Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

404 Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 194.1 július 1-én, kedden. hez egy kis időhaladék, hatliónapi határidő el­telte szükséges, mert ez nagyon aláássa há­zassági életünkben a házasságnak tartósságát és szentségét. Ha házassági törvényünk egyéb vonatkozásban meg is marad, ezt a • para­grafust a mai korszellemnek megfelelően tö­rölni kell. Törölnünk kell annál is inkább, mert a házasság megkötésekor a házasfelek is könnyebben bocsátkoznak a házassági köte­lékbe éppen annak elgondolásával, hogy közös beleegyezéssel hathónapi határidő után úgyis fel tudják a házasságot bontani. T. Képviselőház! Minthogy a magam ré­széről nem látom azokat a komoly és azokat a szerves és mély intézkedéseiket, amelyek en­nek a kérdésnek megoldásával kapcsolatban is feltétlenül szükségesek, ezért a törvényja­vaslatot nem fogadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Festetics Domonkos gróf! Elnök: Festetics képviselő urat illeti a szó. Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! Méltóz­tassék megengedni, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel, beszédemet holnap mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzá­járul. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legköze­lebbi ülését holnap, szerdán d. e. 10 órakor tartsa s ennek napirendjére tűzzük ki a közok­tatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről, továbbá a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat fölötti döntést, vala­mint a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat folytatóla­gos tárgyalását. Bejelentem a t. Háznak, hogy vitéz Imrédy Béla képviselő úr az elnöki napirendi javaslat­hoz a házszabályok 132. §-a 4. bekezdésének megfelelően írásban házszabályszerű .indít­ványt nyújtott be hozzám. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben java­solom, hogy a következő ülés napirendjére a házassági törvény kiegészítéséről és módosítá­sáról szóló törvényjavaslat általánosságban való tárgyalása tűzessék ki. Imrédy Béla s. k.« Elnök: vitéz Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! Szokatlan do­log a Házban, hogy az elnöki napirendi indít­vánnyal szemben a mai rendkívüli megszorító házszabályok mellett ellenindítvány tétessék, mégis indíttatva éreztem magamat arra, hogy ezt az f ellenindítványt megtegyem és ezzel is célozzak arra, hogy a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslat harmadszori tárgyalásával szemben aggályokat táplálok és ezeknek az aggályoknak kénytelen vagyok ki­fejezést adni. Nemcsak mint ellenzéki képviselő beszélek itt, hanem mint a parlament egyik tagja. Leg­utóbbi felszólalásomban elmondottam, hogy le­het élni parlamentáris rendszerben, lehet élni tekintélyuralmi rendszerben, de bármely rend­szerben éljünk, annak a rendszernek belső tör­vényszerűségei szerint kell azt a rendszert al­kalmazni. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy nem vagyok a mai népképviseleti parlamenti rend­szernek híve, de ezt nyíltan megmondottam mindig és pártprogrammunkban is nyíltan ki­fejezésre juttattuk ezt az álláspontunkat. Ami ellen én tiltakozom, az az, hogy a parlamentá­ris rendszert olyan módon alkalmazzák, hogy annak lényege fokozatosan elsikkad. Erről van szó. A közoktatásügyi igazgatás egyszerűsíté­séről szóló javaslat, mint méltóztatnak tudni, egy igen egyszerű átszervezési javaslat^ volt, amely a miniszter és az alájarendelt hatóságok közötti hatáskör megosztásáról intézkedik. Az általános vita során az ellenzék elfogadta ezt a javaslatot. Elfogadta a javaslatot és akkor mi történt? A miniszter úr beszédében, tehát az általános vita lezárása után, ezt mondta (olvassa): »Ezzel körülbelül be is fejeztem azt, amit a javaslatról mondani) kívántam. Csu­pán annyit fűzök még hozzá, hogy egyidejű­' ieg tervbevettük a hon védelmi miniszter xírral együttesen a honvédelmi nevelésnek és a test­nevelésnek egységes rendezését. Mivel ehhez is külön törvényre volna szükség, amellyel nem tartanánk időszerűnek a t. Házat foglal­koztatni, a bizottságban ebben a javaslatban fogunk felhatalmazást kérni arra, hogy a test­nevelés ügyének új szabályozását az eddigi törvények egyes rendelkezéseinek módosításá­val rendleletileg intézzük el.« T. Ház! Fogalmunk sem lehetett az álta­lános vita során arról, hogy ilyenfajta mó­dosító indítvány fog tétetnu Azt kérdezem, mit szólt volna az elnök úr, ha innen, az el­lenzéki padokról az ifjúsága honvédelmi neve­léséről kez/dett volna valaki beszélni, vagy akár a cserkészet és a leventeintézmény vi­szonyát kezdte volna itt taglalni.. Az mondta volna — igen helyesen — az elnök úr, hogy méltóztassék a tárgyra visszatérni, ez nem { foglalható bele e törvényjavaslat keretébe. Egy nagyon távoli formai összefüggést meg lehet állapítani a kettő között: a köz­oktatásügyi igazgatásba tartozik — talán tá­gabb értelemben — a testnevelési igazgatás is; de^ az ifjúság honvédelmi nevelését már az 1939. évi II. t.-c. szabályozta s ez aztán igazán nem tartozik a közoktatásügyi igazgatás kö­rébe. (Ügy van! Úgy van! a bál- és szélső­baloldalon.) Hozzáteszem, hogy abban a mó­dosító indítványban, amelyet a bizottságban tettek, az indítványozott szakasz rígy szól, hogy (olvassa): »Felhatalmaztatik a miniszté­rium, hogy az ifjúság honvédelmi nevelését és testnevelését egységes vezetés alá helyezze és az evégből szükséges szervezeti és egyéb szabályokat szükség esetében a fennálló jog­szabályoktól eltérően is rendeletben megálla­pítsa.« Világos volt, íhogy egy aránylag kis jelen­tőségű javaslathoz egy nagyjelentőségű pót­szakaszt indítványozott az eh3adó úr —illetve a kormány indítványozta ezt a bizottság­ban —, mert hiszen ez valóban nagyjelentő­ségű szakasz. Ez körülbelül azt jelenti — bo­csánatot kérek, hogy német példára hivatko­zom —, hogy Reichsjugendführert és Reich s­sportführert nevezzenek ki, esetleg egy sze­mélyben; ez azt jelenti, hogy a cserkészet és a leventeintézmény viszonylatát újra szabályoz­hatja a kormány, hogy a cserkészetet magát megszüntetheti, vagy megszüntetheti a le­venteintézményt; ez azt jelenti, hogy sport­szövetségeket feloszlathat, átszervezhet, egyes sportágakat teljesen eltörölhet, vagy másokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom