Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Âz országgyűlés képviselő házának ; felhasználták, akik magasabb pozíciókban voltak, előre törtek és a kereszténység jeligéjét felhasználták arra, hogy üzleti életükben előnyöket biztosítsanak maguknak. T. Ház! Az egész javaslatot szerintem nem egy törvényjavaslatban kellett volna a Ház elé hozni, hanem itt szükség lett volna két törvényjavaslatra. Egy törvényjavaslatra, amely a házasság szentségét, a házasság kötelékét védi és biztosítja, s egy másik törvényjavaslatra, amely pedig a zsidóság fogalmát megállapítja. De t. Ház! Én olvasgattam

r ezt a törvényjavaslatot. Félek, hogy ez a törvényjavaslat ismét fogalombeli káoszt fog teremteni. Az első és a második zsidótörvény folyományaképpen rengeteg félreértés, káosz jelentkezett már, jóformán senkisem tudja, hogy micsoda, hogy zsidó-e, vag-y keresztény. Itt meg kellett volna állapítani végre-valahára ebben az országban, hogy ki zsidó és ki nem zsidó. Ezt végleg tisztázni kell. És itt felvetek egy gondolatot. Éppen most osztjuk ki azokat az úgynevezett személyi igazoló jegyeket^ minden állampolgárnak ebben az országban. írjuk rá ezekre az igazoló jegyekre, hogy zsidó vagy keresztény az illető, de döntsük el már végre minden állampolgárról ebben az országban, hogy zsidó-e vagy keresztény, mert nem lehet erről még évekig vitázni. Mi történik itt? Itt az történik, hogy a kis zsidók mindenben a törvény szigora alá esnek, a kis zsidók, akik szerintem nem olyan veszedelmesek, a zsidótörvény hatása, szankciói alá esnek, fönt pedig a nagyobb hatalmaknál, a nagyobb helyeken kivételek és mindenféle elnézések érvényesülnek. Ez a jövőre nézve lehetetlen. Itt ne tegyünk kivételeket, és mindent el kell követnünk, hogy ebben az országban, akár a vidéki kis Schlésinger-zsi dóról, akár a budapesti kartellvezér úrról, mondjuk Vidáról van szó, mind egyformán zsidó legyen, egyforma jogokkal és egyforma kötelességekkel. T. Ház! Legyen szabad itt megemlítenem, hogy amikor az elmúlt 50 esztendőben a magyar ősi. családok házasságokat kötöttek, akkor, lia valamelyik tagja egy ilyen családnak elvett egy polgári famíliából származó leányt, becsületes, tisztességes, egyszeri! polgári családból szánnazó leányt, ez nem tetszett. Azt mondták, rangon aluli házasság, nem helyénvaló. Ugyanakkor, amikor egy ilyen történelmi név viselője elvett egy zsidó leányt a pénzeszsákkal, akkor az mindjárt »szalonképessé^ tette azt a hölgyet. (Derültség.) Ami hibái elkövettünk, azt nekünk is be kell látnunk, és a jövőre nézve éppen ezen a téren kellene bizonyos szankciókat életbe léptetni. Ha ezt a törvényjavaslatot nézem, azt kell mondanom, hogy bizony éppen a hitbizományi törvényre vonatkozólag is kellett volna ebbe a javaslatba bizonyos kis szankciókat, bizonyos kis megjegyzéseket belefűzni, (vitéz gróf Hunyady Ferenc: Helyes!) A hitbizományok kérdésében is bizony igen aktuális lesz ez a törvényjavaslat (vitéz gróf Hunyady Ferenc: Ügy van!), talán több esetben is. Mint idáig — sajnos — minden törvénynyel szemben voltak kijátszások, lesznek kijátszások ennél a törvénynél is. Egészen bizonyosan ki fogják játszani ezt is és egészen biztosan lesznek olyanok, akik majd ezt a törvényt sem fogják kellőképen komolyan venni, ímert — hogy csak egy példát mondjak -=- hoztunk már egy zsidótörvényt, meghoztuk a másodjk zsidótörvényt is és imi volt az eredményei Pél5. ülése Í9il július 2-án, szerdán. • 4Ü daképpen éppen az én szűkebb pátriámról, Somogyországról beszélek. Somogy vármegye felsőházi tagja a második zsidótörvény után zsidóasszonyt vett feleségül (Incze Antal: Bizony! — Mester Miklós: A parasztok ezt nem csinálják!), pedig éppen nekünk, törvényhozóknak kellene a legjobb példával előljárnunk. Ha azonban) ilyen esetek történnek, ezek a közvélemény ©lőtt mégsem egészen tisztázzák a mi valóban őszinte akarásunkat és felfogásunkat. T. Képviselőház ! Hogy ez a törvényjavaslat idekerült a Ház elé, ez nemcsak a magyarság életküzdelmét jelenti. Részben talán^ azt is, de azt hiszem, hogy amikor Európáiban mindlen országban jönnek zsidótör vények és — ami egyenesen csodálatos — az újonnan megalakult államokban 24 órán belül energikus, radikális zsidótörvények jönnek, akkor én megfontolandónak tartanám azt, hogy talán mi se gondolkodjunk már nagyon sokáig, hanem hozzuk végre a Ház elé a harmadik zsidótörvényt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és a jobboldalon.) Akkor nincsen szükség ilyen kisebb keretekre, nincsen szükség ilyen kísérő bolygókra (vitéz Jaross Andor: Holdacskákra!), mint ezek a kis törvényjavaslatok. Hozzuk ide mindjárt az egész kardinális törvényjavaslatot (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.), amely végre minden vonalon tiszta helyzetet teremt. (Pándi Antal: Mit köntörfalázunk 1 Gyerünk a nagy törvénnyel! — Incze Antal: Ebben igaza van! Három esztendeje mást sem csinálunk, mint csak zsidótörvényeket gyártunk! Az egész zsidóság nem ér annyit! — Pándi Antal: Ügy vaui Mars ki!) Én a magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy ha valaki házasodni akar, az házasodjék. Nem tartom helyesnek azt, hogy ez a törvényjavaslat egyszerűen eltiiltj a a zsidók és keresztények közötti házasságot. Kössenek házasságot, de vállalják a konzekvenciát. Aki zsidót vesz el, az számítson zsidónak. (Simon Ferenc: De meg kell védeni a magyar fajt!) A magyar fajt védeni kell, azt megengedem, de amikor az egész nemzeti akarás arra tendál, hogy keresztény irányba menjünk, akkor közösítsük ki azokat, akik még ennek ellenére is líjból a zsidók felé akarnak menni/ és zsidókat akarnak elvenni. (Szilvássy Pál: Meg kell akadályozni!) Egészen biztos vagyok benne, hogy a jövőben senki sem fogja ezt megtenni. ha itt energikus szankciókat állapítunk meg. Én tudom, hogy ez a javaslat nem a kisembereket fogja sújtani. Nem fogja a kisembereket érinteni, mert éppen a magyar faluban, amely a kereszténységet megtartotta és valóban praktikusan is élte a. keresztény életet, nem történtek meg ilyen esetek. Ez a törvényjavaslat főleg a középosztályt és a felső tízezreket fogja sújtani és én azt hiszem, hogy ebbe az egyház senravatkozhatik bele, mert végeredményben — amiint látom — a törvényjavaslatban a vallási kérdés nincs kidomborítva, itt tisztára faji kérdésről van szó. (Pándi Antal: Tisztára!) A Nemzeti Újság azt írja, hogy a fél vérnek a törvényjavaslat által tervezett minősítése ellentétben áll a keresztény egyházak térítési munkájával. Én ezt nem merem állítani. Végeredményben nézzük csak meg, a keresztény

f f hittérítők elmentek Afrikába, Ázsiába, térítettek és az a szerecsen vagy az a kínai nagyon jó keresztény lett, de azért a faji jellegét mégsem vesztette el (Ügy van! Ügy van), az a szerecsen fekete maradt, az a 59*