Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

88 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 19ki november 12-én, szerdá,n. télként szerepel a költségvetésben, mert az az 5555/1941. M. E. számú rendelet alapján be­folyó bányanyugbérfelárakból fedezetet fog találni. T. Képviselőház! Rövid ideig még a to­vábbiakban is a tárca népjóléti és szociális ágazatánál maradva, külön fejezetet kell szen­telnem beszédeimben az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap munkásságának, amely munka belügyi kormányzatunk szociálpolitikai tevé­kenységének kétségtelenül a homlokterében áll. Es habár magam is érzem, hogy eddig is már szinte túlságos mértékben igénybe vettem az igen t. Ház szíves türelimét, mégis méltóz­tassanak megengedni, hogy az Alap költ­ségvetési előirányzatának isimertetése mellett egyúttal^ rövid tájékoztatást is adhassak arról a munkáról, amely az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap keretében folyik és amely munkának egyik részéről már bátor voltam az imént a gyérmekvédelemimel kapcsolatban megemlékezni. Tudjuk, hogy a Nép- és Családvédelmi Alap célkitűzéseit a külön kormányrendelet­tel életrehívott központi végrehajtó szerv, az úgynevezett Országos Szociális Felügyelőség szolgálja, amely szervezet a belügyminiszter úr közvetlen felügyelete és irányítása alatt fejti ki működését. Természetes dolog, hogy az Országos Szociális Felügyelőségnek min­denekelőtt a saját szervezetét kellett kiépítenie és alkalknassá tennie a ráváró súlyos fel­adatok megold Ebből a célból megszer­vezte a központban tevékenykedő szociális szakelőadók és a vidéki munkát ellátó szo­ciális gondozók feladat - és munkakörét, elő­készítette^ azokat a jelentős szabályokat, ame­lyek az új szociálpolitikai célkitűzések meg­ynlósi'íRonhoz elengedhetetlenek voltak, végül átmenetileg megindított három egyéves szociá­lis tanfolyamot és megtette az egyetemi szo­ciális k-'pzés bevezetésére vonatkozó előkészítő intézkedéseket is. Az Alap célja, t. Ház, elsősorban a meg­élhetésünkben veszélyeztetett, mezőgazdasági foglalkozású, sokgyermekes családok beállí­tása a nemzeti termelő munkába. Evégből az Alap az arra (érdemes és rászoiuló családokat kertes családi házakkal és a. termeléshez szük­séges eszközökkel látja el, kamatmentes köl­csönök folyósítása útján. A gazdasági úton történő eme szociális felemelést a gazdasági élethez a közigazgatásnál könnyebben simuló és külön kormányrendelet alapján működő úgynevezett közjóléti szövetkezetek hajtják a gyakorlatban végre. A szövetkezetek igazgató­sága azonban nemcsak gazdasági szakemberek­ből, hanem a helyi közigazgatás vezetőiből és a megsegítendőkből tevődik össze. így a szer­vezetekben mindazok az erők összpontosulnak, amelyek a szociális feladatok megoldását meg­könnyítik és amelyek a kívánt szoc'ális ki­egyenlítődés eredményességét biztosítják. Természetes dolog, ^ t. Ház, hogy a mun­kanélküliség leküzdésére, valamint a sok­gyermekes családok támogatására korábban alkalmazott eljárási módokat nem lehetett egy^ csapásra felváltani a kormányzat új szociálpolitikai célkitűzéseinek megfelelő mó­dozatokkal, ennélfogva az alap tevékeny­ségének ezidőszerint még^ ki kell terjesz­kednie az úgynevezett vissza nem t|?irülő, karitatív jellegű juttatásokra is. Örömmel kell azonban megállapítanom, hogy míg az állami költségvetésben szociális célokra előirányzott összegek azelőtt szinte teljes mértékben és egé­szükben vissza nem térülő juttatások, segélyek voltak, addig az elmúlt esztendőben az Alap a költségvetésben átiutó tételként szereplő gyer­mekvédelmi kiadások kivételével — az álta­lam beszerzett adatok szerint -- csupán 5.780.000 pengőt használt így fel, 38,035.689 pengő ellenben visszatérül a közjóléti szövet­kezetekhez, amelyek így forgótőkéjük növeke­dése folytan a támogatásra szoruló és arra érdemes sokgyermekes családok mind széle­sebb köreit vonhatják be a gazdasági jellegű támogatás munkájába. Az Alap további tevékenysége arra irá­nyul, t. Ház, hogy a sokgyermekes mezőgaz­dasági és ipari munkásságot emberhez és a család hivatásához méltó egészséges otthonhoz juttassa. Ezért a most folyó esztendőben 376 községben 4783 falusi és városszéli kertes csa­ládi-ház építését vette tervbe, összesen 21 mil­lió pengő költséggel. Ennek a tervnek a meg­valósítása a közismert anyaggazdálkodási ne­hézségek következtében, szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik, azonban örvendetesen be­jelenthetem a t. Háznak, hogy a tervezett kö­zel 5000 családi-ház közül a beállott nagyfokú áremelkedések, anyaghiány, stb. ellenére is annak már több mint kétharmad része tető alatt áll, s a tél beállta előtt előreláthatólag négyötöd részben teljesen készen is lesz. Az Alap célkitűzései között ezenkívül ott szerepel a gyermekek táplálkozásának megja­vítása érdekében, de általában a sokgyermekes családok megélhetésének és boldogulásának biztosítása érdekében főlea- teheneknek vagy más haszonállatoknak a juttatása; ott szere­pel a háziipari anyagok és eszközök beszer­zésére folyósított kölesönökkel az önellátó háiziipari^ termelés fokozása, de ott szerepelnek a gazdasági élet számtalan vonalán is a válto­zatosabbnál változatosabb akciók. T. Ház! Ez a nagyszabású szociális munka, amelyet most csak nagy vonásokban volt sze­rencsém vázolni, különösen ha meggondoljuk, hogy körülöttünk pusztító háborúk tomboltak és tombolnak még ma is, mindnyájunknak legteljesebb elismerését válthatja ki. Hiszen azok az eredmények, amelyekre bátor voltam rámutatni, nemcsak az igen t. belügyminiszter úr bölcs irányításával és Bonczos Miklós államtitkár úr nagyszerű vezetésével működő, alig egyéves, a kezdet nehézségeivel küzdő Országos Szociális Felügyelőségnek és ki­válóan képzett tagjainak válhatnak valóban becsületére, de egyben biztató ígéretek a kö­vetkező esztendőre is, amikor már a múlt évi­nél 20 millió pengővel több, tehát 80 millió pengő előirányzott összegnek célszerű felhasz­nálásával terjesztheti ki az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a területileg újból meg­nagyobbodott ország egész földjére a maga termékeny és áldásthozó tevékenységét. Ez a tevékenység az eddig is jól bevált munkatervek alapján fog érvényesülni a leg­közelebbi költségvetési évben is. Itt csak any­nyit vagyok bátor még megemlíteni, hogy az Alap munkatervében ott szerepel most már a házasodási kölcsönök folyósítása is, amit az 1941: XV. te. tesz lehetővé. A tervezet szerint a házasulandóknak mintegy 10%-a, körülbelül 10.000 ifjú pár lesz részesíthető átlag 600 pen­gős kölcsönben, aminek nemzeti és népesedés­politikai szempontból való jelentőségét nem kell különi is hangsúlyoznom. T. Ház! Az elmondottak után elérkeztem beszédem tárgyi részének utolsó fejezetéhez. A következő rövid ismertetés isorán csupán még a közbiztonsági szolgálati ágazattal kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom