Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

iíi Az országgyűlés képviselőházának litikai életben állandóan találkozunk ezekkel a kétértelműségekkel. Nemzeti szocialista jellegű részlettörvényeket hoznak a miniszterek a Ház elé, de nem képesek ezeket a törvényeket a való életbe átvinni, mert hiányóznak alapvető, nemzeti szocialista törvényeink, ennek követ­keztében .légüres térben függnek ezek a kérdé­sek. (Ügy van! Úgy van! Elénk taps a szélső­baloldalon ) Ezért van az, hogy ma délelőtt és a tegnapi nap folyamán is annyit beszéltünk arról, hogy ezt a kis részletproblémát vesszük elő, hol a másikat, hol a harmadikat; a minisz­terek felelősségük tudatában megpróbálnak egy-egy kérdést tényleg megoldani, amit az idő elodázhatatlanná tett, de lényegében véve tehetetlenül hullanak alá a cselekvő karok ak­kor, amikor egy-egy ilyen törvény átmegy a felsőház retortáján, amely felsőház leszeliclíti ; amikor azután a minisztériumokban a végre­hajtási rendeleteket nagy lassacskán megőrlik és kiadják, addigra már ezer és ezer új pro­bléma merül fel, amelyeknek megoldása megint ilyen törvényalkotások révén gyakorlati való­sággá nem válhat. Nézzünk tökéletesen szembe a rideg való­sággal. A mi egész közéletünk, intézményeink, amelyek az állami hatóságokkal kapcsolatban vannak, (hogy nagyon lazán függnek össze, a mi tudományos életünk, tudományos intézmé­nyeink, különböző érdekvédelmi alakulataink, egyesületeink át meg át vannak szőve tulaj­donképpen a liberalista polgári gondolkozású elemekkel, akik minden helyen, ahol ott van­nak, akadályozói a korszerű, az egészséges, az erős népi, egységes magyar gondolkodásnak, (Úgy van! Ügy van! Élénk taps a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások: Ezért nem megy tíz egész!) Tessék végighallgatni — tessék a fárad­ságot venni és elmenni — az egyetemek elő­adásait. Van nagyon sok tiszteletreméltó, kor­szerű gondolkozású, korszerűen előadó taná­runk is, ide rengetegen vannak olyanok, akik azt a fiatalságot, amely behozza a maga friss lendületét, korszerű magyar akarását, nyakon öntik, nyakon zúdítják a régi, elavult gondolko­zás miazmáival, úgyhogy ezekből a fiatalembe­rekből nehezen tudnak ennek következtében egészséges, cselekvőképes, egyenes világnézetű, kiegyensúlyozott emberek válni. (Ügy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Ta­más: Ádám professzor! Zsidó professzorok, akik nem zsidók.) És míg az egyik oldalon ezt a képet fotografálhatjuk, addig a másik olda­lon van egy csodálatos, szinte nihetetlen jelen­ség, Amikor honvédeink ma, hála Istennek, a Kárpátoktól északra és keletre masiroznak előre és hozzájárulnak cselekvő erejükkel. esetleg vérükkel ahhoz, hogy bekeríttessék Kelet-Galiciában és a Délbukovinai területen az orosz hadsereg, akkor mi az orosz bolse­vizmus titkos szövetségeseit, a marxistákat alattomban támogatjuk. (Élénk taps a szélső­baloldalon. — Ellenmondások jobbfelől. — Nagy zaj!) T. Ház! Nem szenvedélyeket kívánok fel­kelteni — én megszoktam még a cseh-szlovák republika alatt, hogy a kérdésekkel mindenkor nyíltan, egyenesen szembeálljak (Taps a szél­sőbaloldalon.) — azonban az egész képviselő­háznak velem együtt egy emberként kellene szembeállania ezekkel a jelenségekkel. (Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Ha azok, akik ma úgyis hiányoznak innen s akiik már úgysem idevalók, ellenünk vannak, ez nem számít. De a nacionalista képviselőnek ebben a kérdésben nem lehet más álláspontja. Aki Szegedről 205. ütése 19hl július 2-án, szerdán. származtatja a maga politikai irányát, aki vál­lalja a szegedi gondolatot, annak vállalnia kell most már a 20—22 éven át megérett szegedi programmot, a magyar nemzetiszocializmust is. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Példaképpen áll itt egy cikk, amelynek vasárnap kellett volna nyom­dába kerülnie és amelyet a cenzúra kivágott. Címe: »A marxizmus ellen.« A marxizmusnak telhát még ma is vannak védőapostolai a ma­gyar hatóságoknál. (Nagy zaj a szélsőbalolda­lon. Felkiáltások: Felháborító!) Csatlakozva azokhoz a gondolatokhoz^ amelyeiket Mester Miklós képviselőtársam tárt a Ház nyilvános­sága elé, hozzá kell fűznöm ezekhez azt: lehetsé­ges-e, hogy például egy szakmában, a grafikai szakmáiban, a nyomdász szakmában ma még úgyszólván monopóliuma van a szociáldemok­rata szakszervezetnek'? A legutóbbi időben jár­tak éppen nálam keresztény munkások, a ke­resztény szocialista munkásszakszervezet meg­bízásából és kérték, hogy álljunk erkölcsileg melléjük, hogy a grafikai munkások szakmá­jában a szociáldemokrata maffiát végre széjjel tudjuk bontani. Amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor eszembe jut még az is, hogy csodálatos módon tapasztaljuk a közigazgatásnál is, ta­pasztaljuk más hatósági vonalon, tapasztaljuk az érdekvédelmi vonalon, amely érdekvédelmi szervezetekkel a korinányhatóság tárgyal, hogy ezeknek vezetőinél is, másutt is egy cso­dálatos furcsa lelkiség van még ma is. Nem tudják tisztán átlátni azt, hogy mi ma masí­rozunk, hadatviselő fél vagyunk, és a mi belső rendünk és fegyelmünk tökéletesen azonos kell hogy legyen a honvéd fegyelmével. (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Van­nak még ma is ilyen közigazgatási hivatalno-, kok, akik például társaságokban még mindig mérgeznek a német nemzeti szocializmus el­len, akik rnég ma is gúnyolják az olasz fasiz­must és előfordult — talán nem tartozik töké­letesen ebben a kategóriába, de eszembe jut és elmondom ezt is,.. (Az elnöki emelvényen lágyul a zöld lámpa.) Sajnos, az idő rövidsége torkomra forrasztja a szót. Végül is mindezeknek elmondása után tisztelettel kérdem felelősségem egész tudatá­ban a kormányt (olvassa): »Hajlandó-e a bel­ső népi erők lelki egységének megvalósítása érdekében, valamint a külpolitikai szerepvál­lalásunk melletti teljes kiállás érdekében a magyar közéletből, a gazdasági és kulturális életből eltávolítani mindazokat a szervezete­ket és képviselőiket, amelyek az euró c ai álla­mok többsége által már elfogadott korszerű nacionalista elvekkel ellentétes érdekeket kép­viselnek, és a most folyó háborúban a magyar közfelfogást és harcos szellemet károsan be­folyásolják?« »Hajlandó-e a kormányzat nevezetesen olyan törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni, amelynek alapján az országban minden, a nemzetközi marxizmussal rokonszellemű szer­vezet azonnal feloszlatható legyen, országgyű­lési képviselete megszűnjön, intézményei és vagyona a munkásság érdekeinek és szerzett jogainak biztosítása mellett felügyelet alá he­lyeztessék és sajtója betiltassék?« (Élénk he­lyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot számosan^ üdvözlik.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Következik gr. Festetics Do­monkos képviselő úr interpellációja a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úrhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom