Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
152 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 19 U november 12-én, szerdán. Ferenc: Nem lesz meg;, mert mindenki akar.ia!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Incze Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa); »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a magyar országgyűlés egyik volt tagjának külföldön tett nyilatkozata tárgyában. 1. Hajlandó e a miniszterelnök úr aziránt intézkedni, hogy Eckhardt Tibor és társai ellen az 1921 :III. te. 7. §-a alapján a bűnvádi eljárás megindíttassékl? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr aziránt intézkedni, hogy a belügyminisztérium, mint felügyeleti hatóság mindazon társadalmi egyesületek, kaszinók, stb, ellen vizsgálatot indítson, amelyeknek Eckhardt Tibor és több állampolgárságától megfosztott társa alapszabály ellencsen még ma is tagjai? 3. Hajlandó-e a miniszterelnök úr megfelelő sajtópolitikával arról gondoskodni, hogy ez a légkör, amelyben mint szellemi táptalajban, ilyen s hasonló kinövések keletkezhetnek. mielőbb teljesen megszűnjön? Imcze Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Incze Antal: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!') Nem szívesen hozzuk a Ház elé ezt az Eckhardt-ügy^et. Bevalljuk, ihogy Eckhardt Tibor régi közéleti politikai működésének azzal a vonalával, amellyel ő a cselekvő antiszemitizmust és az építő politikát csinálta, igenis egyetértettünk és nem egy közülünk azokban az időkben Eckhardt Tibor mögött állott. Azért sem szívesen jövünk ide ezzel a kérdéssel, mert azt hiszem, talán példátlan is a magyar közéletben, hogy egy közéletileg ilyen jelentős tényező, mint Eckhardt volt és a parlamentnek aktív tagja, egy parlamenti pártnak a vezére, ilyen megdöbbentő felületességgel forduljon hazájának legelemibb érdekeivel szembe. T. Ház! Elöljáróban le szeretnék szögezni még egy szempontot. Mi itt ezen az oldalon teljes t erőinkkel és a tisztességes % eszközök teljes kimerítésével küzdünk a jelenlegi kormányzati rendszer ellen. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Amilyen nyíltan ezt az álláspontunkat mindig kihangsúlyozzuk és eszközeinket is mindig feltárjuk, éppen ilyen határozottsággal támogatjuk azonban a kormányt abban az egészséges külpolitikájában, amelyet vezet. (Ügy van! Ügy van! a balés szélsőbaloldalon.) Különben is az a meggyőződésünk, hogy a Gömbös Gyula által inaugurált magyar külpolitika, amelynek eredményeiről beszélni szükségtelen, ott tudja maga mögött az egész magyar közvéleményt, (Ügy van! Ügy van!) r azt merem mondani, hogy minden épeszű és tisztességes magyar embert, kivéve azokat, akik a zsidók mögött állanak. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbal oldadalon.) Azt is elismerjük teljes készséggel, hogy külpolitikai szempontból a kormány helyesen és korrektül viselkedett, amikor határozott és gyors reakcióval felelt Eckhardt Tibor és társai merényletére azzal, hogy az 1939 : XIII. te. 8. §-a 5. bekezdésének értelmében őket állampolgárságuktól megfosztotta. Szívesen elismerjük: ez helyes lépés volt. Aki így megfeledkezik a hazája iránti legelemibb kötelességéről, az megérdemli, hogy mint egy rosszindulatú daganatot gyors operációval eltávolítsák a nemzet testéből. (Élénk helyeslés.) Meggyőződésünk azonban, hogy Eckhardt Tiborék esete más szempontból is megvizsgálást igényel. Méltóztassék csak meggondolni például azt, hogy az 1939 : XIII. te. 8. §-ának 4. bekezdése szerint a magyar állampolgárságától megfosztott személyt a minisztérium hozzájárulásával vissza lehet honosítani, ami köznyelvre fordítva azt jelenti, hogy abból a súlyos büntetésből, amelybe őket taszította a kormány intézkedése, ők egy egyszerű minisztertanácsi határozattal rehabilitálhatók volnának. Az én interpellációmnak tárgya főként az az álláspontunk, hogy Eckhardt Tiborék esete büntető jogpolitikai szempontból is elbírálást igényel. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztatik emlékezni arra, hogy részben a vörös emigránsok ellen hozott a magyar nemzetgyűlés 1921-ben és pedig a nacionalista magyar közvélemény határozott kívánságára és nyomása alatt, súlyos ellenerőket leküzdve, egy törvényt, az 1921 : III. törvénycikket. Ennek a törvénynek 7. %-& a következőképpen hangzik (olvassa); »Aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogv a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, vagy. hitelét sértse, vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntethető.« (Baky László: Ez a legkevesebb!) Nekünk meggyőződésünk, hogy Eckhardt Tibor cselekedete kimeríti ezt a tényállást. (Egy hang a baloldalon: Sőt hasaárulást követett el!) T. Ház! Ez a kiáltvány nem érdemli meg, hogy belekerüljön a magyar országgyűlés naplójába, kénytelen vagyok azonban állításom alátámasztására egy-két idézetet felolvasni. Azt mondja Eckhardt Tibor (olvassa): »A náci támadás megsemmisítette Magyarország függetlenségét.« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem igaz!) »Hitler bevonuló hadserege megfosztotta a magyar kormányt cselekvési képességétől.« (Zajos ellentmondások.) Azt mondja Eckhardt Tibor, hogy: »Magyarország, a szabadságszeretet ősi csatatere, újból a német csizma sarka alá kerül.« (Egy hang a szélsőbaloldalon: Felháborító!) Méltóztassanak nekem arra felelni, hogy vájjon Eckhardt Tibornak ezek az állításai nem merítik-e ki azt a tényálladékot, amely szerint a magyar állam, megbecsülését csorbítanák, hitelét sértenék és a mellett tartalmazzák még azt a valótlan állítást is, amelyre éppen a fent idézett törvény céloz. (Úgy van! Úgiy van! a szélsőbaloldalon,) T. Ház! Elhatározott szándékom, hogy interpellációmban a legszigorúbb elvi síkon maradok. Méltóztassék megengedni nekünk azt a kérdést, megengedhetőnek tartja-e a kormány azt, hogy ha a büntetőtörvénnyel szembehelyezkedés történik, ahogyan ebben az esetben történt, az megtorlatlanul maradjon. Nékünk az a meggyőződésünk, hogy ha ez így marad, olyan veszedelmes precedenst teremt a kormányzat, amelyen keresztül az egész magyar jogszolgáltatás lejtőre kerülhet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen nem változtat semmit az a tény, — elhangozhatna ugyanis ez az ellenvetés — hogy Eckhardt Tibor már nem magyar állampolgár. (Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár közbeszól.) Amikor elkövette, magyar állampolgár volt, és mint az államtitkár úr mondja, a törvény a külföldi állampolgárra is vonatkozik. (Ügy van!) Nem a szélsőjobboldali nacionalista sajtót