Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

224 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 19Ul november lJf.-én, pénteken. ezt a kereszténységet akarjuk mi állami, egyéni, közgazdasági és minden téren való életünkben totálisan kiélni. Széchenyi azt mondotta, hogy magyar nemzetünknek kettős nevelést kell adnunk, nemzetit és keresztényt. Bennünket nem érdekelnek a fogalmaknak és szavaknak zűrzavarai, amelyeket most sokszor hallunk, amelyek sokszor esak arra alkalmasak, hogy a tömegek olcsó élvezetvágyát elégítsék ki. Mi ismerjük Széchenyinek azt a mondását, hogy (olvassa): »nálunk sok dolog azért nem sikerül, mert az emberek éppen ott nem tudnak magasabb szempontokra felmelkedni, ahol az a siker feltételét képezi, kicsinyek, ahol nagyoknak kellene lenni, felhőben nyargalásznak, midőn jobb volna gyalog járni.« Mi nagyvonalú, keresztény ós a közösség érdekében áldozatos emberszeretetet magábanfoglaló állami életet kívánunk élni. Ez nem pártpolitikai hitvallás, hanem a magyar keresztény világnézet megállapítása, amelynek át kell hatnia a mi törvényalkotásunkat, igazságkeresésünket és igazságmegállapításunkat is. Ismerjük-e mi a közösség érdekében az áldozatos emberszeretetet? A magyar jog szolgálatába van-e állítva ennek az eszmének? Multévi költségvetési beszédemben egy új jogfogalom kialakulásáról beszéltem, amely új jogfogalmat egy új jogtudománynak kell majd kiszolgálnia. Mint ahogy mondottam, az új fogalom kiinduló pontja nem az egyén, hanem maga a közösség. A közösség törvényeinek és igényeinek van ez az új jog alárendelve, s ez a közösségre nem csupán a büntetőjog, hanem a magánjog terén is kell, hogy érvényesüljön. Az újszerű jog, a közösségi jog idegenül hat az eddigi jogrendszerekhez hozzászokott elméleti és gyakorlati jogászra. Talán csak közjogunk, a régi magyar jog ismeri a közösség felé hajló fogalmakat, a közösség intézményében rejlő erényeket, előnyöket és hatalmat. Kereskedelmi és hiteljogunk nem Széchenyi elgondolása szerint a hitel szentségén alapul, hanem a tő_ke érdekeit képviseli csupán. Magánjogunk a római jog alapjain épül fel, az egyén lehető korlátlan hatalmának kidomborításával és csak néhol az államhatalom javára való korlátozással. Büntetőjogunk inkább a magyar virtus megfékezője, mint az egyén önző gazdasági szabadságának a korlátja. A közösség törvényeinek az érvényesülése, igen t. Ház, sok akadályba fog ütközni, azt nagyon jól^ tudjuk. Sokan vannak, akik az új jogfogalom érvényesülését és teljesülését ellenzik, küzdenek ellene. Ezeknek csak azt tudjuk Kossuth Lajos szavaival válaszolni, hogy a nemzet kívánsága teljesülni fog velük és általuk, ha nekik tetszik, és nélkülük, sőt ellenük, ha kell. A közösségi jogfogalom csak tudományosan nincs feldolgozva, de a Eözossegi jogfogalom maga él. Nem is könnyű a régi jogrendszert újjal felcserélni, amely rendszerben csak az a jog, ami a nép egyetemének használ. Ezt a jogot tudományosan és. elméletileg és gyakorlatilag művelni annyit jelent, mint jogi oktatásunkat, jogalkotásunkat és bírói gyakorlatunkat új vonalra helyezni. Ezen a három vonalon kívánom a kérdést megvilágítani. Az első, a jogi oktatás tere. Jogi oktatásunknak a közösség vonalára való átállításától várhatunk-e eredményt? Legyen szabad egy példával megvilágítanom gondolatomat. 1741 előtt, amikor is az 1741 : LXIV. te. az egri jogakadémia alapítását megerősítette, csak Nagyszombaton volt jogi főiskola, ahol a német és osztrák elméleti jogot adták elő, természetesen a Habsburg uralkodóház érdekeinek megfelelően. Az egri jogakadémia megalapítása után a nagynevű püspök, Foglár György a jogi tárgyak közé felvette a diplomáciai szolgálat előkészítéséhez szükséges tantárgyakat, így különösen a magyar politikai történelmet, a béke és a háború jogát, az európai állam jogot és a nemzetközi jogot, továbbá a, modern és a keleti nyelveket. E nagyszerű egri jogakadémia kiváló növendéke volt Ürményi József, aki később magyar királyi kancelláriai tanácsos lett és Mária Terézia megbízásából elkészítette a Katio Educationis-t és 1777-ben annak 25. cikkelyé; ben öt királyi jogakadémiát alapított. Ürményi József a gyakorlati jogi, politikai jogi, politikai képzést és a politikai magyar nemzetet akarta megmenteni és éppen ezért az öt Jogakadémián a diplomáciai előkészítés céljából ugyanazokat a tárgyakat vezette be, amelyeket Ő Egerben tanult. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy az a magyar nemesi társadalom, amely a Tisza-vidékről került be az 1790—91-i országgyűlésre, amikor a hitlevéltervezetet benyújtották, külön magyar külügyi képviseletet követelt. Itt látszik meg az oktatás eredménye. Ha Foglár György nem vezeti be kellő időben a diplomáciai előkészítéshez szükséges tantárgyakat a jogakadémián, akkor nem is lett volna a magyar nemességnek képessége ahhoz, hogy ilyen nagyon fontos, a magyar érdekeknek megfelelő külön magyar külügyi képviseletet követeljen. Igen t. Ház! Mi, akik külön magyar közösségi életet követelünk, azt látjuk, hogy ifjúságunk legnagyobb része a közösségi jogfogalmat és az ezen felépülő gazdasági életet és annak joganyagát leginkább csak az újságokon, vagy a politikai pártokon keresztül ismeri, ahelyett, hogy ezt az új jogfogalmat tudományosan művelné és ezt jogilag és tudományosan képzett elmék ismertetnék vele. Vari egy egészen kiváló kezdeményezés is a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol Nizsalovszky Endre professzor vezetésével a polgári törvénykezésjogi szeminárium kiadványai képviselik ezt a gondolatot. Ezek közül legyen szabad felemlítenem dr. Csánky Béla miniszteri osztálytanácsos »Jogászi hivatások a III. Birodalomban« című könyvét, amely kiváló könyv értékét nagyon emeli Vladár Gábor titkos tanácsos, kúriai tanácselnök előszava. Vladár Gábor kiváló jogászunknak és kiváló jogtudósunknak előszavából legyen szabad felolvasnom egy mondatot (olvassa): »A világnézetek harca természetszerűen kihat a jogrendszerépítésre is, nemcsak hogy színét« — és a következőt aláhúzom — »de jelentékeny részben tartalmát is meghatározza.« Ez bennünket képviselőket és törvényhozókat annyiban mélyen érdekel, hogy Vladár Gábor az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának vezetője. Legyen szabad rámutatnom továbbá ugyancsak a királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Kuncz Ödön professzorának vezetésével iműködő hiteljogi szemináriumának kiadására, a »Gazdasági Jog«-ra, amelynek szerkesztőbizottságában igazságügyi államtitkárunkat is tisztelhetjük. Ennek legutóbbi, novemberi számából legyen szabad ismertetnem Sövényházy Ferenc egyetemi professzornak »Jogalkotás és gazdasági élet« című nagy-