Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

248 Az országgyűlés képviselőházának éli nincs kielégítő gondoskodás jogszabályainkban, pedig a család boldogulásának minden eszközzel való biztosítása a nemzet fennmaradásának, gyarapodásának és erősödésének leghatásosabb, iegh.ataiyos.aibb biztosítéka és záloga. Jóformán egyetlen olyan törvényi rendelkezésünk van csupán, amely némileg megközelítve ezeknek a cselekményeknek körét, büntetőjogi szankciót mondott ki olyan cselekményre, amely adott esetben esetleg a családjogi kötelmek megszegéseként fogható fel, amikor a közveszélyes munkakerülést vétségnek minősíti, ha a tettes a családját munkakerülő életmód jávai erkölcsi romlás veszélyének teszi ki Nincs azonban büntető jogszabályunk, amely védelmet nyújtana, a feleségnek és gyermekek nek azzal a családfővel szemben, aki keresetét, jövedelmét nem családja megélhetésére, hanem költséges szenvedélyei, passziói kielégítésére fordítja. Nem nyújt büntetőjogszabályunk védelmet a férj hibájából elvált feleségnek sem, h,a, a bíróilag megítélt tartásdíjat nem kapja meg volt férjétől. Ezzel szemben büntető szankciókkal biztosítják törvényeink, hogy az adós ne vonja el a kielégítési alapot egyszerű magánjogi hitelezője követelése eJől, de még arra is van büntető jogszabályunk már, hogy az Oti.-díjak rendesen bifezettessenek. i'edig, t. Ház, még vitatkozni sem lehet arról, hogy a közerkölcsiséget sokkal jobban ser tik a családi kötelékből folyó jogok kijátszásai, mint a most említett kötelmi jogi visszaélések, vagy pláne a közjogi alapon, közadók módjára egyébként behajtható illetékek és járulékok meg nem fizetése. (Úgy van! a középen.) Nem hiszem, hogy bárki is kétségbevonhatná, hogy különösen ma, ,a komoly családvédelem küszöbén, mennyivel pontosabb a kötelmi jogok védelménél a család megélhetési igényeinek minél tökéletesebb és hatékonyabb biztosítása. Megfontolandónak tartanám ezzel kapcsolatban büntetőjogi védelemben részesíteni a házasságon kívül teherbeejtett tisztességes nőt is arra az esetre, ha a természetes atya, a terhesség, szülés és gyermekágy idejében ínséges állapotában elhagyja és róla semmiképpen nem gondoskodik. Hogy azután az ezeknek megfelelően statuálandó bűncselekmények magánindít ványosak vagy hivatalból űldözendők legyenek-e, külön megfontolás tárgyává volna teendő. Szerény felfogásom szerint külön kellene foglalkozni a gyermekkínzással, a gyermekek erkölcsi t zűliesztésével, mint sui generis bűncselekménnyel is, mert nézetem szerint semmi sem igazolhatja a szülő, a, gyám, a nevelőszülő, a tanító vagy iparosmester, illetőleg cselédtartó gazda olyan házi fegyelmi jogát, hogy testi sérüléseket hátrahagyó módon bántalmazza a neki most kényre-kedvre kiszolgáltatott gyermekeiket, hiszen ma ez a bántalmazás egyenesen törvényi védelemben részesül a büntetőtörvénykönyv 316. §-ában. Még kevésbbé hagyható védelem nélkül a gyermek az erkölcsi rontásokkal szemben. Szerény felfogásom szerint az a szülő, gyám vagy gondviselő, aki a hatalmának alávetett gyermeket házi fegyelmi jogával visszaélve, durván bántalmazza, koldulni küldi vagy akármiféleképpen olyan magatartásra kényszeríti, hogy ezzel őt egészsége megrontásának vagy az erkölcsi züllés veszélyének teszi ki, akkor is büntetésben részesítendő, ha cselekmenye nem minősül súlyosabban. . Ezeken felül szükségesnek tartanám az okirathamisításra, a hamis vádra, a hamis tanuzásra és szemérem elleni bűncselekmé'. Mese 1941 november 14-én, pénteken. nyékre, a magzatelhajtásra, a közszükségleti cikkek hamisítására és a hamsított közszükségleti cikkek forgalombahozatalára vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseink korszerű átdolgozását is. A mai jogállapotban egész sereg hamis közokirat készül, amelyek felhasználása csudán mint kihágás tekintendő, ha ezeket eltartás va,gy segélykérés céljából használja fel a tettes. Ezekben az esetekben a közösség számára a kihágások elévülésének igen rövid ideje a legkedvezőtlenebb. Általában pedig a materiális közokirathamisítás büntethetőségét a mi büntetőtörvénykönyvünk azokra az esetekre korlátozza, amelyekben abból jogsérelem háramlik vagy háramolhatik. Márpedig rendezett jogéletet élő országban a közokiratnak a valóság- tükrének kell lennie, éppen ezért a közokirathamisításnak már a puszta ténye is büntetést érdemel. A hamis tanút ma csak akkor érheti büntetés, ha vallomására esküt vagy fogadalmat tett, pedig szerény véleményem szerint a büntethetőség kritériumául elégséges volna a hamis tanuzás következményeire való figyelmeztetés is. Büntetőtörvénykönyvünknek az élelmiszerekkel való visszaélésekre vonatkozó rendelkezései kiterjes'ztendők volnának az összes közfogyasztási cikkekre, mert nemcsak az élelmiszerek tartalmazhatnak az egészségre ártalmas anyagokat és nemcsak az ilyen cikkekkel kereskedő árusítók, hanem a közvetítők is büntetendők volnának visszaélés esetén. Szeretném t azt is, t. Ház, ha a becsület védelme hatályosabban biztosíttatnék, és szükségesnek látnám ezzel kapcsolatban büntetőjogi szankcióval biztosítani azt is, hogy közérdek fennforgása nélkül a családi és magánélet olyan mozzanatai se hozathassanak, nyilvánosságra, amelyek nem rágalmazóak ugyan, de nyilvánossá tételük kellemetlen visszahatá«okat okozhat a magán- és családi életben. T. Ház! Végül szeretném a visszaeső megrögzött bűntettesek büntetési lehetőségének olymódon való revideálását, hogy bizonyos körülmények fennforgása esetén a szigorított dologházba utalást a bíró köteles legyen kiszabni. A visszaeső bűnözők elleni küzdelem a mai állapotok mellett, amikor a gonosztevők is szinte specializálják magukat eigyegy szakmában, hogy így fejezzem ki magamat, meddőnek bizonyul. Húsz év alatt a háromszornál többször elítéltek száma 207-ről 4275-re emelkedett, ezek ellen pedig egyedül legalkalmasabb eszköz czidőszerint a szigorított dologházba való utalás. T. Ház! Nemcsak a büntetőjog terén van azonban szükség a koreszméknek megfelelő jogszabályalkotásra és én örömmel láttam a költségvetés indokolásából, hogy más jogterületen is folyik hasonló jogszabályelőkeszitő munka. Különösen örömmel értesültem néhány gazdasági jogalkotás előkészítésbe vételéről. Tgy őszintén megvallom, régen várom már a sókat emlegetett részvénytársasági reformról szóló törvényjavaslatot sa munka szervezetéről és védelméről szóló javaslatot. Ez utóbbinál azonban nagyon szeretném, ha nemcsak az ipari munka kérdéseit ölelné fel; nagyon fontos volna a mezőgazdasági munka szervezetéről és védelméről is korszerű szabályozást alkotni. A magán- és kötelmi jogban is szükség volna sok korszerű szabályozásra, de erre vonatkozólag időm rövidsége miatt csak egy pár szóval említem meg, hogy nézetem szerint indokolt volna a régi magyar jogban megvolt testvértartási kötelezettséget is visszaállítani, legalábbis bizonyos esetekben, mondjuk talán ági vagyon léte esetében. Rész-