Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-206
Az országgyűlés képviselőházának 206. ülése 1941. évi július hó 3-án, csütörtökön, Tasnádi Nagy András elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Döntés az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslat szakaszairól. — A Budapesten, az 1941. március 20-án kelt magyar-német társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Ismertette : Stitz János előadó. — A mentelmi bizottság jelentéseit ismertette Uzonyi György előadó : ßudinszky László ügyében (480. sz.), Matolcsy Mátyás több ügyében (481—483., 485., 486. sz.), Meskó Zoltán ügyében (487. sz.), Jodál Gábor ügyében (488, sz.), Maróthy Károly ügyében (489. sz.), Bodor Márton ügyében (490. sz.), R. Vozáry Aladár ügyében (491. sz.), Zeöld Imre Péter ügyében (492. sz.), Horváth Ferenc ügyében (493. sz.), Gál Csaba ügyében (494. sz.), Kovách Gyula ügyében (497. sz.), Bródy András ügyében (498. sz.), Mosonyi Kálmán ügyében (500. sz.), Gosztonyi Sándor ügyében (501. sz.), Jandl Lajos és Kuhajda Vilmos ügyében (512. sz.), Lili János ügyében (513. sz.), — a kisebbségi véleményt ismertette Budinszky László, — Maróthy Károly ügyében (514. sz.), — a kisebbségi véleményt ismertette Butlinszky László, — Maróthy Károly ügyében (516. sz.), Bródy András ügyében (517. sz.), Csia Sándor ügyében (518. sz.) Szeder Ferenc ügyében (519. sz.) és Keck Antal ügyében (520. sz.). — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Mezey Lajos felszólalása személyes kérdésben. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : vitéz Keresztes Fischer Ferenc. (Az. ülés kezdődik délelőtt 10 óra 12 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom., Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Ár~ vay Árpád, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Spák Iván, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Boczonádi Szabó Imre jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Plósz István képviselő úr levelét, amelyben egészsége helyreállítása céljából folyó hó 20-ig szabadságot kér. Méltóztatnak a kérelemhez hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Háa a szabadságot megadja. Napirend szerint következik az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslat szakaszai felett való; döntés., (írom. 530.) A szakaszokról a Ház vita nélkül fog dönteni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző {felolvassa a törvényjavaslat címét, továbbá 1—9. §-ait. A Ház a címet és az 1—9. §-okat elfogadja.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a magyarnémet társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 531.) Stitz János előadó urat illeti a szó. Stitz János előadó: T. Ház! Amikor az 1941. évi március hó 20-án megkötött magyarnémet társadalombiztosítási viszonossági egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot van szerencsém tisztelettel előterjeszteni, nem mehetek el e mellett a javaslat mellett a nélkül, hogy fel ne említsem azt, milyen óriási lépést jelent ez a magyar szociálpolitika fejlődésében. Nevezetesen ez az első viszonossági szerződés, amellyel sikerült biztosítanunk a magyar munkások jogsegélyét és jogvédelmét külföldön. A szociálpolitika legnagyobb problémája ugyanis a külföldön dolgozó munkás bitosítása volt, mert a külföldön dolgozó munkás fizette ugyan mindig a munkaadójánál a járulékokat, azonban a járadékokat, a nyugdíjakat stb. csak akkor kapta meg, ha kint maradt az illető külföldi államban; ha ellenben időközben hazajött, akkor ezeket a munkás keresetéhez viszonyítva elég tekintélyes összegeket elvesztette. Magyarországnak rendkívül sokat kellett harcolnia azért — régebben Genfben —, hogy ezeket a jogszolgáltatásokat elérje és egyáltalában el tudjon idáig jutni. Már régebben, az 1928. évi XXXI. te.-ben becikkelyeztünk ugyan egy baleseti biztosítási viszonossági törvényt, amely az 1925. évi genfi egyezményhez tartozott, és ezt a fontosabb ipari államok is elfogadták, azonban az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló 1937. évi XXIV. törvénycikket, amely a genfi 1935. évi 48. számú öregségi biztosítási szerződés megkötését vívta ki hosszas küzdelmek után, becikkelyeztük KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. ötí
