Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-206

Az országgyűlés képviselőházának 206. hó 29-én a Lapkiadó R.T. hangversenyt hirdetett a budapesti Vigadóban és erre ő is jegyet vasa rolt. A főkapitányság azonban a hangversenyt az utolsó pillanatban közrendészeti okokból leállíttatta és az oltt felgyülekezett tömeget eloszlatta. A tömegben ott volt Budinszky László képviselő úr is és azt panaszolta, hogy a rendőrség vele is, meg a többiekkel is brutálisan bánt, lökdöstek, tuszkolták, sőt az egyik rendőrtiszt a kardját is kirántotta és nem őt ugyan, hanem egy másik jelenlévőt tettlegesen bántalmazott. Később Budinszky képviselő úr a budapesti rendőrfőkapitányság előtti kihallgatása alkalmával azt panaszolta, hogy mentelmi jogának megsértését abban látja, hogy amikor a tüntetések alatt az egyik rendőrosztag egyeseket beterelt a Vigadó árkádjai alá, őt is bekényszerítették oda, annak ellenére, hogy országgyűlési képviselői mivoltát hangoztatta. A mentelmi bizottság a tényállás kivizsgálása végett megkereste a belügyminiszter urat, aki a tényállást kivizsgáltatta és annak eredmény eképen megállapította azt, ho&y a rendőrség, illetőleg az eljáró Szinyey Merse rendőrfelügyelő úr fegyverhasználata jogos volt. Ami pedig* Budinszky László képviselő úr személyes sérelmét illeti, arra vonatkozólag a belügyminiszter úr megállapította, hogy a karhatalom tag-j

ai nem válogathatják ki a tüntetők közül azokat a személyekelt, akik a tüntetésben való részvétel szándéka nélkül keveredtek a tömegbe, vagy pedig azokat, akik országgyűlési képviselőknek mondják magukat. Az ilyen személyi válogatás a gyors ést az erélyes intézkedés végrehajtásának sikerét veszélyeztetné. Ennek a jelentésnek alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy Budinszky László képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg, és javasolja a t. Képviselőháznak, állapítsa meg, hogy a képviselő úr menuelmi joga nem sértetett meg és ebben az ügyben további intézkedés szüksége nem forog fenn. Elnök: Szólásra jelentkezett valaki? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, mondja ki a képviselőikéi,, hogy Budinszky László képviselő ÚT mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és további intézkedésre szükség nincs. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és kimondja, hogy Budinszky László képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg és ebben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Következik a mentelmi bizottság 4SI. sz-'mú jelentése Matolcsy Mátyás képiviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a azS Uzonyi György előadó: T. Képviselőház! A biulanesti főügyészség Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte sajtó útján elkövetett osztályéit eni izgatás bűntette miatt éspedig azért, mert a Magyarság TJtja című lapban, amelynek ő felelős szerkesztője, 1939 február 19-én »A fűrész« címmel egy cikk jelent meg, amely sajtó útján elkövetett oszítályelleni izgatás bűntettének ismérveit látszik megvalósítani. Eibben a cikkben az foglaltatik, hogy lmrédy Bélát elfűrészelték. »Ezek az, erők a nagy í'arkasszorítóban, a magyar nagybirtokok szivében nyugszanak. — írja a cikk — ezek az ülése 1941 július 3-án, csütörtökön. 461 erők — már t. i. a fűrészelő erők — a bankok páncélszekrényeiben és a zsinagógák árnyékában reszl étnek a magyar történelem felvonuló, seregesedő, új életet hozó erőitől.« Kifejti, hogy a fürész hogyan fürészel évszázadok óta, azután hivatkozik 1437-re, 1514-re., Budai Nagy Antal illetőleg Dózsa György Iá zadására és elmondja, hogy »1914 és a nyomában kifakadt két forradalom, s az idegen hódítók elé lobogó fehér zászló, a grófok, hercegek, bárók és a magyar középosztály gyáva félrehúzódása mind a »fürész« sikoltása« volt. Aztán elmondj cikk, hogy van azonban egy még nagyobb fűrész és ez a nagy fűrész készen áll, s ha megindul, lefűrészeli a fűrészelöket a magyar népnek életéről. A mentelmi bizottság megállapította, hogy itt tényleg a vád tárgyává tett cselekmény tényálladéka látszik fennforogni. A cikk szerzője az eljaifé« folyamán nyilvánosságra nem került, felhívás folytán azt meg nem nevezték. Matolcsy Mátyás képviselő úr a mentelmi bizottság előtt, mint szerzőt, Bodnár István írót nevezte ugyan meg, minthogy azonban a szerző megállapítása nem a bizotJtság hatáskörébe tartoyik. ennélfogva a felelős szerkesztő felel a szóbanforgó közleményért. A bizottság javasolja, hogy a fenti bűncselekmény miatt Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben a képviselőház függ-essre fel, tekintettel arra, hogy zaklatás esetét neim latja fennforogni. Elnök: Szólásra jelentkezett valaki? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nincs senki. Elnök: Senkisem jelentkezett. Tehát a határozathozatal következik. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 482. számú jelentése, ugyancsak Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem aa előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Uzonyi György előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte alkotmány elleni lázítás bűntette miatt és pedig azon okból, mert a szerkesztésében megjelenő »Magyarság Űtja« című időszaki lapban 1939 április 30-án »A felsőház levizsgázott« főcímű, »A zsidótörvényben annyi a kivétel, hogy a zsidóságot alig érinti« és »Számot kell adni!« alcímű cikkében olyan kifejezéseket használt, amelyek alkotmány elleni lázítás bűntettének tényálladékát lá/ts'zianak kimeríteni. A cikkben lényegében a következő kitételek használtatnak (olvassa); »Az ország népe megdöbbenve figyelte a felsőház akadékoskodását ezzel a nagyfontosságú kérdéssel szemben. Ez a megdöbbenés nemcsak a zsidótörvénnyel kapcsolatos, hanem aggódást kelt a felsőház jövő szerepével szemben is.« »El lehet képzelni ezek után a földreform sorsát egy olyan felsőiházban, amelynek tagjai egymillió hold^ nagybirtokot képviselnek!« »A felsőháa a zsidótörvénnyel kapcsolatban bemutatkozott. Ez a^ bemutatkozás határozott aggódást keltett s ezért még idejében felvetjük a kérdést: új törvényes szabályozásra van szükség, amely vagy eltörli a felsőházat, vagy úgy alakítja át, 96*