Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-219
268 Az országgyűlés képviselőházának 219 meg is valósították. 1941 április 13-ika az a dátum, amikor Franciaország sutba dobta a régi liberális és szabadkőműves gondolatoktól szaturált házassági törvényt és új házassági törvényt alkotott. M<aga Petain marsall inon dotta, hogy tudatában van annak, hogy bár ez a probléma teljesen az erkölcsi rendbe tartozik, a törvényhozó sem mar,adhat közömbös eziránt a szociális veszedelem iránt és köteles sége keresni az eszközöket, amelyekkel a tör vény szembeállhat ezzel a családot pusztító áramlattal. Franciaország súlyos viszonyok és nehéz [ gondok között volt s a francia kormány mégsem hivatkozott arra, hogy ezeknek a körülményeknek következtében nem ér rá a házassági törvénnyel foglalkozni, (Egy hang a szélsőhaloldalon: Sőt!) hanem igenis mindennek ellenére első kötelességének tartotta, hogy a családot a maga gyökerében egészségessé tegye, mert ha ezt meg nem teszi, akkor a nemzet soha sem fog az ő régi dicsőségére felemelkedni. Mi is kifüggesztettük a magyar törvényhozás házában a keresztet. Ez a kereszt nemcsak dísz akar lenni, hanem azt akarja jelenteni, hogy minden egyes magyar törvényhozó kötelességének tartja a kereszt szellemét belevinni a törvényekbe. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amikor arról van szó, hogy a nemzetnek visszaadjuk a maga erkölcsi épségét és biztosítsuk jövőjét* akkor nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a dolgok mellett, amelyeket említettem, hanem igenis nekünk is időt és alkalmat kell találnunk arra, hogy meggyógyítsuk a nemzet legkisebb sejtjét, mert csakis ép organizmus rejti és hordozza magában a szebb reményt, a jobb magyar jövőt. Számolunk az adott nehézségekkel, Magyarország speciális helyzetével, népünk káros valláisi megosztottságával és éppen ezért, ha néni is lehet máról-hol napra ezt az egész törvényt revízió alá venni, de mégsem lehet azt mondani, hogy legalább a káros kinövésektől ne szabadítsuk meg ,a, közéletet és ne tegyünk meg mindent aziránt, hogy minél nehezebbé vagy minél lehetetlenebbé tegyük az elválást mindaddig, amíg a hercegprímás úr által benyújtott m törvényjavaslatból egyszer törvény nem válik. Általáb,a,n azt mondják, hogy meg lehetne fogni a dolgot olyképpen, hogy a hűtlen elhagyást r nem ismerjük el házasságfelbontó oknak és töröljük a 77. §-t; vagy meg lehetne fogni olyképpen, ha a 80. %-t töröljük, amely a házassági kötelesség megsértését felbontó okn,ak tekinti. Én azonban nem osztozom azoknak a nézetében, akik ezt mondják, mert végeredményben, ha ketten megegyeznek arra nézve, hogy egymástól el akarnak válni, akkor majd más okot^ találn.ak ki, más okban fognak megegyezni egymással, hogy az elválást a bíró mégis köteles legyen kimondani. A házassági elválások legtöbbje közös megegyezéssel történik. Legfeljebb arról lehet itt szó, hogy a bírónak komplikáltabb esetekkel lesz dolga és nehezebben fogj.a tudni megállapítani a vétkességet. Így tehát ennek a két szakasznak a megszüntetése még nem fogja megoldani a kérdést. Ezért én inkább azt hiszem, sokkal hatásosabb volna, ha kimondanók, hogy a vétkes fél többé házasságot nem köthet. (Budinszky László: Ezzel csak a vadházasságokat szaporítjuk!) A vadházasságokat is meg kell és meg lehet szüntetni a nemzet érdekében. (Malasits Géza közbeszól.) Ezt nem lehet mondani, mert éppen Magyarország ezeréves kereszténysége követeli meg, hogy mi. akik ennek a népnek képviselői vagyunk, a illése 19hl november lh-én, pénteken. régi tradíciókat itt megőrizzük és megtisztítsuk őket a múlt liberális világ sallangjaitól. (Piukovich József: Méreg az, kérem, nem sallang! — vitéz Makray Lajos: Salak!) Annak is nevezhetjük és salaknak is. Ez a mi feladatunk és kötelességünk. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nekünk mindenesetre oda kell hatnunk, hogy minél előbb segítsünk ezen a téren, mert a falvakban is megdöbbentő a helyzet, amikor arról hallunk, hogy ez is, az is, ,amaz is válni készül. Franciaországban az új törvény azt mondja, hogy az ríj házasság megkötésétől számított három éven belül válókeresetet benyújtani nem szabad. Sőt továbbmegy a törvény : a bírónak megadja azt a jogot, hogy amikor békélteti a házaspárt és úgy látja, hogy az ügy h,asznára válik, akkor a válóper megkezdését egy évvel, sőt meghosszabbítással két évvel kitolhatja. Nem úgy van, mint nálunk, ahol sietnek, mert a hat hónap letelik és nem is adnak időt arra, hogy a két^ házasfél egymással kibékülhessen. Nálunk sietnek, mert az idő nagyon rövid. Azt hiszem, nem olyan szerénytelen kérés, ha azt kérjük, hogy a mi házassági törvényünk legalább is ne legyen enyhébb, mint AZ új francia házassági törvény. Amikor a polgári házassági jogot törvénybe iktatták, sokan a fakultatív polgári házasságkötésnek voltak a hívei ós ha egyesek nem csináltak volna lelkiismereti kérdést belőle, egészen bizonyos, hogy a fakultatív polgári házasságkötést iktatták volna törvénybe. Ami* kor mi ennyi idő után úgy látjuk, hogy akkor mélyen csalódtak és látjuk azt a nagy rombolást, amelyet ez a törvény népünk lelkében, erkölcsi, családi életében véghez vitt, akkor igenis tisztelettel kérem ,a fakultatív polgári házasság törvénybe iktatását, ami azt jelenti, hogy az állam ismerje el azt a házasságot, amelyet az egyházi felekezetek előtt kötöttek, természetesen az állami .anyakönyvek fenntartása mellett. Az illetékes lelkész köteles legyen bejelenteni ott a házasságkötés megtörténtét a törvény által előírt időben és módon. Mélyen t. Ház! A Felvidéken így volt a csehszlovák uralom alatt és amikor visszatértek Magyarországhoz, újból a régi liberális felfogás kezdett uralkodóvá válni. Mi csak magunkhoz maradunk hívek, ha ennek a fakultatív polgári házasságkötésnek helyt adunk a magyar polgári törvénykönyvben. Egy pár szót szeretnék szólni a járásbírósági végrehajtók kérdéséről. (Halljuk! Halljuk!) Van a tisztviselőtársadalomnak egy rétege, a járásibírósági végrehajtók, akiknek szomorú helyzetéről az egész igen t. Háznak, azt hiszem, tudomása van. Elnök: Kérem képviselő úr, beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Reibel Mihály: Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy a neki átnyújtott memorandum értelmében szíveskedjék megnyugtató kijelentést tenni arra vonatkozólag, hogy ezek a járásbírósági yégreh,a,jtók remélhetik-e egyszer államosításukat, és azt, hogy akármilyen szűkös^ de mégis biztos kenyerük legyen, hogy ez a hivatása magaslatán álló kar a megnyugvás állapotába jusson. Elnök: Szíveskedjék befejezni. Reibel Mihály: Miután bizalommal vagyok a miniszter úr személye iránt, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Spák Iván jegyző: Zsidó Sándor. Elnök: Zsidó képviselő urat illeti a szó.
