Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-196
Az országgyűlés képviseloMzának 196. az elmondottakat — irányt kellene vszabni és ivanvt kell is szabni a gazdálkodás helyes menetének, de ennek az irányításnak egészségesnek keü lennie. Rentábilissá kell tenni és ezzel elő kell mozdítani a termelést, mert ha bármilyen gazdasági természetű előállításnál .lóval a termelési áron alul kell az illetőnek a terményt értékesítenie, rögtön ott a visszahatás: csökken, sőt meg is állhat a termelés es ezzel nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó is. tehát együttesen a köz van veszélyeztetve. E sokszor hangoztatott és oly sokszor sajnálatos példákkal is bizonyított tétellel kapcsolatban legyen szabad a mezőgazdaság három termelvényének kérdésével foglalkoznom, még pedig a sertéshizlalás, a sőrehizlalás és a tej problémáival, amelyek a közellátás érdekeivel a legszorosabb kapcsolatban állanak. Megjegyezni kívánom, bogy ehhez a törvényjavaslathoz még akkor szerettem volna felszólalni, amikor ezt több mint két hónappal ezelőtt tárgyalni kezdtük; így természetesen az akkor egybegyűjtött adatok most már túlhaladott álláspontot képviselnek, legyen szabad azonban ezekre is hivatkoznom, mert hiszen az összehasonlítás szempontjából ezek igen jó például lógnak szolgálni. A sertéshízlalásnál, ha egy ideális állapotot veszek alapul és ideális alapból kiindulva kívánom annak rentabilitását kimutatni, a következő tételt állapíthatom meg. Hizlalásra T. r ) kilós süldőt állítok be, amely erre a legalkalmasabb. Hogy ez a süldő a megfelelő hízott-súlyt elérje, tehát a 160 kilogrammot, ahol a magas ár kezdődik, 85 kilót kell erre a süldőre rá hizlal nom. A gyakorlat szerint 100 kilogramm takarmány átlagosan 17'5 kiló súlygyarapodást eredményez, Ugyanis minden hizlalás valamely szakába vagy a kora nyári meleg vagy a hideg téli hónapoknak bele kell esniök, amikor is idősebb sertés csak 14, a fiatalabb pedig legfeljebb 16°/o-ot szaporít és vesz fel a feletetett takarmányból. Átlagosan ] Siónál nagyobb súly szaporodást, illetőleg súlyfelvételt a legjobb esetben sem lehet kihozni. Hogy így a 85 kilogrammot rá tudjam hizlalni a 75 kilogrammos süldőre, kerek számban 500 kilogramm takarmányra van szükségem, tehát a következőképpen alakul az árkalkuláció. Legyen szabad megemlítenem a régi árakat is, amelyek körülbelül április végének felelnek meg és legyen szabad a mostani árakat is mindjárt r összehasonlítva felsorolnom és azután a végeredményt így kimutatnom. A 75 kilogrammos süldő régi ára kilogrammonként 2'20 pengő volt, vagyis Összesen 165 pengő, új ára. tehát a most megállapított hivatalos ár, 1*90. új árban tehát az a süldő 142*50 pengő. (Börcs János: De nem kapni érte! Itt a hiba! — Elnök csenpet.) Számításba kell venni ezenfelül az elhajtási költséget, a fn vardíj at, a rédiát, a mázsálást, a közvetítést, a súlyhiányt stb., ami kilónként mindkét esetben egyformán ötfilléres költséget, összesen tehát 3*75 nengős költséget jelent. 350 kilogramm tengeri mázsánként 19*55, a régi ár mellett tehát 68*32 nengő, most à 21*75* tehát összesen 76*12 pengő. A kölcsönzsák fuvardíja stb. mázsánként 50 fillér, tehát 1*75 pengő, a daráitatás és a vám 7%, vagyis 4*78 pengő, ills'32 pengő, továbbá 150 kilogramm árpa mindkét esetben és^ mindkét tételnél egyformán 23 pengővel számítva 34*50 pengő, Ennek daráitatása és vámja egyformán 2*41 pengő; a fuvardíj, a zsákkölcsönzés stb. 75 fillér. Tehát a régi árak szerint egy 160 ]<iloKT5PVISET/>HÁZI NAPLÓ x. ülése 1941 június 19-én, csütörtökön. 7? | grammos zsírsertés előállítási költsége 281'26 pengőbe került, az új árak szerint pedig, a hivatalos árkalkulációt véve alapul, 267*10 pengőbe kerül. Ha most az értékesítést nézem, ,—- megjegyezni kívánom, hogy itt nem országos viszonylatot, hanem az én szűkebb pátriámnak és kerületemnek, Nyíregyházának megszabott, hivatalos árait veszem alapul. Ott a régi árban értékesítettem kilogrammonként 1 pengő 46 fillérért, tehát ráfizettem egy hízott sertésre 47 pengő 66 fillért. Az új ár szerint értékesíthetem 1 pengő 76 fillérjével, — mert hiszen a megállapított hivatalos ár 1 pengő 74 fillér s ehhez jön 2 fillér fuvar -— tehát keresek egy 160 kilogrammos hízott sertésen 13 pengő 9(1 fillért. Ez az ár azonban — amint igen t. képviselőtársam igen helyesen meg is jegyezte — a legkedvezőbb feltételek alapián van kalkulálva, (Börcs János: Ugy van!) mert hiszen e kimutatás szerint egy sertés sem hull el, mind eléri a legprímább 160 kilogrammos súlyt, továbbá a takarmány a régi hivatalos áron vétetett kalkulációba, amelyen bizony, sajnos, nem nagyon lehet takarmányt kapni. (Börcs János: Sem sovány sertést!) sem süldőt; mert süldőt a 2 pengő 20 filléres kimutatott áron bizony nem igen lehet kapni. A süldők 1 pengő 90 filléres ára szerintem eléggé alacsony, aminek az lesz maid az_ eredménye, hogy amig most egy év alatt éri el a süldő éppen a belterjes gazdálkodás és a jól| tartás miatt a 75 kilogrammos súlyt, a gazdaI ságok a süldőnek olcsó ára miatt valószínűleg ! arra fognak kényszerülni, hogy két év alatt | foa'ják a süldőket erre a 75 kilogrammos | súlyra felnevelni, ridegebb tartás és több i legelőre járatás mellett és így igyekeznek j majd bizonyos hasznot azért mégis elérni az olcsóbb ár mellett. T. Képviselőház ! Azt hogy mennyire helyes ez az én megállapításom, leg-jobban bizonyítja az, hogy most már nagyon kevés 75 kilogrammos süldőt állítanak be hizlalásba; legtöbbször 50—60 kilogrammos az a süldő. íimely beállításra kerül. Ennek a felhízlalása pedig nemcsak azért költségesebb, mert hiszen több súlyt kell ráhízlalni. hanem annál is többe kerül, mivel a tengeri mellett ilyen gyenge súlyban lévő süldőnek több fehér iedús takarmányt kell adni. (Börcs János: ílgy van! Ami többe kerül!) amelynek az ára szintén magasabb. A tengeri rendszerint csak 40 % -ig, a takarmányárpa, a fehériedú« takarmány 60%-ig terjed az ilyen süldőknél Elvitathatatlan azonban az. t. Ház, hogy a fejlődés itt megtörtént, mert hiszen, amint kimutatásomban bátor voltam mondani, az első, tehát a régebbi árak mellett, 47 pengő volt a ráfizetésem egy 160 kilogrammos zsírsertésre, az új árak mellett pedig 13 nem>ő 80 fillér a haszon. (Börcs János: Elméletileg'! A gyakorlatban ezen az áron nem lehet megkapni sem az eleséget, sem a süldőt!) T. Ház! Legyen szabad ezzel kapcsolatban Nyíregyháza város kisg-azdáinak egy panaszát szóvá tennem és pedig azt, hogy annakidején, nmikor a zsírsertés árát megállanították, az úgynevezett sertésszegény vidékek magasabb áron adhatnák el sertéseiket. Ezek a sertésszegény vidékek 10 fillér nrémiumot kannak kilónként a 160 kilón felüli zsírsertésekért. Szabolcsban két járás. — ha jól tudom, a tiszai és talán a dadái járás — van sertésszegény vidéknek megállapítva, ahol tehát a hízott sertés kilónként 10 fillérrel magasabb 13
