Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-196

74 Az országgyűlés képviselőházának 196, hogy minden rendben van, akár megvan ez a törvény, akár nincsen meg. Végeredményben ez a törvényjavaslat abból a márciusi időszak­ból áthozatott a nyári időszakba és itt elveszí­tette azt a hangulati kiindulási pontot, amely előkészítésére és benyújtására okot és alkalmat szolgáltatott. T. Képviselőház! Felesleges ez a javaslat azért is, ímert, mint méltóztattak megállapí­tani, itt a termelésre, a raktározásra, a forga lomba hozatalra, a közellátásra, szóval a gaz­dasági életre vonatkozó szabályok vannak fel­sorolva, hogy mely tárgyban kibocsátandó ren deletek, vagy egyéb intézkedések fognak majd ilyen szigorúan minősíttetni. Ha elolvassuk az 1931 : XXVI. t.-cikket, amely a kormánynak adott kivételes felhatalmazást tartalmazza, — ennek a kivételes felhatalmazásnak a meghosz­szahbításáról szóló törvényjavaslat felett fo­gunk mi legközelebb dönteni — akkor meg állapíthatjuk, hogy abban nyilvánvalóan benne van, hôgy a kormánynak teljes felhatal­mazása van arra, hogy a törvényhozás helyett magánjogi, büntetőjogi, eljárásjogi intézkedé­seket tehessen a gazdasági és hitelélet egész széles területén, azonkívül az 1938 : XXVI. te. még a termelés tekintetében is megadja ugyan­ezt a felhatalmazást. Ez a fogalom, hogy: a gazdasági és^ hitelélet és a termelés rendjének fenntartása és biztosítása, magába öleli mind­azt, ami ennek a törvényjavaslatnak 1. §-ában, öt pontban van összefoglalva. Ha a kormány­nak van egy ilyen felhatalmazása, aminek tör­vényerejű rendeleteket bocsáthat ki, törvényes intézkedéseket tehet a felhatalmazásban kör­vonalazott feladatok tekintetében, akkor nyil­vánvaló, hogy teljesen felesleges egy újabb külön törvényben még megmagyarázni ezeket a részleteket, mert ez az egész felsorolás úgy sem kimerítő, míg az a fogalmi meghatározás, hogy: a gazdasági és hitelélet és a termelés rendjének fenntartása és biztosítása egészen természetesen magába ölel mindent és a kor­mánynak módja van ezen a téren intézkedése­ket tenni, mint ahogyan intézkedett is és amint a példák mutatják, hasonló irányú rendelete ket ebben a vonatkozásban kiadott. A javaslat­nak ez a része tehát szerintem a fennálló tör­vényes rendelkezések értelmében szükségtelen. De túllő ez a javaslat a célon azért is, mert amint a t. igazságügyminiszter úr és a köz­ellátási miniszter ur is megállapította, ebben a javaslatban olyan dolgokat imputálunk, amikről egyáltalában szó sincs benne. Nincs ebben szó gazdaságpolitikai, közellátáspoliti­kai és más ilyen tervekről, amiket mi akár a jobb-, akár a baloldalról imputáltunk, mert itt kizárólag büntetőjogi rendelkezésről van szó. Ha tehát büntetőjogi rendelkezésekről van szó, amelyek megszigorítását Meskó t. képviselő­társammal és azt ihiszem, mindenkivel egyet­értésben teljes mértékben szükségesnek tart­juk, akkor teljesen felesleges és szükségtelen nekünk egy külön törvényt csinálni, itt van nekünk egy sokkal szélesebbkörű teljes felha­talmazási rendelkezésünk, az 1931 : XXVI. 'te. és az azt kiegészítő rendelkezések, tessék abba beletenni azokat a büntetőrendelkezéseket, amelyek ebben a javaslatban vannak, ha mél­tóztatnak akarni: még szigorúbban. Éppen azért részemről, bár nem valószínű, hogy ennek eredménye legyen, mégis tisztelet­teljesen a következő határozati javaslatot ter­jesztem be. (Olvassa): »Mondja ki az ország­gyűlés képviselőháza, hogy a 479. számú iro­mányba foglalt és a közellátás érdekeit veszé­lyeztető cselekmények büntetéséről szóló för­ülése 19hl június 19-én, csütörtökön. vényjavaslatot, mint külön törvényjavaslatot, részletes tárgyalásra alkalmatlannak tekinti és utasítja a m. kir. kormányt, hogy a már be nyújtott 504. számú irományba foglalt s a gazda­sági és hitelélet rendjének biztosítására adott minisztériumi felhatalmazás meghosszabbításá­ról szóló javaslatba iktasson be olyan rendel­kezést, mely mint az 1931. évi XXVI. te. 3. §-ának módosítása tartalmazza a jelen, a köz ellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló javaslat büntető rendelke­zéseit«. T. Képviselőház! A lényeg tehát az, hogv ez a külön törvényjavaslat teljesen felesleges és szükségtelen. E helyett a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvénybe tegyük bele ezeket a szigorú büntető rendelkezésekel. Mi ennek a megoldásnak előnye, mélyen t. képviselőház és t. igazságügyminiszter űr? Leszek bátor néhány szóval rámutatni. Az első az, hogy amint már voltam bátor kifej­teni, a gazdasági és hitelélet és a termelés rendje felöleli az egész gazdasági élet, a köz­ellátás és a termelés minden egyes vonatko­zását, tehát ez sokkal tágablb, precizebb és ha­tározottabb megfogalmazás, mint az, amely ebben a törvényjavaslatban van. Szerény vé­leményem szerint ugyan ebben a javaslatban sem lehet kifogást találni a kérdéses szavakat illetőleg, de mindenesetre e szerint a javaslat szerint egy speciális körre van korlátozva áz egész dolog. Én tehát teljes mértékben kész vagyok arra, hogy nemcsak abban a kérdésben, amelyre az előttünk fekvő javaslat vonatko zik, hanem a gazdasági élet minden vonatko­zásában olyan szigorú intézkedési lehetőséget adjunk meg, hogy ennek alapján a gazdasági bűncselekményeket valóban megfelelő szigo­rúsággal büntethessék. További előnye ennek a javaslatomnak, amely szerint a kivételes hatalom meghosz­szabbitásáról szolgáló javaslatba kívánom fel­vétetni a büntető rendelkezéseket, az, hogy amint nagyon jól tudjuk, ezt a felhatalma­zást évről-évre nyújtjuk a kormánynak. Mal­most, amint voltam bátor irámutatnij az előt­tünk fekvő javaslat a rendkívüli körülmé­nyek következtében jött létre: a háború, a külpolitikai, a közellátási és egyéb rendki­vüli viszonyok miatt került ez a törvényja­vaslat a Ház elé. Nyilvánvaló, hogy a rendkí­vüli időkre szóló felhatalmazás keretébe tar­tozik ez a javaslat, a rendkívüli felhatalma­zást pedig évről-évre hossz abítjuk meg és ha el fognak múlni a rendkívüli idők, akkor nem fognak ezek a rendelkezések érvénybe lépni. Ez a két dolog logikailag úgy függ össze, hogy ha már ezt a javaslatot nem tár­gyaltuk le márciusban, amikor idekerült, ha­nem most tárgyaljuk, amikor a Ház elé ke­rül a rendkívüli felhatalmazás egy éves meg­hosszabbításáról szóló javaslat is, akkor a kettőt csapjuk össze és a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló javaslatban adjuk meg a kormánynak azt a felhatalmazást is, amelyet az előttünk fekvő törvényjavaslat magában foglal, azért egy esztendőre, mert rendkívüli időről van szó és esetleg egy esz­tendő múlva már nem fogjuk megszavazni ezt a kivételes felhatalmazást, mert nem lesz szükség rá. így a parlamentnek sokkal szigo­rúbb és pontosabb ellenőrzése mellett jöhet­nek létre azok az intézkedések, amelyek az előttünk fekvő törvény alapján^ jönnének létre, ezért a kormány bizonyos mértékig na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom