Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-214

Az országgyűlés képviselőházának 214, azonban e pillanatban — mint mindenki tudja — a fegyverkezési termelésnek, a tágabb értelemben vett honvédelmi szükségleteknek a szolgálatában áll. Azt hiszem, ezt a nemzet létérdeke kívánja meg, (Úgy van! Ügy van!) ezen a téren vitának helye nincs. Ebből tehát világos, hogy kevesebb marad a közvetlen fogyasztásra, már pedig őrködnünk kell a termelés és a fogyasztás helyes aránya, illetőleg egyensúlya felett. Ezt háborús időben mással, mint fogyasztáskorlátotzásokkal elérni nem lehet. Méltóztassanak körülnézni: most már — mondhatjuk — nemcsak Európában, hanem a világon mindenütt fogyasztáskorlátozás van. Van nálunk is és hozzátehetjük, hogy így lenne még akkor is, ha az 1940. évi rendkívül rossz termési utóhatásait nem éreznok még mindig. Ezeket pedig, különösen egyes vonatkozásokban, még mindig érezzük. Amikor azt mondom, mélyen t. Ház, hogy a közvetlen fogyasztást korlátozni kell, akkor ne méltóztassanak pénzben gondolkodni, hanem méltóztassanak árukban, fogyasztási javakban gondolkodni, amelyek korlátolt menynyi&égbexi állíthatók elő és méltóztassanak arra gondolni, hogy a termelési kapacitás egy része a honvédelem céljára van igénybevéve. Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy a fogyasztásikorlátozások terén milyen intézkedések történtek a múltban, csak annak a meggyőződésemnek akarok kifejezést adni, hogy a meglévő jegyféleségek organikus összefogása, a folyamatban levő közellátási intézkedések szigorú végrehajtása, termelésünk megfelelő emelése és szervezése esetén semmiféle baj nem lehet a közellátás terén. {Helyeslés és taps jobbfelől. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Majd meglátjuk! —- Maróthy Károly: Mit szól ehhez Laky?) Ehhez azonban — ezt meg kell mondanunk — szükséges, hogy a közönség is leszállítsa igényeit, (Ügy van! Ügy van! a jobbés a baloldalon.) a közönségnek is takarékoskodnia ikell. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ha már egy hónapja nem kap egy deka zsírt, akkor leszállította! — Pándi Antal: Nem kapunk már semmit, hát mit szállítsunk le? — Derültség.) T. Ház! Aki már leszállította az igénye annak köszönetet mondunk, de még mindig látunk olyanokat, akik nem szállították le igényeiket. (Zaj. — Matolcsy Tamás: A Lipótváros és Goldberger mikor szállítja le igényét 1) Azt kérjük tehát, hogy aki nem szállította le igényét, szállítsa le, takarékoskodjék, ne üljön fel mindenekfelett különféle tendenciózus híreszteléseknek (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) és viselje fegyelmezetten azt a lemondást, (Egy hang a szélsőbalodalon: De mindenki!) többé-kevésbbé csak kényelmetlenséget, amelyet viselnünk kell. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A zsidók nem tartják be!) Én tudom, t. Ház, hogy ez mélyen belenyúl az egyén életébe, ezzel nagyon tisztában vagvok (Maróthy Károly: Nem baj!), magam, is érzem, de ez mindenütt így van, sőt merem állítani, hogy másutt fokozottabb mértékben van így. (Egy hang jobbfelől: Mi még boldogok vagyunk!) Csodáljuk katonáinkat, akik kint vannak, nélkülöznek és lemondanak, de akarjunk mi is méltók lenni katonáinkhoz. (Élénk éljenzés és és taps a Ház minden oldalán. — Maróthy Károly: Régebben kellett volna kezdeni! — Nagy László: Éhenhalnak a családtagjaik!) Elnök: Nagy László képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Maróthy Károly: Kevesli a 10 pengőt! Ebben igaza van!) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszKEPVIiSELÖHÁZI NAPLÓ XL lése 1941 október 23-án, csütörtökön, 15 ter: Ha semmiben másban, de egyben egyetértünk: sokkal jobb itthon, mint kinn a fronton. (Nagy László: Azért kell megbecsülni őket és családtagjaikat jobban támogatni! -Zaj. — Maróthy Károly: Azért kell a hadiözvegyeket jobban megbecsülni!) Viseljük el tehát a korlátozásokat hősiesen és büszkeséggel. Elnök: Nagy László képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. Reményi-Scbneller Lajos pénzügyminiszter: Mélyen t. Ház! Beszélnem kell még az árpolitikáról. (Halljuk! Halljuk!) Az áremelkedéseknek 1939 augusztusa óta — már egyszer említettem, de megismétlem — három oka van. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik ok az, hogy a külföldi nyersanyagok ára s ezeknek szállítási költsége, különösen a hajótér hiánya miatt, lényegesen emelkedett, valamint a meg nem szerezhető külföldi nyersanyagok helyébe lépő pótanyagoik és műanyagok előállítási költsége lényegesen drágább. Ez az egyik ok, ami arra vezetett, hogy az árakban emelkedés állott be. A másik ok az, hogy a szociális, munkásvédelmi és munkásjóléti törvényhozásnak és rendelkezéseknek a hatása, az 1939 augusztusi árnívóban még nem jelentkezhetett, mert legnagyobb részük még* nem volt végrehajtva; ezek később jelentkeztek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egy része ma sincs végrehajtva!) Tisztán láttuk, hogy ez áremelő hatással fog járni. Ezt megállítani azonban, azt hiszem, nem lehet, de a kormány nem is akarta megállítani, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A harmadik ok, ami áremelkedésre vezetett, a mezőgazdasági árszínvonal tarthatatlan volta. A 3Q-as években a világpiaci áresés folytán nálunk sem alakulhatott ki olyan árnívó, amely a mezőgazdasági termelés érdekeinek megfelelt volna. A háború kitörése ide^ jen, tehát 1939 augusztusában, a mezőgazdasági termelés — merem állítani — ráfizetéssel járt. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezért a kormány árszabályozó intézkedésében tudatosan arra törekedett, hogy a jelenlegi európai viszonyokhoz alkalmazkodó új mezőgazdasági árszínvonalat alakítson ki. (Mozgás.) Az árszínvonal hivatva van nemcsak biztosítani, hanem annak fejlesztését is lehetővé tenni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és bizonyos irányokban irányítólag hat. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A mezőgazdasági árak megállapításánál mi már számoltunk a kialakítandó ipari árszínt visszahatásával, viszont az ipari árak megállapításánál ügyelünk a mezőgazdasági áraknak az ipari árakra való befolyására. Végül megfelelő viszonyt teremtettünk egyfelől a munkabérek és fizetéseik, másfelől a mezőgazdasági termények és ipari termények árai között. Ezzel, mélyen t. Ház, még* ebben az esztendőben befejezzük és lezárjuk a bérfizetésés árfejlődést. Ilyen módon kialakítjuk a jelenlegi európai viszonyoknak megfelelő új magyar árszintet, amely organikus egész lesz, és azt minden eszközzel tartani fogjuk. (Helyeslés és nagy taps a jobboldalon. — Felkiáltások ugyanott: Bravó! — Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ezt a kialakítást még meg fogja előzni a munkabérek és fizetések bizonyos mérvű emelése. (Helyeslés ) Ennek mérvéről és módozatairól ma még nem nyilatkozom, de a költségvetési tárgyalás során részletesen tájékoztatni fogom a mélyen t. Házat. Egyet azonban eleve meg kell mondanom: azt, hogy a

1 teljes áremelkedés nem vihető át a bérekre es fizetésekre, és ez az az áldozat, amelyet vala4