Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Ai országgyűlés képviselőházának 217. ülése Í9bl november 12-én, szerdán. 89 esolatos néhány költségvetési adattal kívánok I röviden foglalkozni, annál is inkább, mert közbiztonsági szervezeteink kiváló működéséről beszédem bevezető részében már bátor voltam megemlékezni. E helyütt csak a legnagyobb megnyugvással kell tudomásul vennünk, hogy a csendőrségnél a személyi járandóságok rovata alatt a szükséglet 10,344.400 pengővel, a rendőrségnél pedig 7,698 500 'pengővel emelkedett, mert ennek az emelkedésnek az az örvendetes tény az oka, hogy a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolásával kapcsolatosan az ottani közbiztonsági szolgálat zavartalan ellátásának biztosítástáira a csendőrség létszámát a legénységi állományban 4.000 fővel, a rentdőrség létszámát pedig az őrszemélyzetnél 1250 főval kellett emelni. örvendetes adat továbbá, hogy a csendőrség felszerelésének kiegészítésére 500.000 pen.^ő, csendőrlaktanyák létesítésére pedis? 600.000 pengő új előirányzati összeg szerepel a költségvetésben. Hasonlóképpen örvendetes új költségvetési adat az is. hogjr a belügyi kormányzat a próbacsendőrök részére a korábbi csendőrségi pótdíját visszaállította, a rendőrségnél pedig a fogalmazó-, felügyelő- és detektívgyakornokok, valamint a próbarendőrök részére pótdíjat létesített. Végül megnyugvással kell tudomásul vennünk azt a kormányzati intézkedést is. aminek egyébként neun, csupán az egyenlő elbánás elvénél fogva, de családvédelmi szempontból is különös jelentősége van, hogy ebben a költségvetésben 65.000 pengő össizeg erejéig már gondoskodás történt arról is. hogy a csendőrségnél a tisztek és a legénységi állományú egyének — a hivatásos honvédtisztekhez és altisztekhez hasonlóan — a gyermekszületésekkel kapcsolatosan megfelelő segélyben részesüljenek. T Ház! Az előadottakkal a költségvetés ismertetését tulajdonképpen be is fejeztem és bár magam is érzem, hogy talán nem volna szaibad továbbra is a.t. Ház szíves türelmét igénybe vennem, mégis kérnem kell az engedélyt arra, hogy röviden egy olyan ügyről is megemlékezhessem, amelynek _ költségvetési képlete nincs ugyan, azonban bizonyos vonatkozásaiban mégis beletartozik abba a feladatkörbe, amelyre a belügyi tárca igazgatása köteles gondolni. Értem ezalatt az árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatok ügyét, amelyről múlt évi költségvetési beszédemben is bátor voltam és pedig csak a legnagyobb elismerés és dicséret hangján megemlékezni. Részben éppen ez a körülmény késztet engehn arra, hogy ezt a kérdést újból a t. Ház elé hozzam. Beszálmoltam a múlt évben arról, hogy vitéz Bonczos Miklós államtitkár úrnak, mint árvízvédelmi kormánybiztosnak személyes irányítása és vezetése mellett, közel 4000 új ház épült fel az ár víz veszedelem következtében megsemmisült objektumok helyett és 9256 megrongált lakóházon végeztettek el teljes mértékben a szükséges javítási és tatarozási munkálatok. Kiemeltem akkor azt is, hogy az építkezésekkel kapcsolatban a legnagyobb gondosság és körültekintés érvényesült úgy az építkezés szempontjából alkalmas talaj kiválasztása, mint pedig a műszaki követelmények betartása tekintetében, mégis szárnyra keltek itt-ott olyan híresztelések, almielyek tudni vélték, hogy az új házak közül igen sok összeomlott. Sőt ezekhez a híresztelésekhez olyan rosszindulatú megjegyzéseket is fűztek, mintha KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ Xt mindez a felületességre s a kellő gondosság és előrelátás hiányára volna visszavezethető. Ezekkel a híresztelésekkel szemben meg kell állapítanom, hogy az árvízvédelmi kormánybiztossághoz az összes érdekelt hatóságoktól beérkezett jelentések adatai szerint — hangsúlyozom — abból a négyezer új házból, amelyet a kormánybiztosság építtetett — mert hiszen történtek természetesen magánházépítkezések is —, 1941-ben csak három háe omlott össze; ezekét a dunai jeges árvíz sodorta el, míg a többi ép és sértetlen maradt és úgy szerkezeti, műszaki szempontból, mint az anyag minősége tekintetében idő- és értékállónak bizonyult annak ellenére, hogy az árvizek és a belvizek még fokozottabb próbára tették az építkezéseket. Ebben a megállapításban foglalt tény ^tehát egymagában is elegendő ahhoz, hogy öszszeomoljanak azok a rosszindulatú híresztelések, amelyek ennek az igazán nemes akciónak szép eredményeit lerontani igyekeztek. És én ezúttal is felhasználom az alkalmat arra, hogy újból a legnagyohb elismeréssel emlékezzem meg arról az időt és fáradtságot nem kímélő áldozatos munkáról, amelyet az Árvízvédelmi Kormánybiztosság a folyó év tavaszán a dunai árvízveszedelera megfékezése, lokalizálása, a vizek visszavezetése, nemkülönben a mentés és kárelhárítás f tekintetében kifejtett. Természetesen hangsúlyozom azt, hogy az Árvízvédelmi Kormánybiztosság hatásköre ebben az évben már nem terjedt ki az országos árvíz- és belvízveszedelem leküzdésére, sem pedig az építkezési Programm lebonyolítására. T. Ház! Ezek után elérkeztem beszédem végéhez és most méltóztassék megengedni, hogy záradékul egy megállapítást tehessek. Beszédem bevezető szavaiban már bátor voltam utalni arra, hogy három egymást követő évben jutott nekem osztályrészül az a megtisztelő feladat, hogy a belügyi költségvetés ismertetésével foglalkozhattam a t. Ház előtt. És ha most előadásaim közt is összehasonlítást végzek, akkor azt kell mondanom, hogv ennek a feladatnak megoldása számoimcra évről évre könnyebbnek mutatkozott. Könnyebbnek mutatkozott azért, mert a kormányzat bölcs »ílőrelátása az egymást követő költségvetéseket az állami igazgatás eme rendkívül fontos ágazatában is mind több és több élő tartalommal tudta megtölteni. T. Ház! Mindnyájunknak el kell ismernünk azt, hogy évről évre jelentősebbek és nagyobbak azok az eredmények, amelyek a költségvetésekben a számoszlopok közt megtalálhatók. Ezek az eredmények nemcsak megnyugtatóak a jelenre nézve, de a fejlődés és haladás szempontjából egyúttal biztató ígéretek is az eljövendő idők számára. És ebben a hitben és ettől a meggyőződéstől áthatva kérem a t. Házat, hogy a költségvetést elfogadni méltóztassék. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Forubszky László jegyző: Baky László! Elnök: Baky László képviselő arat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Sajnos, a fennálló szabályok alapján nincs módomban részletesen foglalkozni az előadó úr kimerítő beszédével, .azonban örömmel állapítom meg, hogy ő is a közigazgatást tartotta legelsősorban kiemelendőnek. Tény az, hogy közigazgatásunk ma sokkal nehezebb feladatok előtt áll, mint bármi-