Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
Az o)'száygy Mes képviselbházának zsidó, aki lehet ügyvéd, lehet orvos, lesz olyan zsidó, aki meg is nősülhet j elvehet majd nem zsidót, szóval házasságot köthet nem zsidóval. Attól félek azonban, hogyha sokáig így folytatjuk, mindörökre marad olyan zsidónk, aki csak vezérigazgató lehet és. abból lesz a legtöbb ÁtJü'U van! a szélsőbaloldalon.) Teljesen osztozom e tekintetben Festetics Domonkos képviselőtársam felfogásában. Valaki a túloldalról azt imputálta nekünk, hogy mi itt játékot csinálunk. Ha szabad, visszaküldöm ezt a szót a túloldalnak: hagyjuk abba közösen ezt a játékot. Mindazokat a kérdéseket, amelyeknek megoldását szükségesnek tartjuk mindannyian — kivéve Rassayt és néhány baloldali urat, akik már igazán nem számítanak — amelyeknek megoldhatásán valamennyien hiszünk, azokat oldjuk meg komolyan, keressük meg komolyan a megoldásukat, egyszerre ássuk át magunkat rajtuk és kezdjünk el ríjabb problémát. (Zaj, — Elnök csenget.) Ezt meg lehet csinálni, ehhez azonban az kell — ne vegyék rossznéven az én túlsó oldalon ülő barátaim — hogy ne halljunk mindig onnan is ellenzéki beszédeket, »de mégis elfogadom« kiáltással, hanem tessék az emket komolyan összefogni és komolyan beállítani ezeknek a dolgoknak megvalósításába. T. Ház! Ami a törvényjavaslat tártaim, részét illeti, legyen szabad rámutatnom arra, hogy az tulaj donképen három részből áll és ha szabad, mindjárt rámutatok arra is, hogy ez a három különböző rész milyen meglevő lételes törvényeinkbe illik bele. Ezt is csak azért tes7»em, hogy méltóztassanak meglátni. hogy a szerves és teljes átgondolások helyet irae — ne tessék rossznéven venni ezt a szót — egy bizonyos toldozás íolclozási müvelet folyik. Az első szervesen beleillik tulajdonképpen az 1940. évi VI, tc.-be, azaz a legmodernebb, a legszebb egészségügyi törvénybe. A második rész tökéletesen hozzáülik a családvédelmi törvényhez, a harmadik rész pedig lehetne része egy alapvető, komoly és végleges harmadik ~vagy nem tudom nem lesz-e majd ez a tizedik — zsidótörvénynek. Tudom én azt, melyen t. iláz és mélyen t. igazságügyminiszter úr, hogy ez esetben azért fogtuk egy kalap alá mind a három részt, mert hiszen tulajdonképpen mindegyik a házasság kérdését érinti. Azonban éppen részletes kritikámban rá fogok majd mutatnit_miért vagyok kénytelen az általános vita során ezeket így felállítani. Rá fogok mutatni annak jelentőségére, hogy ez itt történik. A törvényjavaslat első része a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot valósítja meg egy bizonyos síkon. Itt nagyon sokat lehetne arról beszélni, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat szükséges-e vagy sem, de arról is, hogy meg szabad-e csinálni vagy sem, illetőleg meg lehet-e csinálni vagy sem. Az orvos vagy az eugenikus minden további nélkül azzal válaszol a kérdésre, hogy szükséges és meg kell csinálni. De, t. Ház, a kérdés nem ilyen egyszerű. Engedjék meg, hogy rávilágítsak ennek a kérdésnek olyan vonatkozására, amelyikre azt hiszem, Bálás Károly igen t. képviselőtársam célzott, amikor azt mondta, hogy vigyáznunk kell kicsit, nehogy ez a törvényjavaslat megnehezítse a házasságot azzal, hogy az előkészületeit elbüroklatizálja. Legyen szabad nekem is a korin ányzó urat idéznen^ aki 1935-ben a Dunántúl 2Ù5. ülése i&ii július E-án, szerdán. ÍŰÍ cgykevész által snjtott déli vidékén mondott beszédében a következőket jelentette ki: »Ma, amikor a családalapítás nehézségei egyre fokozódnak, mindent meg kell tenni a házasságkötések megkönnyítése érdekében és viszont meg kell nehezíteni a válást.« Az egyke elleni küzdelem fázisaiban egyik biztos követelmény az, hogy a házasságkötések számát a lehetőségig fel kell fokozni. Most engedjék meg, hogy itt Bálás Károly t. képviselőtársamnak egy mondatára reflektáljak. Megint megkaptuk a racionalizmus egyik tételét a fejünkhöz vágva, amely úgy hangzik, — bár szó szerint nem így mondotta — hogy gyermek pedig csak addig van, ameddig termelünk, de eltűnik, mihelyt csak fogyasztunk. Erre célzott, amikor felhívta a figyelmet a földreform nagy veszedelmeire. Nagyon szeretnők megkérni a túloldalt, méltóztassanak abbahagyni azt az erőlködést, hogy minden egyes törvényjavaslatnál a Házban be akarják bizonyítani, hogy Magyarországon nem lehet földreformot csinálni. T. Ház! Ha egyszer fajvédő alapon áll a kormány, — és mindig azt mondja, hogy a sou áll -• higyjék el nekünk, hogy a földreformnál komolyabb, hatásosabb _ fajvédelmi intézkedés nem leihet. (Ügy van! Ügy van! Nagy tavs a baloldalon és a szélsb'baloldalonJ Bálás Károly t. képviselőtársam felhasználta az alkalmat egy oldalvágásra a loldreformelgondolások (dieu, mondván, hogy »kéremszépen, mégis csak a kisgazdáknál van az egyke és a szegény munkásoknál van a sokgyermek« — s akkor jött egy csodálatos logikai salto mortale: dinek dacára adjunk házacskát és télkecskét a munkásnak, ez szabad, marc attól még fog gyermeket nemzeni, de ahol már föl(leeske van, ott nem lesz gyermek T. Ház! Én ezzel a racionalista okoskodással szemben, amelyet nem tudok soha a magamévá tenni, szembeszögezem, Csík vármegyének mindenki által ismert példáját. Csík vármegyében mindenkinek megvan a maga kicsi földje, mindamellett nemcsak a mai Magyarországban, de Romániában is a legszaporább megyéje volt az egész országnak, amiből az következik, az a tiszteletreméltó figyelmeztetés hangzik felénk, hogy a földtulajdon még nem teszi okvetlenül egykéssé a magyart (yitéz Makray Lajos: Erkölcsös nép!) Makray képviselőtársain közbeszólását kapom fel: van itt sok min den a racionalizmuson tál és ez az erkölcsi alap, amelyet, ha megfelelő társadalomueveléssel és szociálpolitikával oda tudok tenni a nagytömegek alá, a népi tömegek alá, nem lesz egyke. Kell ehhez szankció, örökösödési jog roformjajs, de komoly erkölcsi alapok is kellenek. Ne tessék nekünk azt mondani, hogy csak intézkedések kellenek. Ez tehát részben szellemiség kérdése. A házasságok szaporodása érdekében mindent meg kell tennünk és engedje meg a t. Ház, hogy itt felsoroljam néhány hozzánk kö- / zelálló ország helyzetét ilyen vonatkozásban. Az_ adatok, amelyeket felhozok. 1938-ból valók, azért, mert 1939-es adatok minden síkon nem álltak rendelkezésemre, márpedig az összehasonlítás szempontjából valamennyire szükségem volt és így maradtam inkább 1938-nál. Bulgáriában ezer lakosra esik 8.4 házasság, a szaporodási indexe Bulgáriának 9.1. Franciaországban ezer lakosra esik 6.1 házasság, a szaporodási indexe volt mínusz (1.8. Jugoszlávia ban — erre majd vissza fogok még
