Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az országgyűlés képviselőházának 20%. ülése 19U július 1-én, kedden. 397 den fajjal egyenlőnek tekinti saját magát, ez egyéni dolog, de én mély tisztelettel tiltakozom ( /, ellen. (Derültsén és taps a szélsőbaloldalon.) Sajnálattal kell konstatálnom azt, hogy 1941 nyarán magyar képviselő részéről egy egész órán keresztül ilyen nagy és keserves erőlködés folyt a zsidóság védelmében a magyar törvényhozás termében. (Ügy van! Úgy van!) Állítom, hogy ezt a kérdést, éppen ellentétben Iíassay képviselő úrral, igenis, kizárólag faji alapon lehet megoldani s teljesen szükségtelen és kártékony a magyar fajra az, hogy a zsidóság asszimilálódjék és keveredjen vele. (Úgy van! Ügy van! Taps a szclsőbaloldalon.) Immár több mint három esztendeje, hogy ebben a teremben az első úgynevezett zsidó törvényjavaslatot tárgyaltuk. Az első két ilyen, rendelkezéseiben is talán elégtelen, de mindenesetre még az elégtelen rendelkezéseiben sem keresztülvitt törvény következményeképpen jutott a jelenlegi miniszterelnök úr jogelődje, néhai Teleki Pál gróf arra a konklúzióra, hogy beígérte a harmadik zsidótörvényt. A jelenlegi miniszterelnök, úr tudomásom szerint elődjének ezt a kijelentését magáévá tette. Mármost kétszeri ilyen miniszterelnöki ígéret helyett itt van ez a javaslat. Nem tudom, őszintén szólva, hogy mire várnak és mi szükséges ahhoz, hogy ezt a kormány részéről beígért harmadik zsidótörvényt beterjesszék? A sorrend nyilvánvalóan fordított: először kellett volna a kormány által szükségesnek elismert harmadik zsidótörvényt beterjeszteni és azután ezt a házasságszabályozó törvényjavaslatot. Nyilvánvaló az, hogy úgy ennek a javaslatnak, mint a talán előbb-utóbb nagykeservesen mégis csak meghozandó harmadik zsidótörvénynek ellenzői vannak és lesznek. Első helyen áll ezek között az érdekelt fél maga, a zsidóság, sajnos, őszintén meg kell mondanom, igen messzire elnyúló csápjaival. Az ellenzők között fogjuk találni minden ilyen faj védelmet szolgáló javaslatnál azokat, akik a zsidóság szolgálatába szegődtek, bár ők maguk nem zsidók, akiket talán úgy tudnék definiálni, hogy díszmagyarba öltözött gyászmagyarok. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Rassay?) Mint politikai fórum, talán a törvényhozás másik testülete, a felsőház is túlradikálisnak és túl• messzemenőnek találna minden olyan javaslatot, amely az eddigi zsidótörvényeken túl megy. En mégis azt hiszem, hogy bölcs dolog volna, ha a felsőház is megfontolná ezirányú állásfoglalását, mert azt akadályozni, hogy a magyar nép érdekében, a magyar fajta védelmében annyira szükségszerű, aktuális törvényjavaslatot terjesszen be a kormány és emeltessen törvényerőre, végeredményben mégsem tudja. , Az, aki ezzel szembehelyezkedik, szükségszerűen, vagy a zsidósággal együtt, vagy még azt megelőzőleg kell, hogy eltűnjék a magyar közéletből. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Talán azok is ellene vannak bizonyára, akik szerintem teljesen felesleges módon beleviszik a vallási kérdést ebbe a par excellence fajvédelmi problémába. A faj és a vallás két külön kérdés és a faj védelmét igenis meg lehet és meg kell csinálni anélkül, hogy az ember vallási problémát csinálna ebből. A keresztény felfogás szerint az ember két részből, testből és lélekből áll, és mi igenis valljuk, hogy a lélek előhbrevaló, de egészséges lélek csak egészséges testben élhet. Ezért kötelessége a kormányzatnak és a törvényhozásnak, hogy a faj tisztaságát biztosítsa és alantasabb fajtákkal való keveredését megakadályozza, T. Ház! Ismétlem, nem tudom, mire várnak és milyen események szükségesek még ahhoz, hogy a beígért harmadik zsidótörvénynyel ezt az évek óta megnyugvásra nem jutó problémát véglegesen rendezzék. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, Jhogy «Ez a törvényjavaslat Magyarország népesedésének mennyiségi és minőségi javítását kívánja előmozdítani.« Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy ezzel a törvényjavaslattal a minőségi javítás bajosan érhető el, de azt hiszem, nem is komolyan értik az indokolásnak ezt a részét, mert ezt belemagyarázni igazán nem lehet. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy a javaslat »házasságkötési tilalmat tervez a nemzet szempontjából nem kívánatos vérkeveredés meggátlására«. Tisztelettel kérdem, hogy ha elismerik a vérkeveredés meggátlásának szükségességét, akkor miért csak a házasságon belül akarják azt meggátolni

1

? Mert azt nem tételezhetem fel a kormányzatról és a t. túloldalról, hogy olyan naivak volnának, hogy azt higyjék, hogy csak házasságon belül vau vérkeveredés. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy »nem utánoz mérlegelés nélkül külföldi példákat«. Ha az az egész, amit a magyar faj védelmében produkálni tudnak, ami ebben a javaslatban van, akkor sokkáí jobb lett volna, ha igenis mérlegelés nélkül utánozták volna a külföldi példákat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A javaslat indokolása több helyen, így példán! a 4. pontban a »Nemzsidó és zsidó házasságkötések tilalma« cím alatt utál arra, hogy az egyik cél az, hogy »a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék, erősen eltérő fajokkal való vérkeveredésektől«. A házassági tilalom zsidók és nemzsidók nem kívánatos faji keveredésének megakadályozására irányul.. Ezzel elismerte a javaslat ennek szükségességét, de ugyanakkor nincs meg a bátorsága arra, hogy ezt keresztül is vigye, mert teljesen logikátlauul, az egyik oldalon tilalmat állít fel, amely szerintem is helyes, ugyanakkor azonban egy ugyanolyan eredményt produkáló más irányban készakarva behunyja a szemét, nem vesz tudomást a dologról és még egy tiltó rendelkezést sem vesz fel. A javaslat 9. §-a az, amely nemzsidónak zsidóval való házasságát tilalmazza. Legyen szabad kitérnem arra a bekezdésre, amely úgy szól, hogy az előbbi bekezdés rendelkezéseit a * házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította.« Közben ugyanennek a paragrafusnak indokolása azt mondja, hogy (olvassa): »A felsorolt intézkedéseket, alkalmazni kell a házasságon kívül született gyermekre is*. T. Képviselőház! Bárkinek, bármi legyen a véleménye erről a javaslatról, az én igazságérzetem és legjobb lelkiismeretem szerint ez a szakasz teljesen erkölcstelen, mert a gyermeket bünteti azzal, hogy zsidónak bélyegzi meg, ha törvényes házasságból született, de ha házasságon kívül született, az ellen a javaslatnak semmi kifogása nincs. Én nem tudom, mi a logika és hol van a morál abban, hogy a házasságon belül valamit eltiltanak, de házasságon kívül ugyanazt megengedik: ez ellen a jó erkölcs megóvása érdekében tiltakoznom kell. S6*