Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az országgyűlés képviselőházának ságot köthessen egy zsidónak minősülő személlyel. Könnyen elképzelhető, hogy a javaslatnak az a rendelkezése, az a szankciója, hogy az ilyen személy azután a jövőben továbbra is csak zsidónak tekintendő, tehát hátrányosabb, másodrangú helyzetbe kerül, nem elegendő ahhoz, hogy a zsidó hitfelekezetre való áttérés elől a zsilipeket elzárja. En éppen ezért szükségesnek tartanám — és kérem is az igazságügyi államtitkár urat, méltóztassék odahatni, — hogy a javaslat aképpen egészíttessék ki, hogy hozassék egy olyan intézkedés is, miszerint a törvény életbelépte után a zsidó hitfelekezetre való áttérést megtiltjuk mindenki számára (Helyeslés és taps a szélsőbalodalon.) Tudom azt, hogy egyházi oldalról a vallásszabadság, a vallás szabad gyakorlatának hívei egészen biztosan ellenezni fogják ezt az indítványt és ellenezhetik is kétségtelenül. (Egy hang a balközépen: ^Nem ellenzem,!) Nagyon Örülök, ha a jelenlevő egyházi személyiség nem fogja ellenezni, de könnyen elképzelhető, hogy mások ellenezni fogják. Tisztelettel kérem beszédidőmnek tíz perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszatbbítást megadni? (Igen.) A Ház a kért meghoszszabbítást megadta. Szögi Géza; En éppen ezért hivatkozom arra, hogy a zsidó vallás bevett vallásfelekezetté való nyilvánításáról szóló 1895 : XLII. te. és egyéb idevonatkozó szabályok és rendeletek már egy bizonyos inferiors tást jelentenek a zsidó vallásfelekezet számára a többi vallásfelekezettel szemben abból a szempontból, hogy például ez a törvény kimondja, hogy rabbi csak az lehet, aki magyar állampolgár és képesítését Magyarországon nyerte. Tehát már abban az időben, a liberális törvényhozás idejében is szükségesnek tartották ezt a megszorítást, ezt a megszűkítést, mert a rabbi tevékenységét Magyarországon csak akkor merték elfogadni, ha magyar állampolgár és ha itt végezte a rabbiképző iskolát

% De ugyanilyen inferior!tást jelent az a másik rendelkezés is. hogy új hitközséget a zsidó vallásfelekezet csak a belügyminiszter engedélyével állíthat fel. holott a többi bevett felekezet minden további engedély nélkül állíthat fel új hitközséget. Ilyen inf.erioritási helyzetet biztosít az a másik rendelkezés is, hogy a keresztény bevett vallásfelekezetekkel közös temetőbe a zsidók nem temetkezhetnek. Ha tehát ennyi kivételt látunk a zsidó, bár törvényesen bevett vallásfelekezettel szemben, akkor nem látok semmi aggályt abban a tekintetben, hogy ezzel a vallásfelekezettel szemben további szigorítás következzék be, és így ebben a javaslatban helyénvaló volna annak a tilalomnak felvétele, hogy a zsidó hitfelekezetre áttérni pedig nem szabad. Természeteeen^ ennek hatályosságát csak büntető szankciókkal lehetne elérni, éspedig aképnen, hogy büntetéssel kellene sújtani azt a személyt, aki valamely vallásfelekezetből kilép és a zsidó hitfelekezetbe óh^jt átlépni, főleg pedig azokat a zsidó egyházi személyeket, akik a zsidó vallásfelekezetbe való átlépést tudomásul veszik. Sokkal hatályosabb és komolyabb intézkedé-i volna ez a zsidó hitfelekezetre való áttérés megakadályozására, mint az, hog-y a megtévedt magyar asszony, vagy megtévedt magyar férfi, attól kezdve, hogy zsidóval házasságot kötött, a zsidókra vonatkozó jogszabályok alá essék. KÍTVIKULÖHÁZI NÁiPLO X. 20U. ülése 19hl július 1-én, kedden. 403 A házasságon kívüli nemi viszonyok megakadályozására vonatkozólag is teljes szívvel és lélekkel csatlakozom Serényi Miklós igen t. képviselőtársam határozati javaslatához és szükségesnek tartom a magam részéről is azt, hogy minél súlyosabb büntetőjogi szankciókkal büntessük ezt a magyar faj szempontjából nem kívánatos vérkeveredést. Kiegészítendő lenne azonban az ő javaslata is avval, hogy a háztartási alkalmazottak tekintetében zsidó személy 45 évnél fiatalabb keresztény magyar háztartási alkalmazottat ne tarthasson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Egy hang ugyanott: Benne van! — Pándi Antal: Olcsó préda a magyar munkaerő!) Rassay t. képviselőtársam nagyon dicsérte a házassági törvényt a maga egészében, annak valláserkölcsi, házasságjojgi és vagyonjogi kapcsolatában is. Rámutatott Közi-Horváth József aggályaival szemben arra, hogy Közi-Horváth József nem tudta logikusan Összefoglalni azokat a kifogásokat, amelyeket ezzel a liberális házasságjogi törvénnyel szemben felhozott, és Rassay Károly azt mondta, hogy talán jobb lenne az, ha ezt egy egyszakaszos törvénnyel eltörölnők és visszaállítanók ismét a régi egyházi házasságjogi intézkedéseket. Én nagyon jól tudom azt, hogy a házassági törvénynek a legliberálisabb rendelkezése a 77. § a) pontja. Én a nyilaskeresztes párt részéről állást merek foglalni ez ellen a paragrafus ellen s az ebben a paragrafusban rejlő túlságosan nagy liberalizmus ellen, e szakasz túlságosan nagy családfelforgató rendelkezése ellen, annál is inkább, mert láthatjuk azt, hogy a házassági bontóperek túlnyomó nagy része a 77. § a) pontjára van alapítva, és mert láthatjuk azt, hogy a Szovjeten kívül alig van Európában még egy állam, amely hasonló liberális szabályok szerint bonthatná fel a házasságot; mint ahogy felbontható nálunk a házasság a 77. § a) pontja alapján. A 77. § a) pontja ugyanis azt mondja, hogy ha a házasfelek^ házassági életközösséget megszüntetik és a különélés már több, mint hat hónapja tart, akkor elegendő, ha valamelyik házasfél a bírósághoz fordul és egy végzéssel kéri felszólítani az eltávozott házasfelet arra, hogy térjen vissza ! nyolc napon ibelül, mert ha nem tér vissza, akkor joga nyílik a házasság felbontását kérelmezni. Mit látunk? Azt látjuk, hogy itt megegyezés történik a házasfelek között, egy olyan megegyezés, amelyet természetesen a bírósággal nem közölnek. Megegyeznek abban, hogy hat hónapja már különváltan élvén: hívjál vissza, te másik házasfél, én nem fogok viszszatérni és akkor a bíróság a kogitív szabályoknál fogva köteles a házasságot felbontani. In fraudem legis eljárásnak, a törvény kijátszására irányuló eljárásnak nevezik ezt bírói és ügyvédi körökben egyaránt. Sajnos, azt látjuk, hogy a nagy munkahalmazat miatt s a munkastatisztika esetleges javítása végett szemet huny a bíróság a 77. § a) pontjának in fraudem legis alkalmazása felett s éppen ezért, amikor faj- és családvédelemről beszélünk, amikor a házasságok minél jobban megalapozottságáról beszélünk, itt van a helye annak, hogy felszólaljunk eme paragrafus hatálytalanítása iránt, s elérkezettnek lássuk az időt arra, hogy a 77. §. a) pontja a házassági törvényből töröltessék. Mód van még egyéb vonatkozásban is a házasság felbontására, meg kell tehát szüntetni az egyszerű, közös beleegyezéssel való felbontás lehetőségét, ami57