Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-196
74 Az országgyűlés képviselőházának 196, hogy minden rendben van, akár megvan ez a törvény, akár nincsen meg. Végeredményben ez a törvényjavaslat abból a márciusi időszakból áthozatott a nyári időszakba és itt elveszítette azt a hangulati kiindulási pontot, amely előkészítésére és benyújtására okot és alkalmat szolgáltatott. T. Képviselőház! Felesleges ez a javaslat azért is, ímert, mint méltóztattak megállapítani, itt a termelésre, a raktározásra, a forga lomba hozatalra, a közellátásra, szóval a gazdasági életre vonatkozó szabályok vannak felsorolva, hogy mely tárgyban kibocsátandó ren deletek, vagy egyéb intézkedések fognak majd ilyen szigorúan minősíttetni. Ha elolvassuk az 1931 : XXVI. t.-cikket, amely a kormánynak adott kivételes felhatalmazást tartalmazza, — ennek a kivételes felhatalmazásnak a meghoszszahbításáról szóló törvényjavaslat felett fogunk mi legközelebb dönteni — akkor meg állapíthatjuk, hogy abban nyilvánvalóan benne van, hôgy a kormánynak teljes felhatalmazása van arra, hogy a törvényhozás helyett magánjogi, büntetőjogi, eljárásjogi intézkedéseket tehessen a gazdasági és hitelélet egész széles területén, azonkívül az 1938 : XXVI. te. még a termelés tekintetében is megadja ugyanezt a felhatalmazást. Ez a fogalom, hogy: a gazdasági és^ hitelélet és a termelés rendjének fenntartása és biztosítása, magába öleli mindazt, ami ennek a törvényjavaslatnak 1. §-ában, öt pontban van összefoglalva. Ha a kormánynak van egy ilyen felhatalmazása, aminek törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, törvényes intézkedéseket tehet a felhatalmazásban körvonalazott feladatok tekintetében, akkor nyilvánvaló, hogy teljesen felesleges egy újabb külön törvényben még megmagyarázni ezeket a részleteket, mert ez az egész felsorolás úgy sem kimerítő, míg az a fogalmi meghatározás, hogy: a gazdasági és hitelélet és a termelés rendjének fenntartása és biztosítása egészen természetesen magába ölel mindent és a kormánynak módja van ezen a téren intézkedéseket tenni, mint ahogyan intézkedett is és amint a példák mutatják, hasonló irányú rendelete ket ebben a vonatkozásban kiadott. A javaslatnak ez a része tehát szerintem a fennálló törvényes rendelkezések értelmében szükségtelen. De túllő ez a javaslat a célon azért is, mert amint a t. igazságügyminiszter úr és a közellátási miniszter ur is megállapította, ebben a javaslatban olyan dolgokat imputálunk, amikről egyáltalában szó sincs benne. Nincs ebben szó gazdaságpolitikai, közellátáspolitikai és más ilyen tervekről, amiket mi akár a jobb-, akár a baloldalról imputáltunk, mert itt kizárólag büntetőjogi rendelkezésről van szó. Ha tehát büntetőjogi rendelkezésekről van szó, amelyek megszigorítását Meskó t. képviselőtársammal és azt ihiszem, mindenkivel egyetértésben teljes mértékben szükségesnek tartjuk, akkor teljesen felesleges és szükségtelen nekünk egy külön törvényt csinálni, itt van nekünk egy sokkal szélesebbkörű teljes felhatalmazási rendelkezésünk, az 1931 : XXVI. 'te. és az azt kiegészítő rendelkezések, tessék abba beletenni azokat a büntetőrendelkezéseket, amelyek ebben a javaslatban vannak, ha méltóztatnak akarni: még szigorúbban. Éppen azért részemről, bár nem valószínű, hogy ennek eredménye legyen, mégis tiszteletteljesen a következő határozati javaslatot terjesztem be. (Olvassa): »Mondja ki az országgyűlés képviselőháza, hogy a 479. számú irományba foglalt és a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló förülése 19hl június 19-én, csütörtökön. vényjavaslatot, mint külön törvényjavaslatot, részletes tárgyalásra alkalmatlannak tekinti és utasítja a m. kir. kormányt, hogy a már be nyújtott 504. számú irományba foglalt s a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítására adott minisztériumi felhatalmazás meghosszabbításáról szóló javaslatba iktasson be olyan rendelkezést, mely mint az 1931. évi XXVI. te. 3. §-ának módosítása tartalmazza a jelen, a köz ellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló javaslat büntető rendelkezéseit«. T. Képviselőház! A lényeg tehát az, hogv ez a külön törvényjavaslat teljesen felesleges és szükségtelen. E helyett a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvénybe tegyük bele ezeket a szigorú büntető rendelkezésekel. Mi ennek a megoldásnak előnye, mélyen t. képviselőház és t. igazságügyminiszter űr? Leszek bátor néhány szóval rámutatni. Az első az, hogy amint már voltam bátor kifejteni, a gazdasági és hitelélet és a termelés rendje felöleli az egész gazdasági élet, a közellátás és a termelés minden egyes vonatkozását, tehát ez sokkal tágablb, precizebb és határozottabb megfogalmazás, mint az, amely ebben a törvényjavaslatban van. Szerény véleményem szerint ugyan ebben a javaslatban sem lehet kifogást találni a kérdéses szavakat illetőleg, de mindenesetre e szerint a javaslat szerint egy speciális körre van korlátozva áz egész dolog. Én tehát teljes mértékben kész vagyok arra, hogy nemcsak abban a kérdésben, amelyre az előttünk fekvő javaslat vonatko zik, hanem a gazdasági élet minden vonatkozásában olyan szigorú intézkedési lehetőséget adjunk meg, hogy ennek alapján a gazdasági bűncselekményeket valóban megfelelő szigorúsággal büntethessék. További előnye ennek a javaslatomnak, amely szerint a kivételes hatalom meghoszszabbitásáról szolgáló javaslatba kívánom felvétetni a büntető rendelkezéseket, az, hogy amint nagyon jól tudjuk, ezt a felhatalmazást évről-évre nyújtjuk a kormánynak. Malmost, amint voltam bátor irámutatnij az előttünk fekvő javaslat a rendkívüli körülmények következtében jött létre: a háború, a külpolitikai, a közellátási és egyéb rendkivüli viszonyok miatt került ez a törvényjavaslat a Ház elé. Nyilvánvaló, hogy a rendkívüli időkre szóló felhatalmazás keretébe tartozik ez a javaslat, a rendkívüli felhatalmazást pedig évről-évre hossz abítjuk meg és ha el fognak múlni a rendkívüli idők, akkor nem fognak ezek a rendelkezések érvénybe lépni. Ez a két dolog logikailag úgy függ össze, hogy ha már ezt a javaslatot nem tárgyaltuk le márciusban, amikor idekerült, hanem most tárgyaljuk, amikor a Ház elé kerül a rendkívüli felhatalmazás egy éves meghosszabbításáról szóló javaslat is, akkor a kettőt csapjuk össze és a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló javaslatban adjuk meg a kormánynak azt a felhatalmazást is, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat magában foglal, azért egy esztendőre, mert rendkívüli időről van szó és esetleg egy esztendő múlva már nem fogjuk megszavazni ezt a kivételes felhatalmazást, mert nem lesz szükség rá. így a parlamentnek sokkal szigorúbb és pontosabb ellenőrzése mellett jöhetnek létre azok az intézkedések, amelyek az előttünk fekvő törvény alapján^ jönnének létre, ezért a kormány bizonyos mértékig na-