Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

252 Az országgyűlés képviselőházának 219. Olyan súlyos ellentétet látunk e két jelenség

1 között fennforogni, hogy az igazságügyi kormányzatnak, amely most a korszellem érvényesítését a költségvetés indokolásába is felvette, kell segítségre jönni a tekintetben, hogy törvényalkotással vaav bármilyen módon irányadó, világító fáklyát adjon a bíróságok elé, (hogy a bíróság lássa: ennek a törvénynek nem ez volt az alapcélja. Ennek a törvénynek alapcélja a bolseviznmsra, az osztályuralomra való törekvés megakadályozása volt. Cessante iratone, cessât ipsa lex. Ennek a törvénynek, az 1921 : III. tc.-nek céljai már annak idején megvalósultak, elérettek, ezt a törvényt tehát törölni kellene törvénytárunkból. T. Képviselőház! A bírói függetlenség és bíróságaink jogszolgáltatásának tökeletessée« tekintetében említést kell tennem az öttagú külön tanácsok felállításáról szóló 1938 : XVI. te. rendelkezéseiről. Számtalan súlyos sérelme van a vádlottak padjára kerülő nemzetiszocialistáknak ennek a törvénynek a rendelkezései folytán. (Ügy van! Ügy van! o szélsőbaloldalon.) Itt volna az ideje, 1941-ben, a koreszmének a jogalkotásban való érvényesülése idején, hogy ezt a törvényt is (hatályon kívül helyezzük, de legalább lényeges rendelkezéseiben megváltoztassuk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Megmondom, t. Képviselőház, ihogy mi a legfőbb panaszunk. Az, hogy nincs helye vizsgálatnak, illetőleg, hogy a vizsgálatot a királyi ügyész, vagy pedig maga az öttagú különtanács látja el. A bírói joggyakorlatnak kellett segítségül jönnie abban a tekintetben, hogy a hatáskörét túlbuzgón gyakorló királyi ügyésszel^ szemben kimondja azt, hogy bár vizsgálóbírói jogokat gyakorol bizonyos esetekben, de még sincs felruházva minden vizsgálóbírói jogkörrel. Éppen ezért szükséges, hogy a vizsgálat, amely éppen az ilyen eljárásoknál rendkívül fontos, állíttassék vissza abban a formájában, ahogyan azt az általános bűnvádi perrendtartás rendeli. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), annál is inkább, mert a vádirat ellen kifogást lehet ugyan h nap alatt előterjeszteni, de rendszerint az idézést a főtárgyalásra három nappal a tárgyalás előtt kapja az illető, védelmében tehát már ezáltal lényegesen korlátozva van. mert nincsen meg a nyolcnapi határideje, amikor ügyvédi képviseletet vehet igénybe és ezt a kifogást az öttagú különtanács bírálja el jogorvoslatra való tekintet nélkül. Azonkívül, t. Képviselőiház, súlyos panaszunk az is, hogy bár egy jogorvoslati fórumot kizárnak, mégsincs határozottan körülírva a törvényben, hogy tárgyi és alanyi öszszefüggés és halmazatok esetében az öttagú tanácsnak milyen bűncselekmények ügyében van joga eljárni. Előfordult már az, hogy & bűncselekményt sajtótermék foglalván magában, az izgatási cselekmény az ötös tanács elé került, de ugyanakkor Schweinitzer-Sombor József felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatti eljárással is összekapcsolta az ügyet. Miután a sajtóeljárás egészen különleges eljárás, ahol valóság bizonyításának van helye az állított tények tekintetében, ha mégis összekaposoltatik az Ötöstanácsi eljárással, egy jogorvoslati fórumtól elesik a vádlott, azonkívül pedig elesik számtalan más védelmi lehetőségtől. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bár ezt úgy akarta ülése 19ki november lU-én, pénteken. megoldani az ötöstanács első fokon, hogy elkülönítette az ügyeket, a királyi Kúria kimondotta, hogy elkülönítésnek helye nincs. aa Öttagú különtanácsnak hatáskörébe kell vonnia alanyi és tárgyi összefüggés okából, az ilyen kisebb jelentőségű és eredetileg nem is oda tartozó dolgokat. Mindezekért nemzetiszocialisták szenvednek (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), nemzetiszocialisták kerülnek áldatlan rossz helyzetbe azért, mert ennek a törvénynek szigora miatt a liberális törvények nyújtotta szabad védekezési lehetőséget kihasználni nem lehet. (Budinszky László: A bűnözők másutt vannak. a nemzetiszocialisták itt!) Innen van az, hogy a. magyar nemzetiszocialista mozgalmat annak minden változatában — ma már Imrédyék pártját sem lehet kivételnek tekinteni ^— a bűnözők pártjának, a börtönösök pártjának tekintik és mint ilyen állítják az országos közvélemény elé. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez

t a cél!) Hogyan fogunk egy igazi, őszinte és komoly belső tartalmat jelentő magyar nemzetiszocialista alkotmányos átalakulást megvalósítani, ha engedjük azt. hogy ilyen uzusok következtében a magyar nemzetiszocializmus egy ilyen megbélyegzett párt legyen? (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bár ismét hangsúlyozom, hogy a bíró^ függetlenséget a legnagyobb tiszteletben tartjuk és semmi panaszunk sincsen ilyen vonatkozásban a bíró ság ellen, de mégis meg kell állapítanom, hogy a kétértelmű paragrafusok miatt a közvéleménybe már átmegy egy olyan felfogás, hogy csak a hatalomnak van igazsága, de az igazságnak nincs hatalma. (Igaz! Ügy van! Taps a szélsőbalodalon.) Amikor ezt a kijelentést teszem, a bírói tekintélynek és függetlenségnek megóvási célzata vezet, semmi más. Nem szeretném, ha kijelentéseimet félreértenék T. Képviselőház! Szálasi Ferenccel kapcsolatban (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) a Btk. 174. §-át, a bűntevő feldícsérési szakaszt és az 1921. évi III. te. 5. §-át, az izgatási szakaszt alkalmazzák egyes ügyekbea, amikor valaki Szálasit élteti, mert a kettőt összekapcsolják, azt mondván, hogy aki Szálasit éltette, az eo ipso ugyanazt a bűncselekményt is feldicsérte, amelyet Szálasi elkövetett. Ez lehetetlen állapot. Én nem ismerem a Szálasiper adatait, én nem tudom mi miatt ítélték el Szálasi Ferencet; ezt nem tudom én, aki pedig országgyűlési képviselő vagyok, de nem juthatok hozzá ezekhez az iratokhoz, ezek hivatalos titkot képeznek (Mozgás a szélsőbaloldalon.) és kint a közvéleményben ezrek és százezrek még kevésbbé ismerhetik ezeket, ennek ellenére bűnösnek mondják ki az embereket és mert az 1921. évi III. te. 5. §-ának alkalmazása esetén a hivatalvesztés és a politikai jogvesztés eo ipso kimondandó, tehát a mellékbüntetéssel százszorosan súlyosabban ítélhetik el az illetőt, mint a bűntevő feldícséréfiének szakaszával. Szükséges volna ebben a tekintetben is az igazságügyi kormányzatnak egy olyan intézkedést kiadni, amely a kételyeket e tekintetben eloszlatja, de eloszlatja főként abban a tekintetben, hogy mi a jogi hely zet Szálasi. börtönbe való bevitele előtti időben és a Kormányzó Ür kegyelmének elnyerése utáni időben? (Úgy van! Ügy van! a ssélsőbaloldálOn.) Azt látjuk következetesen, hogy a királyi Kúria, természetesen a vádhatóságok magatartása következtében is; elzárkózik annak a kérdésnek eldöntésétől, hogy ma szabad-e azt mondani, hogy éljen Szálasi