Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

290 Àz országgyűlés képviselőházának ÊêO, feledkezzünk meg arról, t. Ház, hogy szakem­berekben nagy a hiány, továbbá gondoskodni kell a felszabadult mezőgazdasági cselédeknek a termelés szolgálatába való bekancsolásá­ról is. A személyzetszaporítás és a panaszoknak gyorsabb ütemű elintézése folytán most mái­várható egy nagyobb tempójú földbirtokpoli­tika. Eddig körülbelül 4000 házhely került ki­osztásra, ez év végéig iméc összesen 6000 ház­hely kiosztása várható. Természetesen ez is igen kevés a fennálló 140.000 házhelyigényléssel szemben. Ezen cím 9. rovatában a már említett bir­tokok elővásárlására összesen 10 millió pengőt találunk. A földbirtoknolitikával kapcsolato­san legyen szabad a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét egy igen fontos körülményre tisz­telettel felhívnom. Az a bizonytalanság, amely­nél fogA^a egyes birtokok a fennálló rendelke­zések értelmében gazdát fognak cserélni, semmiképpen sem eredményezheti azt, hogv egyes 'birtokosok birtokaiknak egv részét vagy egészét elhanyagolják, nem kezelik szak­szerűen, avagy nem; olvan növényt termeszte­nek, mint azelőtt. A kormányzat bölcsesége bizonyára meg fogia találni annak a módját, hogv a nemzet érdekeit súlyosan sértő romboló tevékenység, ahol az netán jelentkeznék, a leggyorsabban és legpéldásabban toroltassék meg. A mező- és közgazdaság különböző ágai címmel a lep-előjavításokra 1,200.000 • nenső van felvéve. Gondoskodni kellene a jövőben arról, hogy ez az összeér tekintélyesen em éltes­ek fel, mert ha a mezőgazdaság alapia az állattenyésztés, úgy az állattenyésztésnek el­engedhetetlen tényezője a helyes legelőgazdál­kodás. Sajnos, e téren a hiányok elég nagyoki» mert nemcsak a meglevő legelők karbantartása hagy sok kívánnivalót maga után. de sok község^ legelőterületben is komoly hiányt szen­vedj Egyébként legelőproiblémánk helyes meg­oldása nagyban hozzájárulna a jelenleg fenn­álló erőtakarmányhiány enyhítésére. Itt emli­tem meg, hogy a roppant kiterjedésű Horto­bágynak \ a legelő szolgálatában való felhasz­nálása kívánatos volna. A jól bevált vetőmagakciók kiterjeszté­sére, az olajos- és rosíosmagvak támogatá­sára, de általában a növénytermelés előmoz­dítására 5 millió pengő van előirányozva. Ez év őszén 350.000 mázsa búza- és rozsvetőmag került kiosztásra akció kereten belül. Az ál­lattenyésztésnek állandó akadálya az, hogy a szélsőséges éghajlat miatt a takarmánymeny­nyiségek . nagymértékben változnak, ennek következtében súlyosabb elemi csapások ide­jén a ' gazdák sok vidéken kénytelenek állat­állományukat apasztani. Az ilyen visszaesé­sek pótlására hosszú évek kellenek. Ezeket a nehézségeket is le kell, le lehet küzdeni a takarmánysilózás nagyarányú bevezetésével. Silóépítési segélyeket kismértékben már a múltban is juttatott a kormányzat kisgazdák részére, azonban 1942-ben jelentékenyen na­gyobb keret, 200.000 pengő áll e célra rendel­kezésre. Ebből az összegből körülbelül 64.000 köbméter siló építését lehet támogatni. A magyar föld termőképességét, különö­sen a dombos és a hegyes vidékeken nem kis mértékben csökkentik a hirtelen záporok és rohamos hóolvadások azáltal, hogy a meg­művelt termőtalaj egy részét lemossák. En­nek megakadályozását célozzák a sáncolási munkálatok, amelyekre 1 millió pengő van beállítva. ülese i 19hí november 18-an, kedden. A háborús gazdálkodás következtében fokozott jelentőséget kell • tulajdonítani az ipari növények termesztésének. Ezek közül főképpen az olajosok és rostosok azok, ame­lyeknek termesztésénél a legnagyobbfokú ál­lami beavatkozásra van szükség. Különösen nagy súlyt kell helyezni Erdélyben a rostlen­termelés fokozására. A textilipari nyersanya­gok behozatalának elmaradása miatt ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségű ken­derre is szükség van. Kiváló helyezésre tarthat számot a költ­ségvetésben a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének támogatására fel­használható mintegy 15.5 millió, amely az egész költségvetésnek 10%-a. Szükség^ ^vplt erre, mert a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap megszűnt. Ebből az összegből nyernek fedezetet az értékesítés előmozdítá­sát célzó intézkedések és akciók és főleg a fuvardíjkedvezmények, amelyekre 12 millió van előirányozva. A tárházak és gyümölcstárolók építését is tekintélyes összeg szolgálja, amelyek nél­kül az időszerű készletgazdálkodás el sem képzelhető. Hatalmas összeg szolgál a földadó-téríté­sekre 14 millió pengővel, amely térítések fe­dezete eddig a mezőgazdaság 'megsegítésére szolgáló alapból történt. Ezekbői a számokból kiviláglik, hogy a földmívelésügyi kormányzat nagy súlyt helyez az értékesítésre, mert tudatában van annak,. hogy a termelés folytonosságát az értékesítés helyes megoldása biztosítja. A belső piac meg­szervezésén kívül kétségtelenül igen fontos, hogy főbb terményeink és termékeink nemcsak most. de később is állandó piacot találjanak. A termeléssel kapcsolatban bátor vagyok rá­mutatni arra. hogy a nagy nemzeti erőfeszíté­sek idején szinte megdöbbentő nagyságban áll előttünk a közellátás biztonságának és gazda­sági önállóságunknak fontossága. Ha most terméseredményeinket vizsgáljuk, szomorúan kell megállapítanunk, hogy az eu­rónai nemzetek között eléggé el vagyunk ma­radva, pedig adottságaink igen kedvezőek, ezért mondotta néhai gróf Teleki Pál, hogy hazánk Európa közepébe benyújtott esemegéstál. El­maradottságunknak egyik főoka az, hogy nincs flég szakemberünk. A termelés megköveteli a jó értékesítési lehe­tőségek mellett azt is, hogy nyugodtan tud­junk dolgozni. Ezért fontos, hogy helyes szo­ciálpolitikát folytassunk. Az új európai fel­fogás szerint a tőke anyagiasságát megelőzi a munkáskéz tevékenysége és így illeszkedik be a tőke eszközként a nemzeti termelésbe. Meg kell erősíteni a munkástömegeket lélekben, test­ben és anyagiakban, hogy a nemzetnek sokkal nagyobb hasznot hajtsanak és így erősítsék a nemzetet. Előadásom befejező részében szabad legyen még néhány általános kérdést'érintenem. (Hall­juk! Halljuk) A jó agrárpolitika jó hitelpoli­tikát követel. A hitelpolitika kérdése nálunk. sajnos, nincs megoldva. Gondoskodni kellene tehát arról, hogy megfelelő mezőgazdasági hitel­típusok nyerjenek rendszeres kiépítést. < Nem a telekkönyv, hanem a jövedelmezőség jelenti a legbiztosabb hitelalapot. A két utóbbi gazda­sági évvel és általában a gazdálkodásnak átszer­vezésével kapcsolatban különösen szükség ván hitelekre. Felismerte ezt a kofranányzat, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom