Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Az országgyűlés képviselőházának 217. családvédelem, a társadalombiztosítás és a többi szociális természetű intézmény továbbfejlesztéséhez fűződnek, a pénzügyi lehetőségek végső határáig kielégítést nyerjenek. Hiszen — amint az imént említettem — a belügyi tárca előirányzatának több mint a felét teszik ki a népjóléti és szociális kiadásokra szánt összegek. Ebben a tényben tehát egymagában is meg kell látnunk nemcsak a jó szándékot, nemcsak a helyes és kiváló szociális érzéket, hanem meg kell látnunk az okos és határozott cselekvésnek azt a maximumát is, ameddig a jelen viszonyok között a belügyi kormányzat a szociális gondoskodás terén elmehetett. "Egy dologról azonban nem szabad megfeledkeznünk, amidőn a költségvetés tárgyalása során a belügyi kormányzat szociálpolitikai tevékenységét a kritika szemüvegén keresztül vizsgáljuk, ez pedig az, hogy a szociálpolitika nem csupán költségvetési kérdés, még kevésbbé pusztán a belügyi tárca kérdése, ennélfogva véleményünk és állásfoglalásunk kialakításánál nem lehet csupán ennek a tárcának az adataira támaszkodnunk, mert az egész^ állami költségvetésben, tehát a más tárcáknál előirányzott sokféle kiadásnál is mes: kell látnunk azokat a gondoskodásokat, amelyek a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő néprétegek életviszonyainak javítására és életszínvonalának emelésére irányulnak. (Ugy van! jobb felöl.) És még egyet, t. Ház! A szociálpolitika jobbadán mindenkor függvénye a gazdaságpolitikának (Ugy van! jobbfelől.), ennélfogva a szociálpolitikai tevékenység a maga kiterjedésében és módszereiben is természetszerűleg a mindenkori gazdasági helyzet adottsáeraibo/ és lehetős Akihez i^zod^k. Viráo-zó gazdasági élet mellett erőteljesebb és lüktetőbb a szociálpolitikai tevékenység üteme is, míg viszont a gazdasági válságok idején el kell lankadnia ennek a tevékenységnek is. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, t. Ház, hogy az az ütem, amely a szociálpolitikai tevékenység terén jelenleg érvényesül, nemcsak kielégíthet, nemcsak megnyugtathat bennünket, hanem a jövő feüődése szempontiából nagy reménységek táplálására is feljogosíthat mindannyiunkat. T. Képviselőház! Hogy ez alkalommal a tárca közigazgatási és szociálpolitikai részét emelteim ki, illetve választottam beszédem bevezetésének tárgyául, az korántsem jelenti azt. mintha ezeknek nagyobb súlyt és nagyobb jelentőséget kívánnék tulajdonítani, mint a tárca közbiztonsági ágazatának; sőt éppen ellenkezőleg, az a véleményem, hogy közigazgatási szolgálat, szociálpolitikai és közbiztonsági szolgálat három olyan egyenrangú tényező, amelyeknek mindegyike egyformán veszi ki a reá eső részt abból a harmonikus és szervesen egybefonódó munkából, amely a belügyi kormányzat legfőbb vezetése és irányítása alatt megy végbe. Hiszen a közigazgatási szervezet tevékenysége is csak akkor lehet valóban eredményes, de a szociálpolitikai tevékenység is csak akkor hozhatja meg áldásthozó gyümölcseit az általános népjólét számára, ha mindkettőnek a munkája a közbiztonság és a közirend nyugodt légkörében folyhatik. El kell ismernünk, hogy közbiztonsági szerveink valóban hivatásuk magaslatán állanak és mind a magyar királyi csendőrség, mind pedig magyar királyi államrendőrség hűségesen és kifogástalanul teljesíti kötelességét azotes e 194.I november 12-én, szerdán. 85 kon a posztokon, amelyek számukra ki vannak jelölve. És bár örvendetes adat, nogy mindkét testület őrszemélyzetének létszáma főleg a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolásával kapcsolatban emelkedett, az életfejlődés követelményeihez képest ez az emelt létszám sem mutatkozik tartósan elegendőnek . (Ügy van! Ügy v(?n') és úgy hiszem, hogy a jövőben a továbbfejlesztéssel, illetve a létszám további szaporításával mindenesetre számolnunk kell. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szükség van rá!) Nem tudom, hogy mennyiben sikerült, mennyiben nem sikerült nekem, de eddi«- elhangzott igénytelen gondolataim fejtegetésével azért bátorkodtam a t. Ház szíves türelmét igény bevenni, mert rá aknrtam mutatni általános elvi szempontokból legalább is nagy vonásokban arra a fontos szerepkörre, amelyet a belügyi igazgatásnak az állam életében be kell töiltenie és meg akartam jelölni, ha nem is minden, de legalább egynéhánv olvan tárgvi és személyi előfeltételt, amely szerény véleményem szerint ennek a fontos szerepkörnek betöltéséhez feltétlenül szükséges. Méltóztassanak most már megengedni, t. Ház, hosy áttérhessek a tárca ügyá<razatok szerinti részletezésére, aminek során alkalmam lesz árnak a pénzügyi támogatásnak a mérvére rámutatni, amellyel a költségvetés a belügyi tárca gondozására bízott fontos államérdekeket a legközelebbi költség-vetési évben sízolgálni kívánja. (Halljuk! jobbfelől.) Hogy tiszta képet nyújthassak erről a pénzügyi támogatásról, egyrészt összehasonlítást kívánok tenni az állami költségvetés kiadási főösszege és a belüsryi tárca költségvetéj sének előirányzati összege között, másrészt rá akarok mutatni an*a a széizalékos arányra, amellyel a tárca előirányzati összefe az egyes szolgálati ágazatok szerint megoszlik. Az á^ami költségvetés kiadási főös^ze^e az ü-emekkel együtt 3 256 315 000 pen^ő. Ebből az összegből ,a belügyi tárcára 985.282 000 nengő, azaz az állami összkiadás 8'76%-n^ esik. Ügyágazatok szerint a tárca előirányzati öszszegéből" a közigazgatási kiadásokra 36.222.50(1 pengő esik, azaz a muït évi 1254%-kai szemben 1270%, az egészségügyi és szociális kiadásokra 149,738.600 pengő, azaz a múlt évi 50-29%-kal szemben 5249%, végül a közbiztonsági szolgálatra 99,320.900 pengő, azaz a múlt évi :7-17%-kal szemben 3481%. T. Ház! Ebből az összehasonlításból megállapíthatjuk, hoory míg a kö^igazeratá«! kiadások alig változtak, a közbiztonsági kádasok nedl'e* százalékos arány szerint erősen csökkentek, addií? lényegesen emelkedtek azok a kiadások, amelvek^t a belüsrvi kormányzat szociális cálokra kíván felhasználni. Ezek után a költségvetés még közelebbi megvilágítására legyen szalbad áttérnem az egyes címekre, amelyeknél .azonban csakis a fontosabb t tételekkel és adatokkal kívánok foglalkozni. Megjegyzem, hogy az emelkedás a múlt évivel szemben végigvonul az egész költségvetésen, ennek azonban — miként beszédem bevezető részében említettem — az .az oka, hogy ebben a költségvetésben már a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek szükségleteiről is gondoskodás történik. A múlt évivel szemben a legkisebb lényegbeli változást mindenesetre az első három címet magában foglaló általános^ közigazgatási résznél találjak, ahol a személyi járandóságoknál mutatkozó emelkedések részben a fizetéseknek és a családi pótlékoknak a