Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

4^0 Âz országgyűlés képviselőházának Elnök: Csendet kérek! Incze Antal: Itt a ta#adás már semmit sem segít. Ha így nézzük ezt a közösséget, amely­ben élünk, akkor ennek a közösségnek a szol­gálatát,, ennek a közösségnek a védelmét ne­vezzük fajvédelemnek és ezt tessék tudomásul venni, t. baloldal. Én újból megmondom, hogy ennek a közösségnek a szolgálatában, ennek a Háznak túlnyomó nagy tölbíbséepe tökéletesen egységes és nagy áldozatokra kénes. Szívesen vállalom bizonyos elfogultság vagy elvakult­ság vádiát is. T. Ház! Azt mondták, hogy eldönti a vitát a történelem. Hála az -Úristennek, nagyon is eldöntötte ezt a vitát a történelem, inéig-pedig úgy látszik, már Moszkva alatt, kísérve az egész művelt Európa részben tényleges támo­gatásától, részben pedig igenis együttérzésétől. (Tans a szélsőbaloldalon.) T 1 . Ház! Az eranberiességet vág.iák a fejünk­höz, valahányszor fajvédelemről beszélünk. Mi igenis állítjuk, hogy az egyénnek van egy ál­talános emberi kötelezettsége, de engedjék meg nekünk ezek az urak.hogy közösségi szolgála­tú ukban. kötelezettségei nkbeu. cselekedeteink szempontjainak kiválogatásánál először a ma­gunk közösségét nézzük. (Meskó Zoltán: A ma­gyar közösséget!') Ha annak eleget tettünk, ám azután vállaljuk az általános emberi szem­pontok mérlegelését is. Csak egy példát mon­dok, hogyan gondolták ők azt a sokat emlege­tett emberiességet. A liberalizmus e (>r vik alap­iétele, szempontja volt: nem definiálni, ( nem fogalmazni, nem megkeresni a dolgok lénye­gét. Mi Jött ebből ki gyakorlatilag 1 ? Az, hogy ne beszél lünk az esetleg fenvegető. de szervez­kedésre kénes közössé tri erők felerősítéséről, tehát esináltunk^ gyönyörű hülye-intézeteket, pazar elmegyógvintézeteket, gyönvörű — nem hadirokkantakról beszélek — rokkantgyerme­kek otthonát s egyebeket, ugyanakkor m pedig esak a legutóbbi években tudott hozzájutni^ a magyar közösség ahhoz, hogy a saját^egészség­védelmi szervezetét többé-kevés'hibé kiépíthesse. Kerületemből hozok fel példát. Tessék kimenni Vácra és megnézni, hogyan néz ki ma is a vári közkórház és tessék megnézni ezzel szem­ben, hogy a hülye-gyerekek Vácott micsoda helyiségben vannak elhelvezve. Ezt az embe­riességi szempontot, ha élni akarniuk, ha nem akármik öngyilkosok lenni, egyszer már reví­zió alá kel] vennünk és iaenis, a fordítva cse­lekvő faivédelem szolgála+ába kell állítani minden tevékenységünket. í!u állítom, hogy ez a javaslat egy ilyen közöseé<n szempontból született. Azért voltam kénytelen ezt elmon­dani, mert a túloldal mindenkép azt akarta belecsomagolni, hogy ez a politikai nemzet fo­galmában nagy zavarokat kelt. Állítom, hoay ennek a közösségi gondolatnak a jegyében szü­letett ez a iavaslat. Nem is itt van a háj. Le­gyen szabad azonban nekem rámutatnom ajkö­v étkezőkre. Ha én e^y közösségi fajvédelmi politikát szolgálok, akkor legelső dolgom politikai te­vékenységemben. ^ törvényalkotásomban is" amikor^ már tisztáztam az alapél veket, hogy a kérdéseket a faivédelmi közössé«? szolgála­tába állítsam, haditervet állítsak fel és szer­vesen, intézményesen ráálljak az úi útra. Élihez hozzátartozik az is. hofv a tennivalók­ban sorrendet állítsak fel. Ha tehát én az egész szervezetemet egy úi szemléletbe állí­tom beje, átszervezem, törvényeket hozok, amelyek e felé a szervezés felé menetelnek és tudom azt. hogy a közössép-nek legvégső sejtje. legutolsó bástyája a család, —• itt tudnám erre ' 205. ülése 19 hl július 2-án, szerdán. vonatkozólag a Kormányzó Urat. citálni 1935­ból — akkor természetes dolog az is. hogy mi­előtt a családnak egy ilyen szemlélet szerint való reformjához hozzáfognék' vagyis mielőtt a családot megtisztítanám a liberalizmus által okozott betegségektől, ráragadt idegen anyag­tól, ezt megelőzően ennek a családnak szá­mára meg kell teremtenem azt a modern kör­nyezetet, amelyben annak a modern családnak élnie kell. T. Ház! Tiszta sor, hogy tulajdonképpen erre mutat az is. hogy az első és második zsi­dótörvény után hoztuk ide ezt a javaslatot, — tudta mindezt a kormányzat is, hiszen ezt min­den értelmes ember kitalálta — és nein a csa­ládnál kezdtük. Kérdés azonban az, vájjon az első és második zsidótörvénnyel megteremtet­tük-e már ezt a modern közösségi környezetet ;iz új közösségi szempontból megszervezett családnak. Nekem az a meggyőződésem, hogy nem. Egyik elvi megállapításom ezzel a tör­vényjavaslattal szemben az, hogy a kéz, amely a kérdésekhez hozzányúlt, minden iószándéka mellett még avatatlannak látszik. Nincs még megteremtve Magyarországon az a környezet, amelyben ilyen modern családi törvényeket lehetne végrehajtani. Ha a t. Ház megengedi, erre később részleteiben is kitérek. Egyet azon­ban tessék nekem megengedni. Végighallgat­tam a vita szónokainak legnagyobb részét és őszintén megvallom, nem voltam szerencsés, mert a szónokok legnagyobb részétől remek filippikákat hallottam a zsidóság ellen, de most méltóztassanak egy kicsit azon is elgon­dolkozni, hogy szabad-e nekünk most már há­rom esztendeje mindig levezetnünk azt a köz­életi feszültséget, amely megvan, mert részben eszmei, részben szociális problémák vannak itt. Vájjon szabad-e nekünk ezt a feszültséget le­vezetni azzal, hogy hozunk egy ilyen kis rész­let-zsidó dolgot a Ház elé és akkor felvonul az egész Ház túlnyomó többsége mellette, fel­vonul a baloldali ellenzék e^v-két szónokkal ellene. Kitöltik az időt vele. Ne vegvék tőlem rossznéven, ha megjegyzem: nem volna-e sok­kal egyszerűbb, ha ezt a kérdést valóban egy­szer Jéghideg fejjel egyetlenegyszer okosan megoldanék, ad acta eltennők és mennénk to­vább. Ne tessék rossznéven venni tőlem, ha megint azt mondom, hop-v akkor aztán ctry­szer rákerülne a sor a földreform végrehajtá­sára és egyebekre is. Tessék esak idefigyelni. Mi folyik itt ma? A zsidóság ellem három esztendő alatt szép lassan, egymásután következnek az intézke­dések, nem tudom milyen, de attól félek, hogy politikai, taktikai szempontoktól irányítva. Általában, amikor befejezik egy rész tárgya­lását, máris mi magunk újból követeljük an­nak további cucMzását, iaz újabb és újabb intézkedéseket. Van két zsidótörvényünk és két kormány beígérte a harmadikat. A napok­ban tárgyaltunk az ügyvédi kamarára vonat­kozó bizonyos részlet zsidó-intézkedést. Ami­kor azt mondtuk, hogy továbbiakat kérünk, azt a választ kaptuk, bogvne: maaid jön az is. Bejelentették. hogy a kulcsuozieiókból eltávo­lítják a zsidókat, de nem törvénnvel, hanem e»v nagvon barátságos, derűs, elég határo­zott miniszterelnöki felszólítással. íme, mód­szerbeli különbség is van ugvíamannak a do­lognak a megoldása terén. Mi lesz az ered­mény? Az. hogy lesz zsidó. aki. mondink. csak napszáimos lehet, bár nem tudom, hop-y van-e olvan törvényes intézkedés, amely esak a nap­számos sá got engedi a zsidók számára. Lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom