíveskedjék a képviselő úr feliratkozni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincsen idő!) Csendet kérek! Sigray István: A szaktudás fejlesztése nélkül a, mezőgazdaság fejlesztéséről nem lehet szó. Örvendetesek a járásonként létesítendő téli gazdasági iskolák, amelyek internátusokkal vannak összekapcsolva. Szükséges azonban, -és ismételten kérem a miniszter urat erre -• hogy ,a gazdakörök és kultúrházak építésére nagyobb összegeket fordítson, ós ha már a költségvetés jelen konstrukciója ezt nem teszi lehetővé, talán más alapokból dotálja, mert a mezőgazdasági törvényeket és rendeleteket nem tudjuk végrehajtani, csak akkor, lia a végső tagozatban a gazdakörökre támaszkodunk; mert a gazdakörök azok, ahol a legbizal masabban együtt van a falu népe és rajtuk keresztül tudjuk a rendeleteket népszerűsíteni, és rajtuk keresztül tudjuk tulajdonképpen a gaz dák kívánságait is a legfelsőbb fórumhoz juttatni, (Ügy van! jobb felől.) nem is szólva arról, hogy milyen fontosságú ez a nemzetnevelés é« a kulturális fejlődés szempontjából is. A népkönyvtárak, az udvarjárások címén a költségvetésbe beállított összeget ,a, magam részéről keveslem. Szükségesnek tartom, hogy a gazdasági akadémiák négy évfolyamra való kiegészítés sel egyetemi rangra emeltessenek. A magam részéről viszont kénytelen vagyok a legmesz szebbmenőleg a budapesti mezőgazdasági egye tem mellé állani. Mélyen t. Ház! Ezt a mező gazdasági egyetemet, h,a nem volna, meg kellene teremteni. Ismerem, módomban volt meg ismerni ennek az egyetemnek a tanrendjét, tanmenetét, részben közvetlenül, részben közvetve cs tudom azt, hogy a kémiai, bakteriológiai és egyéb elméleti előadásokkal, az állategészségügyi előadások révén, továbbá a csak Budapesten rendelkezésre álló laboratóriumok segítségével olyan gazda- és mezőgazdatársadalmat lu dunk kiképezni, akik tulajdonképpen a mezőgazdasági tudomány további művelésének apostolai lesznek. Mert ilyenekre is szükségünk van! Szükségünk van nemcsak praktikus, hanem elméleti gazdákra is. De ugyan hol képezzük ki a bakteriológu sokat, a növénytermelési tudósokat, ha nem a legtökéletesebben berendezett laboratóriumokban

1

! Itt azonban meg kell jegyeznem, — és ez tulajdonképpen a kulülése 19Ul november 18-án, kedden. 321 tuszminiszternek szól — hogy intézkedjék abban az irányban, hogy ezek a mezőgazdasági egyetemi hallgatók tényleg praktice ki is juthassanak tangazdaságukba, mert most a helyzet az, hogy egy vacak rossz autóbuszuk v,an, amely az idén még nem is volt üzemben, mert sofőrje berukkolt, és az egész tanfolyam talán még egyetlenegyszer sem jutott ki a tangazdaságba. Ezen a helyzeten azonnal, 24 órán belül változtatni kell. Lehetetlen ugyanis, hogy egy egész évfolyam tulajdonképpen gyakorlat hiányában nevelődjék fel. Itt van tehát a hiba és nem az egyetemben. örömmel üdvözlöm a marosvásárhelyi és a többi, a jövő évben Erdélyben még felépítendő középfokií gazdasági tanító intézetet, amelyekkel tulajdonképpen mi tartoztunk az erdélyi gazdáknak. A falusi kisgazda anyagi boldogulása a feleségtől függ. Jól tudjuk ezt, mert a gazda dolgozik, szerez, a feleség megtakarít. Rendkívül fontos tehát az új háziasszonyképző iskola, amelyre a miniszter xír a költségvetésben állított is be összeget. (Helyeslés jobb felől.) Tulajdonképpen a falusi asszony szorgalmától, életrevalóságától és tudásától függ a gazdacsalád boldogulása. Örömmel üdvözlöm a téli gazdasági tanfolyamoknak 250-ről 375-re való emelését is, mert én is, aki 10 év óta tevékenyen résztvettem gazdaköri és tanfolyami előadásokban, tudom azt, hogy mennyire alkalmas a falusi nép arra, hogy ezen keresztül emeljük tudását. Rendkívüli érdeme a miniszter •' úrnak a téli gazdasági vándoriskola intézményének a meghonosítása, mert ezzel lehetővé teszi azt, hogy ahol a nyomorult falusi útviszonyok miatt a gazdaközönség, a fiatal gazdatársadalom nem tud az iskolába jutni, az iskola mehet hozzá. Ehhez azonban szükséges ezeket az iskolákat megfelelő kiállítási, demonstratív anyaggal is felszerelni. Ismételten melegen figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak a mezőgazdasági cselédek szakoktatásának kérdését. Rendkívül fontos dolog ez, mert mi gyakorlati gazdák látjuk, hogy sokszor a legszebb elgondolások és a legnagyobb beruházások mellett sem lehet eredményt elérni, mert vagy tudásban, vagy lélekben meg nem felelő cselédekre bukkanunk. (Úgy van! jobbfelől.) Tudom, hogy a magyar mezőgazdasági cseléd egészen kiváló tud lenni, és csak sajnálkozva kell megemlékeznem arról, hogy még ma is vannak analfabéták az idősebb évfolyamokban és sajnálattal kell megállapítanom, hogy az ő mezőgazdasági tudásuk terén még rendkívül sok tennivaló volna. Ismételten kérem és kívánom a mezőgazdasági cselédek szakoktatásának fejlesztését; áttanulmányozzák ezt a kérdést külföldön, elsősorban Németországban, ahol ez a szakoktatás kitűnően bevált. Nem lehet szakszerűen gazdálkodni, ha a gazdasági gondolatokat végrehajtó gazdasági cselédek nem részesülnek r szakszerű oktatásban, amikor például mezőgazdasági gépekkel kell dolgozni, vagy nagyobb teljesítményre képes állatokat kell nevelni. E mellett a buzgóságot és a lelkileg- való kiművelést is beléjük lehet csepegtetni a tanfolyamokon keresztül. . Rendkívüli hibái a az elmúlt rendszernek, (Zaj a szélsőbaloldalon.) — nem a mostaniról, hanem a régiről van szó — hogy agrár állam létünkre a kísérletügyet elhanyagolta és viszszafejlődni hagyta. A budapesti mérnöki kamara ezirányban a miniszter úrnak részletes, szakszerű előterjesztést tett, amelyben rámu-