Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az országgyűlés képviselőházának kifejleszthet; azt jeleüti, hogy a korhatárokat megváltoztathatja; hogy a gyermekek családi nevelése és állami) nevelése közötti viszonylatot teljesen megváltoztathatja; hogy a valláserkölcsi neveléssel kapcsolatos kérdésekbe belenyúlhat. Szóval igen nagyjelentőségű kérdésről van szó. Továbbmegyek. A közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szólt a javaslat. A közoktatásügyi igazgatás nyilvánvalóan a közoktatásügyi miniszter kompetenciájába tartozik. míg az új szakasz azt mondja: »Felhatalmaztatik a magyar királyi minisztérium...« Tehát a minisztériumnak ad egy felhatalmazást, hogy törvényerejű rendeleteket hozhasson, vagyis másképpen szólva, a parlamenttől azt kéri, hogy bizonyos jogairól mondjon le a kormány, a végrehajtó hatalom javára (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) és ezt teszi úgy, hogy a képviselőház plénuma a mai házszabályok szerint hozzá sem szólhat. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Suhajda Vilmos: Alkotmánysérelem!) Tessék még azt is figyelembe venni, hogy ez a képviselőház és a felsőház közötti egyensúlyi viszonyt is megbontja. Mi nem szólhatunk hozzá egy ilyen nagyjelentőségű kérdéshez, a felsőház hozzászólhat. Hol van itt a két Ház egyensúlya? Azonkívül erre semmi szükség sem volt. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én, amikor erről véletlenül értesültem, elmeütem a miniszter úrhoz. Én nem az intézkedés ellen szólóik, én ez ellen a személy ellen sem szólok, akit ezzel „a munkakörrel valószínűleg meg fognak bízni, akit nagyon jól ismerek, aki közbecsülésben álló személyiség, aki előtt valamennyi ma^ar ember tisztelettel veszi le a kalapját és akit valószínűleg a Ház minden oldalán egyforma szeretettel és bizalommal fognak üdvözölni, hanem az ellen szólalok fel, hogy egy ilyen jelentős kérdést í^y intézzenek el és a törvényhozás kompetenciáját ilyen módon kerüljék meg. Én elmentem a miniszter úrhoz és azt kértem, tessék benyújtani egy egyszakaszos törvényjavaslatot, a Ház együtt ül, át fogjuk engedni egy ülésben, én nem látom azt a sürgősséget, hogy miért kell valamit így elintézni. A miniszter úrnak elmondottam mindezeket az indokokat és az volt az érzésem, hogy a miniszter urat meggyőztem. Délután kaptam az értesítést, hogy a bizottság mégis úgy találta, egyszerűbb dolog. ha elfogadja ezt az úi szakaszt. (Mozgás.) Természetesen egyszerűbb, de kérem az igen t. túloldali képviselő urakat is, méltóztassanak a parlamentnek, a képviselőháznak méltósága és jogai felett őrködni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én önökhöz appellálok, méltóztassanak ezeket _ a dolgokat figyelembe venni, mert ha egy ilyen precedens lesz, akkor bármilyen ártalmatlan javaslatba a legnagyobb jelentőségű szakaszt is bele lehet • így venni. Teljesen elvehetik például egy ilyen egyszakaszos felhatalmazással az állampolgároktól a közigazgatási bírósági panaszjogot. (Váczi József: Az egész Háznak állást kell foglalnia!) Nagyon kérem tehát a miniszter _ urat, mégegyszer fontolja meg a dolgot, nyújtsa be azt az egyszakaszos törvényjavaslatot és ejtse el a részletes tárgyalásnál ezt a most — bocsánatot kérek, de nem tudok más kifejezést használni, mint amelyet Incze képviselő űr mondott — »besuszterolt« szakaszt. 20H. ülése 1941 július 1-én, kedden. 405 Már most nyilvánvaló evvel kapcsolatban az is, hogy meg kellene fontolnunk, vájjon a mai házszabályok megfelelőek-e? (Rassay Károly: Küzdöttem ellene! Akkor megszavazták!) Ezek a házszabályok, amelyek az általános vitát a bizottsági vita elé helyezik, (Rassay Károly: Abszurdum!) nyilvánvalóan odavezetnek, hogy a Ház többször tárgyal egy javaslatot, amellyel nincs ideje foglalkozni, amely nincsen »átrágva«; másodszor pedig előfordul, hogy hozzá sem szólhat egyes témákhoz, mert a részletes vitából a Ház plénuma teljesen ki van kapcsolva. Vagy ha ezt nem méltóztatnak megváltoztatni és visszaáli lítani a régi rendet, ahol a gyors tárgyalásnak a garanciáit meg lehet találni, akkor legalább méltóztassék azt '• megengedni, hogy olyan esetekben, amikor új szakaszok iktattatnak be, vagy pedig lényeges módosítások favasoltatnak egyes szakaszoknál, ezek a szakaszok, illetőleg a módosítások a részletes vita során a Ház plénumában vita tárgyává legyenek tehetők. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebben a tekintetben fenntartom magamnak az erkölcsi jogosultságot, hogy alkalmas időben erre javaslatot vagy indítványt tegyek a t. Háznak. (Egy hang a baloldalon: Sürgősen!) De egy határozati javaslattal is megoldható a dolog. Ha nem akarja a t. túloldal, a többség, megváltoztatni a házszabályokat, méltóztassanak egy házhatározatot hozni, hogy a Ház utasítsa a kormányt abban az irányban, hogy a benyújtott törvényjavaslatok tartalmát lényegesen megváltoztató, vagy kiegészítő módosításokat olyan időben- terjesszen elő, amikor a Ház plénuma számára a komoly vita lehetősége még naegvan, különösen pedig, hogy ne nyújtson be az általános vita megnyitása után olyan szakaszokat, amelyekben a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekben felhatalmazást kér a maga számára. (Élénk helyeslés a szélsőbáloldalon.) T. Ház! Kötelességemnek tartottam ez ellen felszólalni. Az igen t. túloldal mindig hangsúlyozza. — igen helyesen hangsúlyozza — és mi is hangsúlyozzuk, hogy a mi politikai harcunkat tisztára alkotmányos eszközökkel kell valamennyiünknek megvívnunk, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.), de akkor kérem, hogy méltóztassék a t. túloldal az alkotmánynak nemcsak a betűit, hanem, annak szellemét és tartalmát is megtartani. (Helyeslés a szél sőbaloldalon.) Ez ellen az eljárás ellen tiltakoznom kell már csak azért is, mert ha ezt nem tesszük szóvá a Házban, úgy tetszenék a dolog, mintha az ellenzék hozzájárulna ehhez a törvényalkotási módhoz. Ennek pedig nem szabad praxissá válnia. Még egyszer nagyon kérem a miniszter urat, hogy ennek a tiltakozásnak hatása alatt a jobban informált miniszter helyesbítse a rosszul informált miniszternek, és a jobban informált többségi párt módosítsa a rosszul informált többségi pártnak az állásfoglalását. Kötelességemnek éreztem ezeket elmondani. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e az elnök napirendi javaslatát elfogadni, szemben vitéz Imrédy Béla képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik az elnök napirendi indítványát fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Váezy József: Közösen kell állástfoglalni! Ez nem pártkérdés! — vitéz Jaross Andor: Ez a parlamenti 57*