Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
86 Az országgyűlés képviselőházának 217. 4000/1941. M. E. számú rendelettel történt ! újabb megállapításában, résziben a keleti es erdélyi országrészek visszacsatolása következtében szükségessé vált tisztviselői létszámemelésben lelik magyarázatukat, Hogy csak egvnéhány adatra mutassak rá, 14 fővel kellett a főispánok számát, 946 fővel pedig a varmegyei közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámát emelni. Az emelkedésnek az imént említett kettős indoka egyébkent az egész .költségvetésben megtalálható a személyi járandóságok rovatainál és így ezekre az indokokra a következőkben már nem fogok külön rámutatni T. Ház! Itt, az általános közigazgatási szolgálati ágazatnál kell megemlékeznünk ,az igen tisztelt belügyminiszter úrnak arról az üdvös és mmclnyáiunk által csak helyesléssel fogadható intézkedéséről, hogy a közigazgatási tanfolyamhallgatók tandíját 400 pengőről 250 pengőre szállította le, amely intézkedés nem csupán a többnyire neh 4 z .anyagi viszonyok között éjő tanfolyamhallgatókra nézve szociális jelentőségű, hanem egyúttal nagy könnyítést jelent az annvira kívánatos jegyzői utánpótlás tekintetében is. (Ügy van! Ugy van! jobb felől.) Ezek után áttérek a tárca közegészségügyi szolgálatának ágazatára* amelynél már nemcsak az összegszerűségeknek tekintélyes nagyságánál fogva, hanem a rideg számoszlopok mögött meghúzódó álomtartalom és kézzelfogható valóság szempontjából is az első három címmel kapcsolatban elmondottaknál sokkal változatosabb képet tudok a t. Ház ele terjeszteni. Az itt található célkitűzések, nagyvonalú tervek pw eredmények eklatáns tanu^elei annak a céltudatos és tervszerű munkának, amelyet a belügyminisztérium közegészségügvi osztálya az igen t. belügyminiszter úr bölcs irányítása, de különösen Johan Béla államtitkár úr szakszerű vezetése mellett hazánk egészségügyi viszonyainak javítása és általában a közegészségügy, fejlesztése érdekében kifejt. A súlypont ennél a munkánál természetesen és nagyon helyesen a profilaktikus^ tehát a betegségeket megelőző egészségügyi szolgálatra van fektetve, anélkül azonban, hogy ezáltal maga a betegellátási szolgálat háttérbe ,szornlna. Természetes dolog, hogy ennek a célkitűzésnek és ennek a munkabeosztásnak megfelelően történik a kellő gondoskodás a költségvetésben is. ahol aránylag sokkal nagyobb öszszegeknek felhasználása van előirányzatban a profilaktikus egészségügyi szolgálat ellátására, mint magára a rendkívül nagy beruházási és fenntartási költségeket igénylő, kórházakban történő betegápolásra. Ha maga a beteggyógyítás, mint orvosi szakmunka nem is hagy semmi kívánnivalót maga után, azt mégis meg kell mondanunk, hogy állami kórházaink, de közkórházaink is a legnagyobbrészt olyan elhanyagolt állapotban vannak, hogy rendeltetési cpljuknak egyrészt a férőhelyek elégtelensége, másrészt a berendezés és felszerelés hiányossága miatt nem igen tudnak megfelelni. Egyik-másik kórház kibővítése megkezdődött ugyan új pavillonok építésével, azonban az anyaghiány és szállítási nehézségek miatt az építkezések félbeszakadtak ezen a vonalon is. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. belügyminiszter úrnak számos és számos gondja között ott szerepel ezeknek a kórházaknak ügye is és mihelyt a viszonyok azt lehetővé teszik, gondoskodni fog annak a pézügyi fedezetnek elő'teülése 19J/-1 november 12-én, szerdán. remtéséről, amely kórházainknak a mái követelményeknek megfelelő módon való rendbehozatalára és modern felszerelésére szükséges, mint ahogyan gondoskodott annak az. egymillió pengőnek biztosításáról is. amely a költségvetésben új beruházási tételként szerepel és amely összeget a keleti és erdélyi országrészeken lévő és a kivonuló románok által teljesen kifosztott és rendkívül elhanyagolt állapotban hátrahagyott kórházainknak karbahozatalára kíván fordítani. Már most, ami a profilaktikus egészségügyi és az egészségvédelmi szolgálatot illeti. nem akarom a t. Ház szíves türelmét ennek a rendkívül nagyterjedelmű és szerteágazó szolgálati ágazatnak minden egyes költségvetési mozzanata ismertetésével igénybevenni, hanem annak hangsúlyozása mellett, hogy ezen a területen az eddigi lendülettel folyik továbbra is az a munka, amely a maga eredményeivel szinte a szemünk láttára érezteti kedvező hatásat hazánk egészségügyi viszonyaira, csak egy néhány olyan tárgyi adatra kívánok rámutatni, amelyek először szerepelnek a költségvetésben és mint ilyenek, szintén azt igazolják, hogy közegészségügyi szolgálatunk valóiban a haladás és a fejlődés jegyében áll Tudjuk, hogy az 1940:VL te. lehetővé tette tüdőbeteg- és nemibeteg-gondozó intézetek felállítását. Bejelenthetem a t. Háznak, hogy a beruházási hozzájárulás felhasználásával már az első esztendőben 18 új tüdőbeteg-gondozó és 18 új nemibeteg-gondozó intézet létesült és a költségvetés ezeknek az új intézeteknek. valamint a keleti és erdélyi országrészen állami kezelésbe átvett 21 tüdőbeteg-gondozó és 11 nemibeteg-gondozó intézetnek a fenntartási költségeiről, 1,348.790 pengő összeg erejéig gondoskodik. Nem hagyhatom továbbá említés nélkül a Pasteur-intézet fenntartására felvett 20.830 pengő új előirányzati összeget sem, amely tétel eddig a kultusztárca költségvetésében szerepelt. Nem azért említem ezt fel, mintha csupán azt akarnám hangsúlyozni, hogy ez kifejezetten közegészségügyi természetű kiadás, ennek a tételnek tehát a belügyi tárca keretében van a helye, de felemlítem főleg azért, mert ezzel kapcsolatosan egy Örvendetes eljárási rendszerváltozást is alkalmam vari a t. Háznak bejelenteni és ez az, hogy 1942. évi január hó elsejétől a veszettségre gyanús álla : tok által megmart egyének kezelésében új rendszer lép életbe az eddigi centralizáció helyett. Az oltásokat ugyanis az ország egész területén az Országos Közegészségügyi Intézet irányítása mellett a hatósági orvosok fogják végezni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, t. Ház, ennek a rendszernek előnyeit és üdvös voltát nem kell nekem _ külön is hangsúlyoznom, hiszen ezt mindnyájan csak a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük. Deépppn olyan örömmel üdvözölhetjük azt az. ríj előirányzott Összeget is, amely az Országos Közegészségügyi Intézet alkalmazottainak működési, úgynevezett veszélyességi pótlékára a törzsfizetések 25%-ának megfelelően f évi • 90.000 pengő átlagösszegben van a költségvetésbe felvéve. T. Képviselőház! Ennek a pótléknak megállapítása nemcsak méltányos, hanem egyenesen szükséges is, mivel az évente félmilliót meghaladó számú fertőző betegséggel f kapcsolatos vizsgálatokat végző intézeti osztályok és vizsgáló állomások alkalmazottai r a leggondosabb elővigyázatosság mellett is állandóan a fertőzés veszélyének vannak kitéve. Legyen szabad csak egy adatra rámutatnom. Az 1928—
