Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Az országgyűlés képviselőházának Kérem a iegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak az autók felmentése, illetőleg a forgalmi engedé­lyeket 'biztosító »E« betű kiadása kapcsán ta­pasztalt visszaélésekről?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gróf Festetics Domonkos: T. Ház! (Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Interpellá­ciómnak tulajdonképpen egy, az igen bölcs cenzúra által adott letiltás volt az oka, mert egy igen közérdekű és igen való kis cikk akart megjelenni, amely a gépkocsik felmentése kö­rüli tapasztalatokat és tanulságokat akarta per­traktálni. Igen igaz megállapításokat hoz ez a cikk, ellenben a bölcs cenzúra úgy találta, hogy talán éppen a közéleti tapasztalatokat és ta­nulságokat nem érdemes a nyilvánosság előtt pertraktálni. Ennélfogva kénytelen vagyok a miniszteir úrhoz fordulni és. megkérdezni öt azok miatt az események miatt, amelyek itt a leigfutóbbi időkben éppen az autók felmen­tése tárgyában történtek. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, t. Ház, hogy amikor az egész __ rendelet napvilágot látott, amely a felmentési »E<< betűket szabályozta, akkor nemcsak a közvélemény volt megle petve, hanem igen meg volt lépetve a minisz­térium is, amelyre egy pár órán belül irtóza­tos nagy munka zúdult. Ilyenkor azt kellett volna tenni, hogy^ legalálbb egy pár embert be kellett volna állítani, de nem megállni és várni, hogy a kérvények ezerszámra jöjjenek. Természetes, hogy így az elintézések végered­ményben igen sokáig késtek. Jött meg egy közbeeső rendelet, amely azt szabályozta, — csodálatosképpen — hogy a nemzetközi vá­sárra való tekintettel (Mokcsay Dezső: Egy héttel meghosszabbítják!)^ egy héttel meghosz­szabbítják az autóengedélyeket, az »E« betű igénylését. Csodálatosképpen ez a rendelet is kilencven százalékban^ a zsidóságnak kedve­/ett, mert nagyon kevés olyan keresztényt tu­dok, aki ezt az autóigénylést igényibe vette volna. Ez azonban már elmúlt, ezért erről nem is óhajtok beszélni. Mindenesetre azonban végeredményben a falunak is érdeke, a mező­gazdaságnak is érdeke az, hogy az autók kér­dése végleg rendeztessék. Vannak itt ma is kérvények mezőgazdáktól, akik már jóformán három-négy hete várnak arra, hogy ezt a fel­mentő »E« betűt megkaphassák. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanom azt, hogy itt Budapesten talán még tévedésből sincs egy zsidókereskedő, aki ne autózna (Zaj a szélső­baloldalon.), úgy hogy itt valójában különb séget kellene tenni, hogy hogyan és mint lesz­nek ezek a felmentések kiadva. Egy égés/ büntetőtörvénykönyvre való lehetőség var­már. Mindenki tudja, csak úgy látszik, még a minisztériumig nem kerültek el ezek a hírek •' Taps a szélsőbaloldalon.), hogy mit lehet fi'iuii, mit kell tenni és hogyan kell megtenni ÍIZ intézkedéseket, hogy az ember ezt az »E" betűt megkaphassa. Az elmúlt hetekben — ezt csak úgy példaképpen mondom el, hiszen a minisztériumnak módjában lesz utánanézni — az Amerikai Olajipar vásárolt egy autót, és beadták a kérvényt, hogy megkaphassák az »E« betűt. Semmi akadálya nem lett volna, mert végeredményben egy nagy iparvállalat­nak kell egy autó, ezt belátja mindenki, de ezt a kérvényt elutasították, és nem kapták meg az »E« betűt. (Kóródy Tibor: Ezek a lispeiek?) 205. ülése 1941 július 2-án, szerdán, 445 Másnap ezt a kérvényt újból beadták és 500 pengős áldozat révén megkajpták az »E« betűt. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Má­tyás: Hol a miniszter, hol a kormány? — Foly­tonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Ne méltóztassanak a szónokot támogatásukkal zavarni. (Derült­ség.) Gr. Festetics Domonkos: Nem az én ügy­körömbe tartozik a tényállás megállapítása; én az adatokat minden esetre tudom prezen­tálni. A minisztérium majd megállapíthatja, hogy a kérvény mikor jött be^ mikor ment ki, mikor jött újból be és hogyan lett elin­tézve. (Matolcsy Mátyás: Ki kapta az 500 pen­gőt? Ez az érdekes! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Festetics Domonkos: Sokan beszéltek arról, — nekünk nem célunk, hogy itt a minisz­tériumot mindenféle támadások érjék — hogy jöttek be sokan ide a fővárosba, jöttek fel ide vidéki emberek is és azzal mentek hasa, hogy az »E« betűt meg lehet kapni, csak meg­felelő pénzbeli megalapozás kell hozzá. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Az elnök csenget.) Ez így van. (Felkiáltások a jobboldalon: Biztos ez? — Mester Miklós közbeszól.) Elnök: Mester képviselő urat kérem, szí­veskedjék csendben maradni. Gr. Festetics Domonkos: Mondhatok egy másik példát. Egy keresztény kereskedő pél­dául vett egy teherautót és egy zsidó keres­kedő három héttel azelőtt szintén vett # egy autót. A zsidó kereskedő megkapta gumijait, a keresztény kereskedő azonban még ma is várja, hogy megkapja a gumit és autózhas­sék. (Zaj a ssélsőbaloldalon. — Matolcsy Má­tyás: Halljuk Lipcseyt! Mi a véleménye?) Elnök: Csendet kérek. Gr. Festetics Domonkos: Ajánlom bárki­nek, álljon ki egyszer a Vörösmarty-térre és nézzen ott körül a déli, vagy az esti órák­ban. Azt fogja látni, hogy száguldó, rohanó autók veszélyeztetik a közlekedést. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mind zsidóé!) Ha még csak zsidók lennének, de hölgyek tömkelege szá­guld ott. (Maróthy Károly: Művésznők! — Fdnök csenget.) Amikor ebben az országban jóformán nincs bocskora a szegény embernek, fikkor lássák be ezek a hölgyek is, hogy nem lebet ilyenekkel lázítani a közönséget, és igenis nekik is alkalmazkodniuk kell à f viszo­nyokhoz. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbal­oldalon. — ' Felkiáltások a szélsőbaloldalon a jobboldal felé: Ott is lehet tapsolni! — Ma­róthy Károly: Igazat mond! Lehet tapsolni! Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Adjon ki a miniszter úr egy ren­deletet, amely szerint csak az mehet autóval, akinek nevére az »E« betű szól. illetve csak annak gépkocsivezetője vezetheti a kocsit (Kóródy Tibor: Korrekt álláspont!), de azt, ami ma van, nem lehet tovább nézni, mert ez izgatja az embereket. Ami pedig az »E« betű engedélyezését illeti, javaslom, hogy ne a különbözíő minisz­tériumokra bízzuk ezt. Sokkal jobb lenne erre a célra egy gazdasági érdekképviselet bevo­násával egy teljesen független bizottságot alakítani. Legyen egy kormánybiztos, aki fele­lősséget vállal, és ő engedélyezzen minden »E« betűt. Nincs olyan borzasztó sok autóról szó, meg lehet ezt csinálni, csak komolyan hozzá kell fogni. T. Ház! Már ott tartunk, hogy a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom