Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Àz országgyűlés képviselőházának Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­letné a szó, a képviselő ur azonban nincs je­len, interpellációja tehát töröltetik. Következik Oláh Uyorgy képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úruoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­veget felolvasni. apák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a sajtócenzu­rának a nemzeti összetogás ellen kitejtett erő­itsziLesei tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszterelnök úr utasí­tani a sajtócenzúrat, hogy a nemzeti egység es igazi ielüi es világnézeti Összhang céljait szol­gáló közlemények megjelenését tervszerűen ne akadályozza?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illetné a szó* a képviselő xir azonban nincs jelen, interpellációja tehát töröltetik. Következik .Pap .József képviselő úr inter­pellációja a földmívelésiigyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpel­láció szöveget felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): „Interpellá­ció a m. kir. földmívelésiigyi miniszter úrhoz gróf Mádasdy Pál kisdudari és bakonynánai birtokainak eladásával kapcsolatos egyes ki­fogásolható jelenségek tárgyában: • 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar­ról, hogy gróf Nádasdy Pál a fenti birtokainak kiparcellására úgy kapott engedélyt, hogy in­gatlanát a 10 holdon aluli gazdák között ide­genítse el s a kérdéses ingatlanok vételárának megállapítása olyan magasan történt, hogy az ingatlanokból kisember képtelen volt vásá­rolni? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar­ról, hogy a horribilis áron eladott földek eke­nyom alatti tulajdonjogát még visszatartotta magának a gróf 1 ? 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak ar­ról, hogy a gróf Nádasdy birtokán élő 7 csa­lád (telepes családok) teljesen jobbágysorban robot kötelezettsége mellett él a birtokon"? 4. Hajlandó-e a miniszter úr haladéktala­nul intézkedni-aziránt, hogyj a kiosztott birto­kok ára hatékonyan mérsékeltessék és^ a 10 holdon aluli kisparasztság között osztassák ki, továbbá, hogy a vételi szerződések csak abban az esetben hagyassanak jóvá, ha a szerződés­nek azt a pontját törlik szerződő felek, amely pont az ekenyom alatti tulajdonjogot meg­tartja a gróf számára, végül, hogy* a 7 telepes család birtoka kedvező kölcsönnel 10 hold ter­jedelemre kiegészíttessék?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­letné a szó, a képviselő lír azonban nincs je­len, interpellációja tehát töröltetik. Következik Németh Andor képviselő úr in­terpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellá­ció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): „Interpelláció a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz iparügyi minisztérium egyes ügyosztályainak a közegész­ségügy érdekeivel ellentétes antiszociális elvi álláspontja tárgyában. 1. Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrnak arról, hogy az iparügyi minisztérium helytelen elvi álláspontja folytán Győr vár­raegye szociális és közegészségügyi szempont­ból nagyfontosságú határozatát nem tudta végrehajtani 1 ? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezen helyte­len és indokolatlan álláspontot revízió tár­gyává tenni?« Elnök: T. Ház! Mielőtt átadnám a szót az 205. illése Í9l.l július É-án, szerdán. 43í) interpelláló képviselő úrnak, bejelentem a t. Háznak, nogy, a gyorsírói jegyzeten: ooi megál­lapítottam, nogy öercnyi groi képviselő ur ue­szeae során a itovetkezo kijelentést tette:»liya­vaKra es gerinctelenekre nmcs szükségünk, ezek inkább menjenek at a Magyar Klet r ári­ja ua.« A képviselő urat ezért a serto kijelen­téséért most utólag rendreutasítom. AZ interpelláló képviselő urat illeti a »zó. íMemetn Aiiuor: 1. Képviselőház! interpel­lációm nagyon rövid lesz, de rövidségében is jellemző aaat a helytelen centralizmusra es a uürokráciának sokat emlegetett túltengésére. A történet előzménye az, hogy liyör-varme gyének egyik iegsuLyosabb prooiémája, az ivo­vizkerdes, amely tekintetben a helyzet az, hogy a járási tiszti toorvos jelentése szerint Magyar­óvár, negyeshalom, léével, Mosón kozsegeKben, Horvátkmile, Halászi, Kajka egészségügyi kö­rökben az iskolás gyermekek 40%-a goiyvas, vagy golyvára gyanús. Halászi, Cikoiasziget, iSeríenyösziget kozség;eknek keretien 4000 JaKo­sából 80, vagyis 2% hülye és gyenge elmejü. Téi járási székhelyen pedig olyanok az ivovízvi­szonyok, hogy a joDbmodú lakosság 15—20 kilo­méter távolságról hozatja az ivóvizet. Ennek a szomorú helyzetnek folytán a vár­megye nagyon bölcsen elhatározta, hogy be fog szerezni egy kútfúró gépet és azzal minden év­ben 8—10 helyen kutat fog fúratni, hogy így ahelyzetet meg tudja változtatni. Az erre szük­séges pénzt két éven keresztül beállította költ­ségvetésébe. Azt hiszem, hogy ez ellen az állás­pont ellen senkinek sem lehet semmi kifogása, ez az egyedüli helyes álláspont és ez a várme­gyének kötelessége, ilyen viszonyok közepette. De van egy másik álláspont is, amely állás­pont megdönthetetlen és csalhatatlan, történhe­tik bármi a gyakorlati életben, bármit is köve­telhet az élet, ezen az állásponton változtatni nem lehet. Ez az úgynevezett hivatalos elvi ál­láspont. Amikor ugyanis a vármegyének már meg volt a pénze erre a kútfúró gépre, és kérte a minisztériumot, hogy a gépet beszerezhesse, illetőleg a versenytárgyalást erre a gépre ren­delje el, akkor az iparügyi miniszter úr várat­lanul a 26791/XVI.'1938. szám alatt a legnagyobb meglepetésre azt válaszolta, hogy nem írja ki a versenytárgyalást erre a kútfúró gépre, nem j is engedélyezi, hogy azt a vármegye megvegye, mert az a kútfúró iparosok érdekeit sérti. (Incze Antal: A jobbkéz és a balkéz esete!) Erre a vármegye újra összeült és újra fel­írt a minisztériumba, az összes érveket felso­rakoztatta, rámutatott egyrészt arra, hogy mi­lyen egészségtelenek az ivóvíz viszonyok, más­részt rámutatott arra is, hogy elvégre ott a vármegyében nem az alispán, vagy a főjegyző fog kutat fúrni, hanem egy kútfúró iparost fog­nak alkalmazni a kútfúró géphez, tehát a kút­fúró iparosokat sem érheti sérelem, sőt ellenke­zőleg, egy kútfúró iparos egész életére el volna látva munkával. Sajnos, megint csak elutasítás volt a válasz. 1938 óta folyik ez az ügy és hiába próbálkoztam már magam is érveket felsora­koztatni, hogy végeredményben a közegész­ségügyi intézet is fúrhat kutakat, tehát az is iparjogot gyakorol és ugyanez elvi álláspont szerint például autót sem tarthatna a várme­gye, mert az meg a taxi iparosok érdekeit sérti. A végén ez a vita abban merült ki, hogy van-e munkanélküli kútfúró iparos és hogy mennyi a munkanélküli kútfúró iparos. Végeredményben a helyzet ma is az, hogy a vármegye nem szerezhette be ezt a gépet (Incze Antal: Fantasztikus!) és az említett helyeken továbbra is ezek a legborzalmasabb közegész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom