Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 194-1 november Ti-érl, fenteken. 273 azonnali szabályozását a felmerült életszükségletek halaszthatatlanná teszik és az így megtépázott szerves javaslat tovább alussza álmát az asztalfiókban a bizonytalan jövőig. így születik meg a sok novella. Hogy ez nem éppen kívánatos állapot, azt én nagyon jól tudom, de minden tárgyilagos embernek be kell. látnia, hogy erről senki sem tehet.« Erről a kérdésről ezt mondottam és amikor most bátor voltam saját szavaim idézésével a t. Ház türelmét pár percig igénybevenni, akkor ezt kizárólag azért tettem, hogy amikot a következőkben rá fogok mutatni arra, hogy mi mindent nem tudunk megvalósítani abból, amit a rendszeres jogfejlesztés körében megvalósítani akartunk, programmunkba felvettünk, sőt aminek megvalósítását multévi költségvetési beszédemben ^ magam is bejelentettem és másrészről mi mindent voltunk kénytelenek a rohanó élet követelményeinek kielégítésére Programm nélkül incidentaliter megvalósítani, akkor tisztán álljon a t. Ház előtt egyfelől az, hogy nem terhel senkit mulasztás, másfelől pedig az, hogy a törvényalkotásnak, általában a jogszabályalkotásnak ezt a rapszodikus módját én sem tartom sem helyesnek, sem kívánatosnak, csak egyszerűen elkerülhetetlennek. A kép teljességéhez tartozik még az is, amire szintén történt már allúzió, ami különben is köztudomású, hogy az igazságügyminisztérium nemcsak az igazságügyi tárca körébe tartozó jogszabályoknak az előkészítője, hanem igen tevékeny részt vesz más tárcák jogszabályalkotási tevékenységében is. Már pedig, hogy a mai időkben, amelyeket most élünk át, ezek a rendkívüli állapotok, a háború, az ezzel kapcsolatos gazdasági változások és az ezekkel összefüggő különböző társadalmi jelenségek rengeteg sok szabályozást igénylő problémát vetnek fel, ez kétségtelen és ennek természetes követelménye az, hogy akarva-nemakarva tömegesen kell jogszabályokat alkotni, aminek szintén nem örül egyetlenegy jogásztársam sem, én sem, de méltóztassék ítélni felette, hogy lehet-e ezt elkerülni. T. Házi Azt hiszem, abban mindnyájan egyetértünk, hogy amikor a szerves, rendszeres jogfejlesztés kisebb-nagyobb hiányainak ellentétele egyfelől a trianoni bilincs

r széttörése, ami dicsőséges honvédségünk részéről (Éljenzés és taps), amely új haditervek glóriájával övezheti magát, másfelől a csonka ország területének csaknem kétszeresére emelése, akkor azt hiszem, még egy ideig szívesen eltekintünk attól, hogy százszázalékosan, maradéktalanul érvényesülhessenek a klasszikus jogfejlesztés követelményei. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Most leszek bátor időrendben felsorolni azokat a javaslatokat, amelyeket benyújtottam, amelyeket a múlt évi költségvetési beszédem óta, november 12-e óta, letárgyaltunk, törvényerőre emeltünk és kihirdettünk. Ezek az 1940:XXXVI. te. egyes igazságügyi szervezeti és eljárási kérdések szabályozása tárgyában, az 1940:XXXVII. te, a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről, — ez a rehabilitációs törvény — az 1941:111. te. a magyar-német hitelesítési egyezmény becikkelyezéséről,,az 1941 :IV. te. az építőtakaréküzlet szabályozásáról, az 1941 :V. te. a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről, az 1941:

VIL te. a magyar-német szerzői jogi egyezmény becikkelyezéséről, az 1941:VIII. te. a magyarnémet kiadatási szerződés becikeklyezéséről, az 1941:X. te. a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről, az 1941: XlII.tc. az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról, az 1941 :XV. te. a házassági jogról szóló 1894:XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatos szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. Ezeken a kihirdetett ' törvényeken felül ugyanebben az évben benyújtottam még két törvényhozási tárgyalásra váró javaslatot: a felségsértésről, lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslatot és a nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység köréből való használatáról szóló törvényjavaslatot. T. Ház! Ez tíz megszavazott törvény és két javaslat, összesen tehát 12 jogalkotás, amelyek közül összesen csak öt van olyan, amely a szerves jogfejlesztés körébe tartozik és amelyet programszerűen hozhattunk meg. Az egyik a rehabilitációs törvény, a másik a. magyar-német hitelesítési egyezmény, a harmadik a magyar-német szerzőjogi egyezmény, a negyedik a magyar-német kiadatási szerződés, az ötödik az építő takaréküzletről szóló törvény és részben még ide tartozik a házassági novella is, amelynek az első és második fejezete, — tudniillik a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatról^ szóló és a házasodási kölcsönről szóló két fejezet — régebben tervbevett, tehát a rendszeres jogfejlesztés körébe tartozó jogalkotás. A többi részint olyan, amelyet kénytelenek voltunk, mint az előbb jellemeztem, a rohanó élet követelményeinek megfelelően egy szintén r egységes előkészítés alatt álló joganyagból kiragadni, mert a szükség megkívánta, hogy sürgősen szabályozzuk, részint pedig olyan, amelyet mint egészen új követelményt vetettek fel a háborús viszonyokkal együttjáró gazdasági helyzetek és az azokkal kapcsolatos társadalmi jelenségek, s amint mondtam, ilyen például a közellátási bűncse lekmények üldözéséről szóló törvényjavaslat, Illetőleg meghozott törvény. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezek közül kettőre egy kissé kitérjek. Az egyik a rehabilitációs törvény. Ennek hatásáról már bizonyos adatokat szolgáltathatok a t. Háznak, noha a törvény csak március 1-én lépett életbe, tehát csak 8 hónapja van hatályban. Ennek a törvénynek 2. §-a tudvalevően automatikusan fizüntette meg a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményeket azokban az esetekben, amikor a bíróság fefüggesztette a büntetés végrehajtását és letelt a próbaidő anélkül, hogy új bűnvádi eljárás indíttatott voln,n. Ennek a törvényszakasznak alapján nem kevesebb, mint 11.000 rehabilitáció történt 8 hónap alatt. (Helyeslés.) Ugyancsak jelentékeny számban, megközelítően „5000 esetben mondotta ki a bíróság a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnését kérelemre, tehát a törvény 6. §-a alapján. Igen örvendetes jelenség az is, hogy a bíróságok nagyon szívesen alkalmazzák e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a 2. pontját, amely tudvalévően lehetőséget nyújt arra, hogy kisebb súlyú vétség esetén már az elítéléskor, tehát az ítéletben vagy a büntető parancsban elhárítsa a bíró az ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményeket. Ilyen is már 300 esetben fordult elő. Es végül 7 esetben a törvény 7. §-a alapján legfelsőbb kegyelmi el39*