Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
4^0 Âz országgyűlés képviselőházának Elnök: Csendet kérek! Incze Antal: Itt a ta#adás már semmit sem segít. Ha így nézzük ezt a közösséget, amelyben élünk, akkor ennek a közösségnek a szolgálatát,, ennek a közösségnek a védelmét nevezzük fajvédelemnek és ezt tessék tudomásul venni, t. baloldal. Én újból megmondom, hogy ennek a közösségnek a szolgálatában, ennek a Háznak túlnyomó nagy tölbíbséepe tökéletesen egységes és nagy áldozatokra kénes. Szívesen vállalom bizonyos elfogultság vagy elvakultság vádiát is. T. Ház! Azt mondták, hogy eldönti a vitát a történelem. Hála az -Úristennek, nagyon is eldöntötte ezt a vitát a történelem, inéig-pedig úgy látszik, már Moszkva alatt, kísérve az egész művelt Európa részben tényleges támogatásától, részben pedig igenis együttérzésétől. (Tans a szélsőbaloldalon.) T 1 . Ház! Az eranberiességet vág.iák a fejünkhöz, valahányszor fajvédelemről beszélünk. Mi igenis állítjuk, hogy az egyénnek van egy általános emberi kötelezettsége, de engedjék meg nekünk ezek az urak.hogy közösségi szolgálatú ukban. kötelezettségei nkbeu. cselekedeteink szempontjainak kiválogatásánál először a magunk közösségét nézzük. (Meskó Zoltán: A magyar közösséget!') Ha annak eleget tettünk, ám azután vállaljuk az általános emberi szempontok mérlegelését is. Csak egy példát mondok, hogyan gondolták ők azt a sokat emlegetett emberiességet. A liberalizmus e (>r vik alapiétele, szempontja volt: nem definiálni, ( nem fogalmazni, nem megkeresni a dolgok lényegét. Mi Jött ebből ki gyakorlatilag 1 ? Az, hogy ne beszél lünk az esetleg fenvegető. de szervezkedésre kénes közössé tri erők felerősítéséről, tehát esináltunk^ gyönyörű hülye-intézeteket, pazar elmegyógvintézeteket, gyönvörű — nem hadirokkantakról beszélek — rokkantgyermekek otthonát s egyebeket, ugyanakkor m pedig esak a legutóbbi években tudott hozzájutni^ a magyar közösség ahhoz, hogy a saját^egészségvédelmi szervezetét többé-kevés'hibé kiépíthesse. Kerületemből hozok fel példát. Tessék kimenni Vácra és megnézni, hogyan néz ki ma is a vári közkórház és tessék megnézni ezzel szemben, hogy a hülye-gyerekek Vácott micsoda helyiségben vannak elhelvezve. Ezt az emberiességi szempontot, ha élni akarniuk, ha nem akármik öngyilkosok lenni, egyszer már revízió alá kel] vennünk és iaenis, a fordítva cselekvő faivédelem szolgála+ába kell állítani minden tevékenységünket. í!u állítom, hogy ez a javaslat egy ilyen közöseé<n szempontból született. Azért voltam kénytelen ezt elmondani, mert a túloldal mindenkép azt akarta belecsomagolni, hogy ez a politikai nemzet fogalmában nagy zavarokat kelt. Állítom, hoay ennek a közösségi gondolatnak a jegyében született ez a iavaslat. Nem is itt van a háj. Legyen szabad azonban nekem rámutatnom ajköv étkezőkre. Ha én e^y közösségi fajvédelmi politikát szolgálok, akkor legelső dolgom politikai tevékenységemben. ^ törvényalkotásomban is" amikor^ már tisztáztam az alapél veket, hogy a kérdéseket a faivédelmi közössé«? szolgálatába állítsam, haditervet állítsak fel és szervesen, intézményesen ráálljak az úi útra. Élihez hozzátartozik az is. hofv a tennivalókban sorrendet állítsak fel. Ha tehát én az egész szervezetemet egy úi szemléletbe állítom beje, átszervezem, törvényeket hozok, amelyek e felé a szervezés felé menetelnek és tudom azt. hogy a közössép-nek legvégső sejtje. legutolsó bástyája a család, —• itt tudnám erre ' 205. ülése 19 hl július 2-án, szerdán. vonatkozólag a Kormányzó Urat. citálni 1935ból — akkor természetes dolog az is. hogy mielőtt a családnak egy ilyen szemlélet szerint való reformjához hozzáfognék' vagyis mielőtt a családot megtisztítanám a liberalizmus által okozott betegségektől, ráragadt idegen anyagtól, ezt megelőzően ennek a családnak számára meg kell teremtenem azt a modern környezetet, amelyben annak a modern családnak élnie kell. T. Ház! Tiszta sor, hogy tulajdonképpen erre mutat az is. hogy az első és második zsidótörvény után hoztuk ide ezt a javaslatot, — tudta mindezt a kormányzat is, hiszen ezt minden értelmes ember kitalálta — és nein a családnál kezdtük. Kérdés azonban az, vájjon az első és második zsidótörvénnyel megteremtettük-e már ezt a modern közösségi környezetet ;iz új közösségi szempontból megszervezett családnak. Nekem az a meggyőződésem, hogy nem. Egyik elvi megállapításom ezzel a törvényjavaslattal szemben az, hogy a kéz, amely a kérdésekhez hozzányúlt, minden iószándéka mellett még avatatlannak látszik. Nincs még megteremtve Magyarországon az a környezet, amelyben ilyen modern családi törvényeket lehetne végrehajtani. Ha a t. Ház megengedi, erre később részleteiben is kitérek. Egyet azonban tessék nekem megengedni. Végighallgattam a vita szónokainak legnagyobb részét és őszintén megvallom, nem voltam szerencsés, mert a szónokok legnagyobb részétől remek filippikákat hallottam a zsidóság ellen, de most méltóztassanak egy kicsit azon is elgondolkozni, hogy szabad-e nekünk most már három esztendeje mindig levezetnünk azt a közéleti feszültséget, amely megvan, mert részben eszmei, részben szociális problémák vannak itt. Vájjon szabad-e nekünk ezt a feszültséget levezetni azzal, hogy hozunk egy ilyen kis részlet-zsidó dolgot a Ház elé és akkor felvonul az egész Ház túlnyomó többsége mellette, felvonul a baloldali ellenzék e^v-két szónokkal ellene. Kitöltik az időt vele. Ne vegvék tőlem rossznéven, ha megjegyzem: nem volna-e sokkal egyszerűbb, ha ezt a kérdést valóban egyszer Jéghideg fejjel egyetlenegyszer okosan megoldanék, ad acta eltennők és mennénk tovább. Ne tessék rossznéven venni tőlem, ha megint azt mondom, hop-v akkor aztán ctryszer rákerülne a sor a földreform végrehajtására és egyebekre is. Tessék esak idefigyelni. Mi folyik itt ma? A zsidóság ellem három esztendő alatt szép lassan, egymásután következnek az intézkedések, nem tudom milyen, de attól félek, hogy politikai, taktikai szempontoktól irányítva. Általában, amikor befejezik egy rész tárgyalását, máris mi magunk újból követeljük annak további cucMzását, iaz újabb és újabb intézkedéseket. Van két zsidótörvényünk és két kormány beígérte a harmadikat. A napokban tárgyaltunk az ügyvédi kamarára vonatkozó bizonyos részlet zsidó-intézkedést. Amikor azt mondtuk, hogy továbbiakat kérünk, azt a választ kaptuk, bogvne: maaid jön az is. Bejelentették. hogy a kulcsuozieiókból eltávolítják a zsidókat, de nem törvénnvel, hanem e»v nagvon barátságos, derűs, elég határozott miniszterelnöki felszólítással. íme, módszerbeli különbség is van ugvíamannak a dolognak a megoldása terén. Mi lesz az eredmény? Az. hogy lesz zsidó. aki. mondink. csak napszáimos lehet, bár nem tudom, hop-y van-e olvan törvényes intézkedés, amely esak a napszámos sá got engedi a zsidók számára. Lesz
