Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. parasztságot és biztosította a szaporodó faj­tának még nagyobb szaporodásával azt, hogy az új megszerzett, meghódított birodalom ke­reteit minél tökéletesebben saját. vérével, saját fajtájával tölthesse ki. Ez a fasiszta agrár­politikának az alapja, amely elvezette őket a pontini mocsarak semmi áldozatot nem kímélő, nagyszerű munkájához és a szicíliai latifun­diumok tökéletes felszámolásához, önálló pa­rasztexiszteneiák létesítéséhez. A részletekbe nem tudok belemenni. A német nemzeti szocialista birodalom ag­rárpolitikája pedig röviden, egy szóval: pa­rasztpolitika. Parasztpolitika abban a te^ kintetben, hogy Németországban olyan mértékű nagybirtokrendszer, mint Magyar­országon nincs. Ezt is egyszersminden­korra szögezzük' itt le: latifundium nincs, de nadrágszíjföldek sincsenek, hanem egész­séges, üzemszerű, jól kezelhető kis pa­raszti birtokokból áll az agrártársadalom törzse. Ennek folytán a nemzeti szocialista német agrárpolitika tengelyében a parasztság megerősítése, földhözkötése, termelésének biz­tosítása áll, ami a közismert különleges örök­lési tör vény rendben jutott kifejezésre, meg­védve a parasztságot mindenféle külső táma­dástól és tönkremenéstől. Természetesen ennek a politikának az eredménye az a nagyszerű termelési siker, .amelyet a meghirdetett terme­lési csata után elkönyvelhettek és ez képezi alapját a fegyveres győzelemnek, amellyel egész Európát megmentették a bolsevista pusz­títástól. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélső­baloldalon.) Most még egy pár szót a bolgár agrár­politika irányáról. Itt csak egészen röviden utalnom kell arra, hogy Bulgária földkérdése nem hasonlít sem Olaszország, sem Magyar­ország, sem Németország földkérdéséhez, mert ott az egészen kicsiny birtokok világa él, úgyhogy a bolgár földek 90%-a 30 hektáron alul van, a nagybirtok 5%-nyi részesedése mel­lett 30—100 hektáros parasztbirtok a többi. Itt a már nem is darabokra tört. hanem görön­gyökre morzsolt bolgár földből a bolgár pa­rasztság szorgalmával, igyekezetével kihozzák azt, amit tudnak és egész Európának megbe­csült, anyagilag is igen honorált kertészeivé válnak. Es szabad legyen hangsúlyoznom, hogy Bulgária agrárpolitikája nagyon nagy fontossággal nyomul előtérbe és példakép Ma­gyarország számára is, mert most. hogy llkrajna és az orosz területek megnyiltak a német termelés és szervezés számára. Magyar­országnak is egy egészen másirányú terme­lésre kell átállania (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.), mégpedig arra, amely a földből szorga­lommal, tudással, igyekezettel ezeket a termé­nyeket, a kisüzemi terményeket hozza ki. Csak egypár számot említek, hogy Bulgária mi módon előzött meg bennünket. Például 1926-ban szőlőkivitele még 2000 mázsa volt. Magyar­országnak 1000 mázsa; 1938-ban. az utolsó év­ben, amelyről hivatalos adatok állanak ren­delkezésünkre, a bolgárok 572.000 mázsa szőlőt vittek ki, legnagyobbrészt Németországba, Magyarország pedig csak 92,000 mázsát. (Br. Vay Miklós: Afuz Ali-t! De termelje ezt itt!) De ímeg kell mondanom azt is, hogy Bulgáriá­nak szőlő- és gyümölcstermő területe ugyan­éhben az időben 158.000 holdról 295.000 holdra emelkedett, helyesen felismerve a gazdasági termelés útját, mi pedig itt küszködtünk a magyar szőlősgazdatársadalom érdekében és még hivatalos helyről is hallottunk olyan bí­iilése 1941 november 18-án, kedden. 299 rálatokat, hogy bortúltermelés van. ki kell vágni az alföldi homoki szőlőket. (Zaj. — Egy hang jobb felől; Tilos telepíteni!) ők egészen más eredményeket értek el helyes politikájuk­kal.. Még csak egypár számot említek. Bulgária gyümölcskivitele az 1926-beli 2000 mázsáról 169.000 mázsára emelkedett (Br. Vav Miklós: Afuz Ali-t termelnek!), tojáskivitele 118.000 mázsáról 152.000 mázsára, Magyarországnak ugyanebben az évben 141.000 mázsás kivitelé­vel szemben. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) T. Ház! Ezeket fel kellett sorolnom azért, hogy ismertessem a helyzetet és helyesen von­juk le a következtetést az új Európában a ma­gyar agrárpolitika feladatait illetően. Most kérdezem, vájjon a magyar kormányzat és agrárpolitika szem előtt tartotta-e ezeket a nagy kérdéseket a föld és a nép viszonyának rendezését, amit Olaszország oly nagy sikerrel oldott meg, vagy a németországi termelési csata nagyszerű eredményeit, vagy a bolgár kisüzemi termelés maximálisra való fokozását. Amikor felvetem ezeket a kérdéseket, szomo­rúan, de nyomban nemmel, nemmel és nemmel kell válaszolnom. (Igaz. Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) T. Ház! Kölcsey igen t. képviselőtársamnak beszédével kapcsolatban rátérek most azokra a nagy kérdésekre, amelyek valóban ezekhez a nagy problémákhoz kapcsolódnak, első helyen a föld kérdésére. Nyilvánvaló az, hogy a Dúcénak szívügye a földkérdés rendezése, nem véletlenség, hanem ennek oka az, hogy helyesen ismerte fel a nép és faj védelem gya­korlati útját. Amikor Kölcsey igen t. képvi­selőtársam itt megfogalmazta, az ő álláspont­ját a földkérdést illetően, mi is megfogalmaz­zuk azt az^ álláspontot, hogy a magyar föld a magyar népé, amely azt megműveli és meg­védi. (Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Éppen ezért nagyon csodálkozunk azon. hogy a földmívelésügyi kormányzat és a miniszter úr hogyan kíván beleilleszkedni az új nemzeti­szocialista Európába (Egy hang a szélsőbalol­dalon: Sehogy!) 600.000 hold zsidó birtokkal, egymillió hold zsidó bérlettel. (Mozgás a szélső­baloldalon.) Még tovább megyek. Mi ugyanis nem ál­lunk meg a zsidó föld kérdésénél, mert igenis hangsúlyozzuk, hogy a hitbizományi intéz­mény eltörlése is sürgős és azonnal megol­dandó. (Élénk taps a szélsőbaloldalon. — vitéz Eoszner István báró: Ez is német rendszer?) Németországban egy tollvonással intézték el a hitbizományi birtokrendszert és helyébe a kisparaszti birtok védelmét vezet­ték be. (Zaj. — Ellenmondások a jobboldalon.) A képviselő úrnak fogalma sincs ezekről a kérdésekről. (Derültség jobbfelől.) Elnök: Kérem Matolcsy képviselő urat, ne tessék személyeskedni. Matolcsy Mátyás: Ö is személyeskedett, kénytelen vagyok válaszolni! Elnök: A közbeszóló képviselő úr nem személyeskedett. Matolcsy Mátyás: Tovább kérdezek. A földkérdés rendezése a földmívelésügyi tárca dotációjába tartozik. Kölcsey képviselőtár­sunk, a kormánypárt alelnökének megnyilat­kozásával szemben óriási ellentétet és szakadé­kot látott a földmívelésügyi tárca költségve­tésének tételei közt. (Ellenmondások a jobb­oldalon.) A telepítési alap dotációja 15.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom