Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-196

Àz országgyűlés képviselőházának 196. gyobb körültekintéssel fog intézkedni és nem fog esetleg gyeplő nélkül hozni olyan intézkedéseket, amelyek messze^ kiható érvényük folytán esetleg a gazdaságpolitikára nézve károsak lehetnek. A mélyen t. igazságügyminiszter úr említette a rozsdaálló gabonát. Ez nagyon helyes példa, de én egy másik példát tudok felhozni a gabona-kérdésben. Nemesítettek itt bizonyos gabonákat, hogy nagy termést adjanak és rozsdaállók legyenek és a végén kiderült, hogy ezzel kivették a gabonából a sikert és évekig tartott amíg a búza minőségét helyre lehetett állítani. A mezőgazdasági tudomány és általában a mezőgazdasági ' termelés fejlődő dolog, tehát roppant nehéz ilyen példák alapján büntetőjogi intézkedésekkel irányítani a termelést. Az állattenyésztés teréről is tudok ilyeíi példát felhozni. Elrendelték például, hogy az apaállatokat nem lehet kihajtani a közlegelőre és ezt szigorúan büntetik. A következménye az, hogy 30—40% -kai kevesebb borjú van és ez a tejellátás nehézségeinek egyik oka azért, mert a falutól 2—3 kilométerre lévő közlegelőről nem lehetett a megindult teheneket behozni az apaállatokhoz, a tehenek fele meddő a községekben, amint azt megállapították. Ennek büntetőjogi szankciója van, mert vétségért hat hónapig terjedő bezárással büntetik az illetőt. Szükségtelen tehát az, hogy ilyen apropos módon ilyen légből kapottan mondjuk : hirtelen jöttén hozzunk ilyen gazdaságpolitikai intézkedéseket. Sokkal helyesebb, ha évről-évre adunk a kormánynak meghatalmazást ilyen irányban a kivételes hatalom meghosszabbítása útján. Szó van most — amint az előbb voltam bátor említeni — gazdaságpolitikai intézkedésekről. Azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy egy általános gazdasági büntetőtörvénykönyvet csináljunk, amelyben a gazdasági bűncselekményeket teljesen kodifikálva ós rendszerbe foglalva, sokkal szigorúbban büntetjük, mint ahogyan a jelenlegi büntetőtörvénykönyv alapján büntetjük. Most kiragadni ezt az egy kérdést az egész kompletxumból, nem helyes. Szerintem tessék megcsinálni egy vagy két év alatt ezt a gazdasági bütetőjogot, szabjunk abban szigorú büntetéseket s azok legyenek végérvényesek: de most egy ilyen rendelkezésbe, egy ilyen pillanatnyilag jött rendkívüli törvénybe beletenni olyan intézkedéseket, amelyek messzekihatóak lehetnek az egész gazdasági politikára, az egész gazdasági életre: éppen a felhozott példák után nem tartom helyesének. Most kivételes időket élünk, tehát kivételes intézkedésekre szükség vau, de ennek a törvénynek t alapján messzemenően hosszú időre szóló intézkedések is lehetővé válnak, ezáltal esetleg olyan károkat okozunk a mezőgazdaságnak, amelyeket azután később nehezen lehet jóvátenni, éppen azért mert nem kellően átgondolt intézkedéseket viszünk bele a gazdasági életbe s látunk el szigorú szankciókkal. Ma azonban mi ebbe a törvénybe beletesszük a kivételes hatalomról szóló felhatalmazást, eloszlatjuk azokat az aggodalmakat, amelyek felmerültek minden oldalról, hogy a kisgazdák mindegyikének háta mögé csendőrt fognak állítani, hogy az uradalmakkal így lesz. amazokkal úe*y lesz, stb. mert ebben az esetben nem fog félni a gazdasági élet attól, hogy a későbbi években, hosszú évtizedek múlva is esetlea- határtalan zaklatásoknak lesznek kitéve, mint félne akkor, ha ezeket az eseteket állandó időre, végülése 19 Ul június 19-én

} csütörtökön. 75 érvényesen szabályozzuk. A kivételes hatalom idejében, a kivételes korszakban elviselünk mindent és megadunk minden büntetőjogi lehetőséget azért, hogy a tisztességes embereket védjük és a csirkefogókat megfogjuk, de ez szóljon erre a kivételes viszonyok által kivánt és indokolt időre és körülményekre, de ne messzemenőleg. Még csak arra akarok rámutatni, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a büntetőjogi részt a felhatalmazásról szóló törvénybe illesszük be. mert hiszen az 1931. évi XXVI. te. 3. §-ában ezidőszerint is benne van a büntetőjogi intézkedés, csakhogy ott kihágásnak vannak minősítve a kormány által kibocsátott rendeletek ellen irányuló cselekmények. Tessék ezt szigorítani és ezeket a tiltó rendelkezéseket belevinni oda úgy, hogy a kihágáson tul vétségeknek is legyenek minősíthetők ezek a cselekmények, illetőleg maga a törvény mondja meg, hogy ezek meg-ezek a cselekmények vétségek s akkor egy skálája lesz a bűncselekményeknek, amelyek a kivételes hatalom alánján kibocsátott gazdasápolitikai és a közellátást védő rendeletek szerint súlyosságukhoz képest kihágásoknak vagy vétségeknek minősülnek. A t. miniszter úr most talán azt fogja mondani, hogy én egy, az eddigieken túlmenő felhatalmazást kívánok adni a kormánynak ebben a tekintetben. Én nagyon szívesen adok felhatalmazást a kormánynak, kivételes felhatalmazást • ezekre az időkre azért, mert a viszonyok tényleg olyanok, hogy megkövetelik azt, hogy a kormányzat gyorsan, határozottan tudjon intézkedni, a parlament ellenőrzése mellett. Mert az, hogy mi most ezt a javaslatot március óta a közbejött körülmények fol y tán ^ immár harmadik hónapja tárgyaljuk, valóban nem

/ szolgálja azt a célt, hogy a törvényes intézkedések gyorsan és a kellő időben alkalmazhatók legyenek. Én tehát adok a kormánynak felhatalmazást ós lehetőséget, hogy intézkedjék, természetesen a parlament kellő ellenőrzése mellett; illetve a 36-os most felemelendő tagszámú bizottság megfelelő ellenőrzést tudjon gyakorolni, feltéve, ha a rendeleteket előzetesen fogják be mutatni, nem úgy, mint a múltban, amikor legtöbbször utólag történt meg a rendeletek bemutatása. Ezzel — ismétlem elérjük azt. hogy a későbbi időre nem hozunk olyan intézkedéseket, amelyeket kivételes körülmények szültek. Nem tudjuk, hogyan változnak a viszonyok, nem tudjuk, a termeléspolitikában milyen irányzatoknak kell megváltozniuk. Semmit sem tudunk előre, annyi non putarem történt már és annyi történhetik, hogy nem szabad lerögzítenünk magunkat olyan stabil törvényes intézkedéssel, mint amilyet ez a törvényjavaslat foglal magában, hogy most azután időtlen időkre, unokáink korszakáig ilyen szigorú rendelkezéseket hozzunk a termelés, az elosztás, a rekvirálás, a« ármegállapítás stb. terén. Ezek esetlesr szükségtelenekké fognak válni. Azt is mon diák. hogy valami politikumot mindig bele tudnak vinni ebbe a törvényjavaslatba, — felszólalt képviselő urak is mondták ezt — akkor is, amikor a közellátás érdekében a rendkívüli viszonyok elmúltával nem lesz szükség ilyen intézkedésekre. Én tehát újólag kérem, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogy ezt a javaslatot mint külön törvényjavaslatot, mint most máiidejét múlt dolgot, -—mert hiszen -elmúlt már