Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. kusza. Az alsófokú gazdasági szakoktatás eredeti intézményei a földmíves iskolák voltak és ezekből lettek később a gazdasági szakiskolák. A földmíves iskolák nem egészen váltak be, mert a gazdaifjakat hosszabb időn keresetül elvonták otthoni gazdasági munkájuktól és éppen ezért létesültek a téli gazdasági iskolák, amelyeket helyesebben gazdaképző iskoláknak kellene elnevezni. Az ország földmívelő lakosságának széles rétegeit itt képezik ki, miáltal hivatva vannak egy megfelelően kiképzett kisgazda nemzedéket kialakítani. A i'öldmívelésügyi kormányzat addig kívánja a téli gazdasági iskolákat szaporítani, ameddig számuk járásonként az egyet el nemi éri, hogy ezzel minden vidék gazdaifja lakóhelyéhez közel találja meg a szakoktatás forrásait. Ezidőszerint 46 ilyen téli gazdasági iskola működik, a mezőgazdaság fejlesztését célzó törvényjavaslat pedig 250 iskola létesítését veszi tervbe. (Éljenzés jobbfelől.) Amíg azonban elegendő téli gazdasági iskola nem fogja terjeszteni a mezőgazdasági kultúrát, addig is gondoskodni kellett intézményekről azok részére, akik már nem végezhettek ilyen iskolát és különösen az idősebb gazdák részére. Ez az elgondolás hívta életre a téli gazdasági tanfolyamok intézményét, amelyeknek egyik jellegzetessége az, hogy az intézmény a lakóhelyén keresi fel a gazdát, másik jellemvonása pedig az, hogy hallgatói töbhnyire az önálló gazdák sorából kerülnek ki. Nagy jelentőségűek a vándor téli gazdasági iskolák, főleg ott, ahol a közlekedési viszonyok a járhatatlan utak miatt igen kedvezőtlenek. Mintegy 12 millió pengős kiadással kell számolnunk ezeknek a vándor téli gazdasági iskoláknak felszerelési költségeinél. A. gazdasági oktatás munkájába beilleszkedik a rádió is, amely hetenkint kétízben ad a gazdaközönség részére igen jól bevált komoly és értékes előadásokat. Nagyon kívánatos volna a mezőgazdasági szakoktatás összes intézményeit. de,

r általában az egész mezőgazdasági szakoktatást egy tárca keretében, a földmívelésügyi tárca keretében egyesíteni (Helyeslés és taps jobbfelől.) Legyen szahad a miniszter úr figyelmét itt néhány dologra tisztelettel felhívnom. Kívánatos volna, hogy a mezőgazdasági kiállítást à magyar mezőgazdaság nívójához méltó, megfelelő és állandó épületekben helvezzük el. (Helyeslés jobbfelől.) Célszerű volna a gyógyszerészeknek és a gyógyszertáraknak a beállítása felszerelésükkel együtt a mindinkább nagyobb jelentőségű és korszerű agrokémia szolgálatába. Végül méltóztassék gondoskodni arról, hogy a kihasználatlan, de kész épületek, megfelelő revonálással a mezőgazdaság szolgálatába beállíttassanak. A vízügyi gazdálkodás r feladatának roppant méreteit élénken világítják meg azok a számok, amelyek az 1942. évi költségvetésben fel vannak véve. A múlt esztendőben erre átlag hárommillió pengő volt előirányozva. Az volt ugyanis a közfelfogás, hogy a vízgazdálkodás magánügy és a vízlevezetéseket, lecsapolásokat csupán az egyes érdekeltségek által előírt mértékig kell és lehet végezni. E felfogásban változást jelentett már az 1941. évi költségvetés is, de különösen nagy szakítást jelent a múlttal szemben az 1942. évi költségvetés, amely csupán beruházásokra több mint 28 millió pengőt, összesen 31-5 millió pengőt irányoz elő. Ez az egész költségvetésnek mintegy húsz százaléka. Köztudomású, hogy a vízügyek kezelése ezidőszerint három felé oszlik meg. Mint ülése 19hl november 18-án, kedden. 289 már többízben, ez alkalommal is bátor vagyok hangsúlyozni, hogy az állam részéről az e

gyvezetés megvalósítása érdekében itt sürgős beavatkazásra van szükség. A kertészet és a méhészet fejlesztésére csaknem 2-7 millió pengő irányoztatott elő, amely összegből körülbelül félmillió pengő esik az egységes gyümölcstermelés felkarolására, 750.000 pengő pedig a három internátussal egybekötött kertmiunkásképző iskolák létesítésére. Bátor vagyok itt megemlíteni, hogy az úgynevezett méheltető cukor ára még mindig igen magas, már pedig a népies méhtenyésztés érdekei feltétlenül megkövetelik, hogy a méheltető cukor ára olcsó legyen. A mezőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézmények címénél különösen figyelmet érdemel a talajok feljavítására felvett összeg, valamint a költségvetésben felsorolt intézetek építési és kibővítési költségeire beállított több mint egymillió pengő, úgy hogy ezien a címen a kiadások főösszege csaknem 9-5 millió pengőt tesz ki. Áttérve a földbirtokpolitikai szolgálatra, legyen szabad előre bocsátanom azt a korszerű elvet, hogy az egészségesebb birtokmegoszlást, a kisemberek földhözjuttatását oly irányban is vizsgálni kell, (Zaj a jobb- és a baloldalon. — Elnök csönget.) — amely a mezőgazdaságban nem egy egyszerű termelési ágat lát, hanem egy nemzetnek az erőforrását, az elhivatottságát. Természetes azonban, hogy a földbirtokpolitikának számolnia kell a mindenkori adottságokkal, azt tehát nem lehet sablonok szerint folytatni. Nálunk például a gazdasági és, szociális szempontokon kívül feltétlenül figyelembe kell venni a nemzeti érdekeket és a jelenlegi adottságokat. (Matolcsy Mátyás: Mi az a jelenlegi adottság? A felsőház? — Derültség a baloldalon.) A földbirtokpolitika nem merülhet ki abban, hogy kitől kell elvenni a földet (Zaj a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) mert éppen olyan fotonsággal bír, hogy kinek és hogyan juttatunk. (Piukovich József: Idegen állampolgároknak!) Azt hiszem, megegyezünk abban a tekintetben, hogy a juttatás szempontjából mértékadó elsősorban a becsületes és hazafias szempont, majd pedig a szellemi és anyagi felkészültség lehet. A »hogyan« pedig nem lehet más, mint az, hogy ingyen semmit, de igenis lehetővé kell tenni minden eszközzel azt, hogy a kisemberek földhöz jussanak. Legyen szabad rámutatnom arra. hogy a letűnt liberális gazdasági rendszerben a mezőgazdaság mostohagyermek volt. Ezért a mezőgazdasági kisexisztenciák felkarolását célzó erőteljes agrárföldbirtokpolitika folytatásáról beszélni sem lehet. Legyen szabad imár most rámutatnom arra, hogy a kormányzat földbirtokpolitikai tevékenysége eddig mit produkált. A 620.000 katasztrális holdat kitevő zsidó birtokból a mai napig 423.000 katasztrális hold zsidóbirtokot köteleztek átengedésre. (Papp József: Mennyi van birtokban?) 1940 tavasza óta a mai napig 64.000 kat. hold került kisemberek kezébe, további 40.000 holdat vettek állami ellenőrzés alá és^ parcelláztak fel megfelelő árak mellett, főként kis-, de középbirtokot is, úgyhogy ez év végéig számolni lehet azzal, hogy körülbelül 150.000 kat. holddal fog csökkenni a zsidóbirtokok állománya. (Piukovich József: A zsidóbérlők állománya nŐttön nő!) Megjegyzem, nagyon kívánatos volna egy fokozottabb tempó diktálása, amit elsősorban a vonatkozó törvény módosításától lehet várni. (Matolcsy Mátyás,: Miért nem csinálják?) Ne