Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

224 Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 19Ul november lJf.-én, pénteken. ezt a kereszténységet akarjuk mi állami, egyéni, közgazdasági és minden téren való éle­tünkben totálisan kiélni. Széchenyi azt mondotta, hogy magyar nem­zetünknek kettős nevelést kell adnunk, nemze­tit és keresztényt. Bennünket nem érdekelnek a fogalmaknak és szavaknak zűrzavarai, ame­lyeket most sokszor hallunk, amelyek sokszor esak arra alkalmasak, hogy a tömegek olcsó élvezetvágyát elégítsék ki. Mi ismerjük Szé­chenyinek azt a mondását, hogy (olvassa): »ná­lunk sok dolog azért nem sikerül, mert az em­berek éppen ott nem tudnak magasabb szem­pontokra felmelkedni, ahol az a siker feltételét képezi, kicsinyek, ahol nagyoknak kellene lenni, felhőben nyargalásznak, midőn jobb volna gyalog járni.« Mi nagyvonalú, keresz­tény ós a közösség érdekében áldozatos ember­szeretetet magábanfoglaló állami életet kívá­nunk élni. Ez nem pártpolitikai hitvallás, ha­nem a magyar keresztény világnézet megálla­pítása, amelynek át kell hatnia a mi törvény­alkotásunkat, igazságkeresésünket és igazság­megállapításunkat is. Ismerjük-e mi a közös­ség érdekében az áldozatos emberszeretetet? A magyar jog szolgálatába van-e állítva ennek az eszmének? Multévi költségvetési beszédemben egy új jogfogalom kialakulásáról beszéltem, amely új jogfogalmat egy új jogtudománynak kell majd kiszolgálnia. Mint ahogy mondottam, az új fo­galom kiinduló pontja nem az egyén, hanem maga a közösség. A közösség törvényeinek és igényeinek van ez az új jog alárendelve, s ez a közösségre nem csupán a büntetőjog, hanem a magánjog terén is kell, hogy érvényesüljön. Az újszerű jog, a közösségi jog idegenül hat az eddigi jogrendszerekhez hozzászokott elmé­leti és gyakorlati jogászra. Talán csak köz­jogunk, a régi magyar jog ismeri a közösség felé hajló fogalmakat, a közösség intézményé­ben rejlő erényeket, előnyöket és hatalmat. Ke­reskedelmi és hiteljogunk nem Széchenyi el­gondolása szerint a hitel szentségén alapul, ha­nem a tő_ke érdekeit képviseli csupán. Magán­jogunk a római jog alapjain épül fel, az egyén lehető korlátlan hatalmának kidomborításával és csak néhol az államhatalom javára való kor­látozással. Büntetőjogunk inkább a magyar virtus megfékezője, mint az egyén önző gazda­sági szabadságának a korlátja. A közösség tör­vényeinek az érvényesülése, igen t. Ház, sok akadályba fog ütközni, azt nagyon jól^ tudjuk. Sokan vannak, akik az új jogfogalom érvénye­sülését és teljesülését ellenzik, küzdenek ellene. Ezeknek csak azt tudjuk Kossuth Lajos szavai­val válaszolni, hogy a nemzet kívánsága telje­sülni fog velük és általuk, ha nekik tetszik, és nélkülük, sőt ellenük, ha kell. A közösségi jogfogalom csak tudományosan nincs feldolgozva, de a Eözossegi jogfogalom maga él. Nem is könnyű a régi jogrendszert újjal felcserélni, amely rendszerben csak az a jog, ami a nép egyetemének használ. Ezt a jo­got tudományosan és. elméletileg és gyakorla­tilag művelni annyit jelent, mint jogi oktatá­sunkat, jogalkotásunkat és bírói gyakorlatun­kat új vonalra helyezni. Ezen a három vona­lon kívánom a kérdést megvilágítani. Az első, a jogi oktatás tere. Jogi oktatá­sunknak a közösség vonalára való átállításá­tól várhatunk-e eredményt? Legyen szabad egy példával megvilágítanom gondolatomat. 1741 előtt, amikor is az 1741 : LXIV. te. az egri jogakadémia alapítását megerősítette, csak Nagyszombaton volt jogi főiskola, ahol a német és osztrák elméleti jogot adták elő, természetesen a Habsburg uralkodóház érde­keinek megfelelően. Az egri jogakadémia meg­alapítása után a nagynevű püspök, Foglár György a jogi tárgyak közé felvette a diplomáciai szolgálat előkészítéséhez szüksé­ges tantárgyakat, így különösen a magyar politikai történelmet, a béke és a háború jogát, az európai állam jogot és a nemzetközi jogot, továbbá a, modern és a keleti nyelveket. E nagyszerű egri jogakadémia kiváló növendéke volt Ürményi József, aki később magyar királyi kancelláriai tanácsos lett és Mária Terézia megbízásából elkészítette a Katio Educationis-t és 1777-ben annak 25. cikkelyé; ben öt királyi jogakadémiát alapított. Ürményi József a gyakorlati jogi, politikai jogi, poli­tikai képzést és a politikai magyar nemzetet akarta megmenteni és éppen ezért az öt Jog­akadémián a diplomáciai előkészítés céljá­ból ugyanazokat a tárgyakat vezette be, ame­lyeket Ő Egerben tanult. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy az a magyar nemesi társadalom, amely a Tisza-vidékről került be az 1790—91-i ország­gyűlésre, amikor a hitlevéltervezetet benyúj­tották, külön magyar külügyi képviseletet kö­vetelt. Itt látszik meg az oktatás eredménye. Ha Foglár György nem vezeti be kellő időben a diplomáciai előkészítéshez szükséges tantár­gyakat a jogakadémián, akkor nem is lett volna a magyar nemességnek képessége ah­hoz, hogy ilyen nagyon fontos, a magyar ér­dekeknek megfelelő külön magyar külügyi képviseletet követeljen. Igen t. Ház! Mi, akik külön magyar közös­ségi életet követelünk, azt látjuk, hogy ifjú­ságunk legnagyobb része a közösségi jogfogal­mat és az ezen felépülő gazdasági életet és annak joganyagát leginkább csak az újságo­kon, vagy a politikai pártokon keresztül is­meri, ahelyett, hogy ezt az új jogfogalmat tu­dományosan művelné és ezt jogilag és tudo­mányosan képzett elmék ismertetnék vele. Vari egy egészen kiváló kezdeményezés is a buda­pesti királyi magyar Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen, ahol Nizsalovszky Endre professzor vezetésével a polgári törvénykezés­jogi szeminárium kiadványai képviselik ezt a gondolatot. Ezek közül legyen szabad felemlí­tenem dr. Csánky Béla miniszteri osztályta­nácsos »Jogászi hivatások a III. Birodalom­ban« című könyvét, amely kiváló könyv érté­két nagyon emeli Vladár Gábor titkos taná­csos, kúriai tanácselnök előszava. Vladár Gá­bor kiváló jogászunknak és kiváló jogtudó­sunknak előszavából legyen szabad felolvas­nom egy mondatot (olvassa): »A világnézetek harca természetszerűen kihat a jogrendszer­építésre is, nemcsak hogy színét« — és a követ­kezőt aláhúzom — »de jelentékeny részben tar­talmát is meghatározza.« Ez bennünket kép­viselőket és törvényhozókat annyiban mélyen érdekel, hogy Vladár Gábor az igazságügymi­nisztérium törvényelőkészítő osztályának ve­zetője. Legyen szabad rámutatnom továbbá ugyan­csak a királyi magyar Pázmány Péter Tudo­mányegyetem Kuncz Ödön professzorának ve­zetésével iműködő hiteljogi szemináriumának kiadására, a »Gazdasági Jog«-ra, amelynek szerkesztőbizottságában igazságügyi államtit­kárunkat is tisztelhetjük. Ennek legutóbbi, novemberi számából legyen szabad ismertet­nem Sövényházy Ferenc egyetemi professzor­nak »Jogalkotás és gazdasági élet« című nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom