Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

A z o i 'szag gyűlés k épi • is c I <"> ház una k 218. illeti, hogy a levente kiképzésbe vonjuk be a háborús tartalékos tiszteket, bejelentem az erdélyi leventeo'ktató t személyzet közt igen sok volt háborús tartalékos tiszt foglal helyet. Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr az elmaradt évfolyamok kiképzését sürgette. Természetes, hogy katonai szempontból az 1901— 1902—1903—1904-es évfolyamok valóbari kiképzetlenek. Ezek ma közel vannak a 40. évhez, ennélfogva már csak rövid ideig állanak a hadsereg rendelkezésére. Én minden eszközzel mégpróbáltam ezeket az elmaradt évfolyamokat legalább egy rövidített kiképzéssel katonává nevelni és bekapcsolni a katonai szolgálatba. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nem kellemes és megnyugtató helyzet, ha egy idős, sokszor talán a 42 éven túlmenő ember, akinek behívása a műszaki csapatoknál és máshol is szükséges volt, kivonul, vagy egy fiatal családfenntartó vagyontalan ember kétszer-háromszor is bevonul, ugyanakkor egy másik nem teljesít semmiféle katonai kötelezettséget. Az egyenlőség -elve alapján állva igyekeztünk ezt a kérdést megoldani; kétszerháromszor is megkíséreltük, azonban olyan költségtöbbletet idézett volna elő, amelyet sajnos, nem voltam képes rendelkezésre . bocsátani. (Helyeslés a jobboldalon.) Sajnos, kénytelen vagyok kijelenteni, attól félek, nem leszünk már abban a helyzetben, hogy ezeket a rendszerint már családdal és sokszor nagy családdal rendelkező embereket katonai szolgálatra igénybevegyük és ezért velük fedezzük .elsősorban azokat a helyeket, amelyeket a hátországban is be kell tölteni és amelyekre nem tudunk kiképzett vagy szakképzett katonákat igénybevenni, Nem nagyon igazságos ugyan ez a megoldás, de jobb híján nem tudunk mást tenni. Itt válaszoltam már egy-két szóval arra is, hogy miért hívunk be idősebb embereket. Az, idősebb embereiknek olyan szakképzettségük van, amelyet nem tudunk nélkülözni. Elsősorban vasútépítő-, utász-, hidászalakulatoknál kénytelenek vagyunk ezt megtenni, mert sajnos, fiatal szakképzett emberekkel ezen a terén kellő számban nem, rendelkezünk. Igen sajnálom, hogy a képviselő rir felszólalásának végén azt a megjegyzést kockáztatta meg, hogy a magyar honvédség tisztikara nem magyar. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: hem mondottam, miniszter úr! Bocsánatot kérek, ezt nem mondottam! Az mondottam, hogy a magyar faj nincs olyan arányban képviselve, mint kellene. — Zaj. — Elnök csenget.) Legyen szabad a képviselő úr figyelmét felhívnom arra, hogy azok a tisztek is, akiknek talán nincs magyar hangzású nevük, mind becsületes, jó magyar tisztek. (Úgy van! Úgy van! — Elénk taps.) Méltóztassék tudomásul venni, hogy a magyar honvédség tisztikara a magyarság szempontjából minden vitán és minden kétségen felül áll. (Ügy van! Ügy van!-— Taps. — vitéz Patacsi Dénes: Damjanich nem volt magyar? — vitéz Csicsery-Rómiy István: Hallatlan! -- Zaj.) Turchányi Imre képviselő úrnak, aki a repülőfegyveriiem szükségességét, illetőleg hajait volt szíves előhozni, köszönettel veszem azokat a jó szavait, amelyeket a mi fiatal repülőfegyvernemünk felé intézett. Legyen meggyőződve a képviselő úr, nekünk is első gondunk, hogy ezt a legfiatalabb, de talán legfontosabb fegyvernemet a lehetőség szerint kifejlesszük, fia azt mondom a .képviselő úrnak, hogy azokból a költségekből, amelyeket a fejlesztésre fordítunk, körülbelül 50% megy a rcülése, l!)//i november i$-a/n, csutörtököni 217 pülőfegyvemem fejlesztésére (Élénk helyeslés.), annak ellenére, hogy ezek másik fele, a páncélos, motorizált, tehát szintén költséges alakulatok fejlesztésére megy, akkor azt hiszem, ^jellemeztem azt, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítunk a repülés fejlesztésének. (Helyeslés.) Ami a repülők karbantartását illeti, a képviselő úr utalt arra, hogy a Horthy Miklós Repülő Alap van hivatván gyakorlatbantartás elvégzéséne és, amint az Alan mult hónapokban bemutatott vizsgájan inegállapíthattuk, ennek a kötelezettségeknek igen szépen és jól tesz eleget. (Üyy van! Üyy van!) A repülőgépgyártás ügyében vagyok bátor bejelenteni, hogy a lehető legnagyobb ütemmel haladunk előre olyan eredmény felé, amely minden kívánságunkat teljesíteni fogja, bejelentem továbbá, hogy ezt a német mérnökök és a • német repülőmérnökök is teljes mértékben elismerik. Malasits Géza képviselő úr az üzemi személyzeti parancsnokkal kapcsolatban jelentett be kívánságot. Mindössze azt, hogy tartsák be a nekik előírt szabályokat. Ha nem tartanák be és ilyenről tudomást szereznék, én vagyok az első, aki utasítani és kényszeríteni fogom őket, hogy ezt megtegyék. (Ügy van! Ügy van! jobbfelól.) Ezt természetesnek tartom. Ami pedig a munkásszázadok leszerelését illeti, már a fkép viselő úr személyes kérdése alapján megállapítottam, hogy a két különleges munkásszázad, amelynek leszerelését sürgette, december 1-ével fog leszerelni. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy minden honvédalakulat csak addig marad mozgósított állapotban, ameddig szükség van rá. Én — azt hiszem — eléggé gondosan forgatom meg az ország filléreit. Garantálom, hogy egy pilla natig sem fogok egy alakulatot sem a kelleténél tovább mozgósítva tartani. (Helyeslés jobbfelől.) Szabó Gyula képviselő úr, mint hivatásos nevelő, ezúttal is igen érdekes és nagyon megszívlelendő nevelési problémákat hozott fel. Köszönöm a képviselő úrnak és biztosítom arról, hogy felvetett gondolatait meg fogjuk szívlelni és (közülük azokat, ^amelyek kézenfekvően életrevalók, a lehető leghamarabb meg fogjuk valósítani, (Helyeslés jobbfelól.) Kívánta a leány-leventeintézmény megteremtését is, Errevonatkozólag már nyilatkoztam. Az ^eskü-emléklap gondolatát igen jónak tartom és igyekezni fogok azt minél előbb megvalósítani. Köszönettel veszem a térképészeti intézetekről és hadimúzeumról mondott ' dicsérő szavait. Baky László képviselő úr a propaganda hiányosságait említette fel. Ezt én magam is teljes mértékben elismerem. Nem látom be. hogy ha valakiről dícsérően akarunk megemlékezni, miért ne mondhassuk meg annak a nevét. Intézkedni fogok, hogy ebben a tekintetben ne legyen semmiféle kifogás. (Élénk helyeslés.) Ami a tűzkerésztre vonatkozó javaslatát illeti, ezt már mi is kidolgoztuk. A hadbavonultak lakbértörlesztésének kérdését vetette fel a képviselő úr, különös tekintettel arra, hogy a hadbavonultak egy része iparos, akiknek családja semmiféle keresettel nem rendelkezik. A családfenntartó bevonulása esetén ezek igen nehéz helyzetben vannak és lakbérhátralékaík keletkeznek. Ezt mi nagyon jól tudjuk és már régen dolgozunk ennek a kérdésnek a szabályozásán. Sajnos, nem sikerült elérni azt, hogy ezek a lakbérhátralékok