Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

4iO Az ország gyűlés képviselőházának 205. 'ülése 19 úl július 2-án, szerdán. lését és a testnevelést egységes vezetés alá helyezze és az e végből szükséges szervezeti és egyéb szabályokat — szükség esetében a fennálló jogszabályoktól eltérően is — rendeletben megállapítsa.« A bizottság ezeket a módosításokat a legutóbbi ülésen egyhangúlag elfogadta. A törvényjavaslat szövegébe beiktatott ez az új rendelkezés azt akarja lehetővé tenni, hogy a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsíté-. sével kapcsolatban az ifjúság honvédelmi nevelését és a testnevelést a kormány egységes vezetés alá helyezne. Az 1939 : II. tc-kel honvédelmi kötelezettséggé emelt leventekötelezettséggel kapcsolatban létesült különböző szervett számos olyan-feladat ellátására is hivatottak, amelyeket ezekkel párhuzamosan az ifjúság testnevelésével, sporttevékenységével, sőt a társadalmi sporttal kapcsolatban is más szervek intéznek. A különböző szervek működésének összhangját és ezzel együtt az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek sikerét csak úgy lehet biztosítani, ha a közös feladat megoldását szolgáló különböző szervekid és szervezeteket legységes és céltudatos vezetés alá helyezik s a szükséghez képest át is szervezik. A bizottság utal arra is, hogy a társadalmi sportnak lassan kialakult szervezete kevéssé áttekinthető és a már rendkívül fejlett társadalmi sport eredményes irányítása ennek a szervezetnek teljesítőképességét meghalatdda. Tehát a társadalmi sport szervezete is korszerű átalakításra szorul, hogy a sportélet hazai és nemzetközi vonatkozásaiban továbbra is biztosítsa azt a színvonalat, amelyet a magyar sport a múltban elért. Ennek fenntartására, valamint tovább fej lesztésére mind a tömegek egészséges testi nevelése, mind nemzetünknek a nagyvilág előtt való megbecsülése szempontjából szükség van. Az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek, a magasabb közérdekből kívánatos egységes vezetését azonban számos — más viszonyok között keletkezett — jogszabályban foglalt rendelkezés megakadályozza. Ezért a bizottság szükségesnek látja, hogy a m. kir. minisztérium az egységes vezetés megvalósítására és az ifjúság honvédelmi nevelését, a testnevelést, valamint a társadalmi sportot felölelő, célszerű szervezet megalkotására a törvényhozástól széleskörű külön felhatalmazást kapjon. A bizottság megemlíti, hogy a felhatalmazás köre — amennyiben arra a kitűzött cél érdekében szükség van — a fennálló jogszabályok megváltoztatására is kiterjed. A 3. §. számozása az új 3. §. beiktatása folytán megváltozott; ennek a szakasznak 4. §. lesz a száma. .Elnök: A házszabályok 150. §-a értelmében határozatainkat vita nélkül kell meghoznunk. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (felolvassa a a törvényjavaslat címét és 1—2. írat; A Ház a címet és az 1—2. §-t elfogadja. Felolvassa a 3. í-t,) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a 3. §-t elfogadni 1 (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, kik a 3. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a^ 3. §-t elfogadja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az utolsó, a 4. §-t felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (felolvassa a i. l-t. A i. §-t a Ház elfogadja.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik a szellemi . együttműködés tárgyában kötött magyarbolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat szakaszai feletti döntés. (írom. 527.) Kérem a jegyző urat hogy a javaslat cíimét felolvasni szíveskedjék. Boczonádi Szabó ímre jegyző: (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-át. A Húz a címet és az 1—3. §-t elfogadja.) Mnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta és azt, tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendünk következő pontja a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat • folytatólagos tárgyalása, (írom. 506.) Szólásra következik gróf Festetics Domonkos képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kapót! A képviselő urat illeti a szó. Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szintén egy láncszeme annak a nagy problémának, amelyet immár esztendők óta a Ház előtt tárgyalhatunk. Ámbár ez a törvényjavaslat egy elég kiesi láncszem az egész fogalom terén, én azt mégis elfogadom; elfogadom azért, mert meggyőződésem az, hogy ha nem is egy átfogó teljes zsidótörvény került ide a Ház elé, legalább egy lépést jelent ez a_ törvényjavaslat is az eljövendő harmadik zsidótörvény felé. amely zsidótörvény végérvényesen tisztázni fogja az ebben az országban még fennálló visszás helyzeteket és orvosolni fogja azokat az eseteket, amelyek az első és a második zsidótörvény folyományaképpen ebben az országban napirendre kerültek. Hogy ez a törvényjavaslat idekerült, ezt Rassay Károly igen t. képviselőtársammal ellentétben annak rovására írom, hogy éppen a történelem volt az, amely ezt a törvényt siettette és követelte. Nem a történelem van hivatva arra — mint Kassay Károly képviselő úr mondotta, — hogy erről a törvényről majd megállapítsa, hogy jó volt-e, vagy rossz yolt-e, hiszen a történelem megállapította már az utóbbi 50 esztendőben azt, hogy erre a törvényre igenis szükség van és szükség lett volna éppen a történelem folyományaképpen kellett ezt a törvényjavaslatot megszerkeszteni, s a Ház elé hozni; éppen a történelem tanulsága volt az, amely ezt a törvényt, mondhatná in, megszülte. Egészen nyugodtan nézek tehát elébe annak, hogy a történelem 50 vagy 100 esztendő múlva ítéletet fog mondani felettünk, mert ez az ítélet más nem lehet, mint hogy mi. magyarok őszintén és minden erőnkből akartuk védeni a magyar fajtát. Itt sok szó esett az egész javaslat tárgyalása során a kikeresztelkedésről. Ez egy új fogalom, mert végeredményben a dogmákban sincsen szó kikeresztelkedésről, amely olyan üzleti jelleget kölcsönöz ennek a szónak. Azt hiszem, itt inegkeresztelésrŐl lehet csak szó, mert a mi felfogásunk szerint valóban csak az keresztény, akit megkereszteltek. De az utóbbi évtizedekben a »kikeresztelkedés« . szó mit jelentett? Üzleti fogást, mert sajnos, nem a kisember keresztelkedett^ ki. A kisember nem volt zsidó, nem igen élhetett a kereszténység szentségével, hanem főleg azok voltak, akik ezt a kikeresztelkedési intézményt