Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. családvédelem, a társadalombiztosítás és a többi szociális természetű intézmény tovább­fejlesztéséhez fűződnek, a pénzügyi lehetőségek végső határáig kielégítést nyerjenek. Hiszen — amint az imént említettem — a belügyi tárca előirányzatának több mint a felét teszik ki a népjóléti és szociális kiadásokra szánt össze­gek. Ebben a tényben tehát egymagában is meg kell látnunk nemcsak a jó szándékot, nemcsak a helyes és kiváló szociális érzéket, hanem meg kell látnunk az okos és határo­zott cselekvésnek azt a maximumát is, amed­dig a jelen viszonyok között a belügyi kor­mányzat a szociális gondoskodás terén el­mehetett. "Egy dologról azonban nem szabad meg­feledkeznünk, amidőn a költségvetés tárgya­lása során a belügyi kormányzat szociálpoli­tikai tevékenységét a kritika szemüvegén ke­resztül vizsgáljuk, ez pedig az, hogy a szociál­politika nem csupán költségvetési kérdés, még kevésbbé pusztán a belügyi tárca kérdése, ennélfogva véleményünk és állásfoglalásunk kialakításánál nem lehet csupán ennek a tár­cának az adataira támaszkodnunk, mert az egész^ állami költségvetésben, tehát a más tár­cáknál előirányzott sokféle kiadásnál is mes: kell látnunk azokat a gondoskodásokat, ame­lyek a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő néprétegek életviszonyainak javítására és élet­színvonalának emelésére irányulnak. (Ugy van! jobb felöl.) És még egyet, t. Ház! A szociálpolitika jobbadán mindenkor függvénye a gazdaság­politikának (Ugy van! jobbfelől.), ennélfogva a szociálpolitikai tevékenység a maga kiter­jedésében és módszereiben is természetszerű­leg a mindenkori gazdasági helyzet adottsá­eraibo/ és lehetős Akihez i^zod^k. Viráo-zó gazdasági élet mellett erőteljesebb és lükte­tőbb a szociálpolitikai tevékenység üteme is, míg viszont a gazdasági válságok idején el kell lankadnia ennek a tevékenységnek is. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, t. Ház, hogy az az ütem, amely a szociálpolitikai tevékenység terén jelenleg érvényesül, nem­csak kielégíthet, nemcsak megnyugtathat ben­nünket, hanem a jövő feüődése szempontiá­ból nagy reménységek táplálására is feljogo­síthat mindannyiunkat. T. Képviselőház! Hogy ez alkalommal a tárca közigazgatási és szociálpolitikai részét emelteim ki, illetve választottam beszédem be­vezetésének tárgyául, az korántsem jelenti azt. mintha ezeknek nagyobb súlyt és nagyobb je­lentőséget kívánnék tulajdonítani, mint a tárca közbiztonsági ágazatának; sőt éppen ellen­kezőleg, az a véleményem, hogy közigazgatási szolgálat, szociálpolitikai és közbiztonsági szol­gálat három olyan egyenrangú tényező, ame­lyeknek mindegyike egyformán veszi ki a reá eső részt abból a harmonikus és szervesen egybefonódó munkából, amely a belügyi kor­mányzat legfőbb vezetése és irányítása alatt megy végbe. Hiszen a közigazgatási szervezet tevékenysége is csak akkor lehet valóban ered­ményes, de a szociálpolitikai tevékenység is csak akkor hozhatja meg áldásthozó gyümöl­cseit az általános népjólét számára, ha mind­kettőnek a munkája a közbiztonság és a közi­rend nyugodt légkörében folyhatik. El kell ismernünk, hogy közbiztonsági szerveink valóban hivatásuk magaslatán álla­nak és mind a magyar királyi csendőrség, mind pedig magyar királyi államrendőrség hűsége­sen és kifogástalanul teljesíti kötelességét azo­tes e 194.I november 12-én, szerdán. 85 kon a posztokon, amelyek számukra ki van­nak jelölve. És bár örvendetes adat, nogy mindkét testület őrszemélyzetének létszáma főleg a keleti és erdélyi országrészek vissza­csatolásával kapcsolatban emelkedett, az élet­fejlődés követelményeihez képest ez az emelt létszám sem mutatkozik tartósan elegendőnek . (Ügy van! Ügy v(?n') és úgy hiszem, hogy a jövőben a továbbfejlesztéssel, illetve a létszám további szaporításával mindenesetre számol­nunk kell. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szük­ség van rá!) Nem tudom, hogy mennyiben sikerült, mennyiben nem sikerült nekem, de eddi«- el­hangzott igénytelen gondolataim fejtegetésé­vel azért bátorkodtam a t. Ház szíves türelmét igény bevenni, mert rá aknrtam mutatni általá­nos elvi szempontokból legalább is nagy voná­sokban arra a fontos szerepkörre, amelyet a belügyi igazgatásnak az állam életében be kell töiltenie és meg akartam jelölni, ha nem is minden, de legalább egynéhánv olvan tárgvi és személyi előfeltételt, amely szerény vélemé­nyem szerint ennek a fontos szerepkörnek be­töltéséhez feltétlenül szükséges. Méltóztassanak most már megengedni, t. Ház, hosy áttérhessek a tárca ügyá<razatok szerinti részletezésére, aminek során alkalmam lesz árnak a pénzügyi támogatásnak a mér­vére rámutatni, amellyel a költségvetés a bel­ügyi tárca gondozására bízott fontos állam­érdekeket a legközelebbi költség-vetési évben sízolgálni kívánja. (Halljuk! jobbfelől.) Hogy tiszta képet nyújthassak erről a pénzügyi támogatásról, egyrészt összehasonlí­tást kívánok tenni az állami költségvetés ki­adási főösszege és a belüsryi tárca költségvetéj sének előirányzati összege között, másrészt rá akarok mutatni an*a a széizalékos arányra, amellyel a tárca előirányzati összefe az egyes szolgálati ágazatok szerint megoszlik. Az á^ami költségvetés kiadási főös^ze^e az ü-emekkel együtt 3 256 315 000 pen^ő. Ebből az összegből ,a belügyi tárcára 985.282 000 nengő, azaz az állami összkiadás 8'76%-n^ esik. Ügyágazatok szerint a tárca előirányzati ösz­szegéből" a közigazgatási kiadásokra 36.222.50(1 pengő esik, azaz a muït évi 1254%-kai szem­ben 1270%, az egészségügyi és szociális ki­adásokra 149,738.600 pengő, azaz a múlt évi 50-29%-kal szemben 5249%, végül a közbizton­sági szolgálatra 99,320.900 pengő, azaz a múlt évi :7-17%-kal szemben 3481%. T. Ház! Ebből az összehasonlításból meg­állapíthatjuk, hoory míg a kö^igazeratá«! ki­adások alig változtak, a közbiztonsági káda­sok nedl'e* százalékos arány szerint erősen csökkentek, addií? lényegesen emelkedtek azok a kiadások, amelvek^t a belüsrvi kormányzat szociális cálokra kíván felhasználni. Ezek után a költségvetés még közelebbi meg­világítására legyen szalbad áttérnem az egyes címekre, amelyeknél .azonban csakis a fonto­sabb t tételekkel és adatokkal kívánok foglal­kozni. Megjegyzem, hogy az emelkedás a múlt évivel szemben végigvonul az egész költség­vetésen, ennek azonban — miként beszédem bevezető részében említettem — az .az oka, hogy ebben a költségvetésben már a vissza­csatolt keleti és erdélyi országrészek szükség­leteiről is gondoskodás történik. A múlt évivel szemben a legkisebb lényeg­beli változást mindenesetre az első három címet magában foglaló általános^ közigazga­tási résznél találjak, ahol a személyi járandó­ságoknál mutatkozó emelkedések részben a fizetéseknek és a családi pótlékoknak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom