Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

Az országgyűlés képviselőházának 218. jóléti alapihoz csatolnák és ezzel a jóléti alap állományát tetemesen növelnék. Néihány javaslatom volna a jóléti alap pénzének felhasználása tekintetében. Először is az elöregedett és magjukra maradt tiszthelyetteseknek és tiszthelyettesi özvegyeknek otthont kellene építeni. Nem indokolom ezt résziben időhiány miatt, részben azért, mert természetesnek találom, hogy ennek szükségét mindenki belátja. A végből, hogy a tiszthelyetteseket, akiknek tudvalevően igen csekély lakbérük van, lehetőleg kivonjuk a proletárnegyedekből, tiszthelyettesi lakóházakat, béríházakat kellene emelni, ha máshol még nem lehet, egyelőre talán a fővárosban, később azután nagyobb városokban is, ahol megvan ennek a lehetősége (BÖrcs János: És ahol helyőrségek vannak!) és ahol nagyobb helyőrségek vannak, ahol — ha nem is akarok fertőzésről beszélni — a politikai fertőzés lehetősége mégis fennáll. Ugyancsak helyesnek tartanám, ha a tiszthelyettesi gyermekek külön nyaralhatnának. Tudom, hogy a honvédelmi miniszter úr az idén már elrendelt egy ilyen külön nyár altatást a Balatonon és az igen (helyes is volt, tudomással birok arról is, hogy a tiszthelyettesek küldöttségben jelentek meg a honvédelmi miniszter úr előtt és hálás köszönetüknek adtak kifejezést. Nem kell hangsúlyoznom a bajtársi szellemre, a közösségi szellemre való ihatását annak a ténynek, hogy a 7—12 éves tiszthelyettes-gyermekek felett tábornokok kiképzett, intelligens leányai^ gyakorolták a felügyeletet. Kérem, méltóztassék ezt a jövőben nagyobb mértékben alkalmazni. Hála Istennek, vannak olyan családos tiszthelyetteseink, akiknek 12 gyermekük is van, A 8—10 gyermekes tiszthelyettesi családok — hála Istennek — aránylag elég szép szántban vannak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Javasolnám, ihogy a honvéd jóléti alapból ezeknek a nagycsaládú tiszthelyetteseknek építsenek házat vagy adjanak kölcsönt házépítésre, (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) azonkívül a gyermekeik taníttatásában is álljon melléjük a honvéd jóléti alap, ha a gyermekek érdemeseknek bizonyulnak arra tanulmányi eredményeik alapján. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Helyes, hogy a tisztek szamára Budapesten felállították a tisztikórházat. Kérem a Kerba továbbfejlesztését. Most már talán a fővárosiban és a nagyobb vidéki egyetemi centrumokban is rátérhetünk a szakorvosi kezelés megvalósítására. Az elöregedett, egyedülálló, magukkal tehetetlen tisztek és tiszti özvegyek számára is otthont kérek. Tudom, hogy a Magdolnaotthonban 20 hely van tiszti özvegyek szármára, azt hiszem azonban, ez nem elegendő. Igen jó hatással volna, ha a jóléti alap pénzének egy részét ebbe fektetnék. Szeretném látni Budapesten egy tisztiszálló építését. Tudjuk, hogjr határainkon mind nagyobb és nagyobb számban nyernek kihelyezést csapatok. Ezeknek a csapatoknak a tisztjei úgyszólván egész éven keresztül el vannak zárva ott a hegyek között, majdnem minden kulturális és egyéb szükségleteik kielégítésétől. Igen jó hatással volna, hogy ha ezek a messze, kint a negyek között, eldugott helye ken szolgálatot teljesítő tisztek egy esztendőben egyszer Budapestre feljöhetnének, itt kultúrát, kényelmet *és továbbképzési, lehetőséget nyernének a tisztiszálló megépítésével. A Máülése 19hl november 13-án, csütörtökön, 177 ria-uitcai tisztiszálló ezt a célt ugyanis valóban nem szolgálja. Azonkívül ne felejtsük el, hogy Budapest fürdőváros is és ugyanezek a tisztek itt gyógyulást és üdülést is nyerhetnének. Ezzel legalább némiképpen mégis valami ellen szolgáltatást nyerne a terhes határszolgálat. Tudom, hogy a honvédelmi miniszter úr rendszeresítette a szülési segélyeket, de nem tudom, hogy ez a jóléti alap pénzéből van-e, avagy pedig kincstári pénzből, akármelyikből van is azonban, nagyon kérnpm, hogy rendszerítse még: a házassági és a temetési segélyt is. Családvédelemről beszélünk, a kaució valószínűleg eltörlésre kerül és azt hiszem, nem kell különösebben indokolnom, hogy a családi segélyt, illetve házasság alkalmával a házassági segélyt igenis, rendszeresíteni méltóztassék, természetesen megfelelő mértékben. Fel kell hívnom a honvédelmi miniszter úr figyelmét arra, hogy nagyoblbmértékben szaporodtak ,a tiszti kölcsönök. Ebből arra kell következtetnem, hogy a tiszti fizetés bizony nem igen elégíti ki a fellépő jogos igényeket. Épen ezért nagyon kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy erőteljesen szorgalmazza a pénzügyminiszternél a tisztek és a tiszthelyettesek, szóval a hivatásos katonák fizetésének felemelését, továbbá a nyugállománynak illetményeinek felemelését. Nem akarok, nincs is idő, rámutatni az ebben a tekintetben fennálló hiányok következményeire, mindenki ismeri és tudja ezeket, csak még egyszer nyomatokkal felkérném a honvédelmi miniszter urat erre. Rá kell itt mutatnom a honvédségi pótdíj eltörlésének szükségességére is. Azok az indokok, amelyeknek alapján annak irk'j in a pénzügyminiszter r nyomására rendszeresítették a honvédségi pótdíjat, már teljesen megszűntek, ezenkívül nem is tartom egészen helyesnek, hogy a nyugállományba helyezés alkalmával ez, nem akarom másképen mondani, szerepel a tényezők között, (vitéz Imrédy Béla: Beolvasztani a fizetésbe!) Természetesen úgy értem. Nem eltörölni, hanem beolvasztani a fizetésbe. Rá kell még térnem! a hadbavonultak illetményeinek kérdésére. Megállapításaim szerint az egymás mellett harcoló német és magyar csapatok illetményei körül nagy eltérések mutatkoznak. Az eltérést önmagában véve meg tudom érteni, hiszen mi szegény ország vagyunk Németországhoz képest, ámbár volt idő, amikor Németország is szegény volt. mégis gazdaggá tudott válni, tehát ez a mi számunkra sem volna, azt hiszem, egészen lehetetlen. De ha már így áll a dolog, mondom, bizonyos mértékű különbséget meg tudok érteni. . Ez a különbség a hadnagyoknál akkora, hogy a magyar hadnagy a német hadnagy illetményeinek körülbelül 60%-át kapja, az őrmester a német őrmester illetményeinek 52%-át és a szakaszvezetőtől le a közlegényig folyton nő az eltérés, a német közlegény például a magyar közlegény illetményeinek már nyolcszorosát kapja. Mivel tudjuk, hogy ezek .az illetmények a mi csapataink számára is Reichskreditkassenseheinban fizettetnek ki, amelynek átszámítási árfolyama 1.62 pengő, azt kell mondanom, hogy bizony ez a különbség: már indokolatlanul nagy. Nagyon kérem a hónvédelmi miniszter urat, hogy legalább a legénysági rendfokozatoknál a szakaszvezetőig bezárólag méltóztassék az illetményeket felemelni. (Helyeslés.) Az őrmesternél matt* hirtelen ugrással emelkedik a mi hadipótlákunk a nálam lévő kimutatás szerkit. Ez az intézkedés, azt hiszem, egyúttal a szociális gondoskodásnak úia'bb vágányokra való helyezését is jelentené.