Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-203
Äy országgyűlés ke/pviselóhápMnak rát. Az első a sorban ,a törvényjavaslat indokolásánál a balassagyarmati kamara. Balassagyarmat törvényszéki, járásbírósági székhely, kefrettkedeimi központ, , a zsidóság- kereskedelmi főfészke. Oda koncentrálódott 27 ügyvéd. Az egész kamarában 95 tag* Van. A 27 ügyvéd közül mindössze 8 keresztény. Méltóztatnak látni? Ez a grafikon, . amellyel nem akarom a t. Ház figyelmét igénybe 1 , venni, egészen világosan és kétségtelenül kimutatja, bogy a zsidókat csak egy vezeti és egy érdekli: a mohó, mértéktelen pénzimádat és pénzszerzési lehetőség. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez bistos!) T. Ház! Ennek a javaslatnak legnagyobbrésze adminisztrációs ügyvédkérdésekkel foglalkozik. Teljesen helytelen volt, amit előttem szólott t. képviselőtársam mondott, mert ennek a javaslatnak már előbb meg kellett volna születnie; hiszen köztudomású, hog.y 1940. őszén lejárt az Önkormányzati testületek újjáalakításának időpontja, tehát 1940. őszén kellett volna megtartani a kamarai választásokat. Ezeket azonban részben a közbejött forgatagos idők miatt, 'részbeai pedig azért, mert a zsidótörvénnyel ellentétbe került volna az önkormányzat, részben, mert túlságosan lassan jár a kormányzat, el kellett halasztani. Ezért .kell most ezt a kis törvényjavaslatot benyújtani. Ha most megtartanák az Önkormányzati választásokat, akkor teljesen lehetetlen állapot következnék be, ós ezt átérezte az igazságügyi kormányzat is. Az a helyzet állna elő ugyanis, hogy ameddig a zsidóknak, az országgyűlési és_ törvényhatósági választójoga a zsidótörvény értelmében — nagyon helyesen — bizonyos korlátozás alá esik, addig az önkormányzati életben teljes választójoggal — bár nem elég kielégítően — rendelkezvén, ezzel azokat választaná meg ós azokat küldené be az ügyvédi kamarába, akik a zsidó érdekeket képviselik, — ha hivatalosan keresztények is, mint Rupert képviselőtársam, — azo kat küldené be, akik vagy tiszta zsidók, vagy pedig & zsidósággal összeköttetésben, rokonságban, főleg érdekközösségben vannak. Ezeu az állapoton kell segítenie ennek a törvényjavaslatnak. Nem mondom, hogy ez a törvényjavaslat a hivatásrend anyagi életében javulást jelent. Teljesen tárgyilagosan kell nézni ezt a kérdést. Ez a javaslat az önkormányzati választások előestéjén jött a törvényhozás elé és •ezért a javaslatnak errevonatkozó rendelkezései —- különösen az 5. §, amely tulajdonképpen az egésznek a magját alkotja — helytállók, de elkésettek. A Magyar Ügyvédek , Nemzeti Egyesülete, amely a magyar ügyvédség hivatásrendi képviselete, több felterjesztésben kérte az igazságügyi kormányzatot, hogy ennek a javaslatnak egyes részeit bizonyos mértékben egészítse ki. Ezzel nem kívánok foglalkozni, ez szakkérdés, ezek apró (kérdések, ezeket mind meg lehet oldani. Ezzel azonban az ügyvédség égető problémái megoldást nem nyertek. A hivatásszervezet a Müne., megtartotta a maga ankétjét efelett a törvényjavaslat felett, amely törvényjavaslatot a szakszerű törvén y szerkesztés szempontjából teljesen felesleges bírálat tárgyává tenni, hiszen az igasr Hágügyminisztériumban olyan szakemlberek készítik el ezeket a javaslatokat, hogy legfeljebb nagyítóval lehetne hibákat találni, — hiszen mindenütt lehet hilbákat találni, ha ÈÔÉ. ülése Í9'ü június oO-án, hétfőit. $oi> akar találni valamit az ember — ez azonban teljesen felesleges. Lényegesebb és l'ontosabb az, ami a javaslatból kimaradt. Kimaradt ugyanis a javaslatból,^ — és ezt kellene, hogy az 5, § helyébe kerüljön — hogy ügyvéd zsidó ne lehessen, zsidó ne lehessen kamarai tag, — ha így tetszik — mert ha nem kamarai tag, akkor nem folytathat ügyvédséget és akkor megszabadult tőlük az egyik hivatásrend. (Matolcsy Tamás: Gettóiba velük!) Meg vagyok róla győződve és tudom, hogy a Ház túlsó oldala minden politikai, pártbeli, világnézeti különbség mellett e tekintetben egy kell, hogy legyen velünk. Én meg vagyok róla győződve, hogy az igazságügyminiszter úr ezek iránt a nemzetig követelések iránt igen fogékony és igen szívesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. De Önkéntelenül feltolul itt a kérdés az emberben: miért nem lehet megcsinálni és megoldani a kérdéseket radikálisan úgy, ahogy a mai kor azt megköveteli'? Ne legyünk folyton meditálóak és ne adjunk hiteit azoknak a szavaknak, amelyeket a zsidóság két képviselője itt elmondott. Mert eseteket azután a zsidóság magatartásáról bőven tudnék előhozni. Bent voltam az ügyvédi kamara fegyelmi választmányában és tudom, hogy milyen százalékban r részesültek ott fegyelmiben és milyen vétségeket követtek el a zsidók; főleg nagyon jól tudom, hogy az a nyomorult szegény földmíves kisgazda vagy más kisember, amikor (bemegy vidéken az ügyvédhez, azzal a félelemtudattal megy be, hogy kis vagyonkámat most valószínűleg el fogom veszíteni. (Úgy van! Úgy van!) Ennek a félelemnek nem a régi jó. öreg táblabírák szellemisége az oka, akik nobile officium alapján viselték az ügyvédséget, hanem az oda beszüremkedő zsidóság, amelyik éleslátásával meglátta, hogy itt lehet ellenőrzés nélkül szabadon keresni és garázdálkodni. (Ügy van! Úgy van!) Ennek ez a zsidóság az oka. (Mesko Zoltán: Vidéken mind megszedi magát!) Ezzel a szellemmel szemben a keresztény ügyvéd, aki az önmérséklés, az önmegtagadás, a krisztusi szeretet alapján áll — amire képviselőtársam hivatkozott — feltétlenül alul kell, hogy maradjon. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem egyszer hallottam a felektől: tetszik látni, a zsidó milyen szemtelen volt a bíróval szemben, tetszett látni, hogy odacsapott az asztalra, ez azután megvédi az ügyfelet. Az igazságot kereső ember pszichéje más, anint a tárgyilagos, nyugodt szemlélő emberé, ö csak azt látja, hogy ki haugosabb, ki beszél többet, ki beszél szemtelenebből, ki beszél agresszívebbül. Ezért keresi fel a zsidó ügyvédet a magyar föld szegény népe és jön azután a kamarához, vagy egy másik ügyvédhez és azt mondja: kérem pereltünk öt évig és most nincs se házam, se földem. (Matolcsy Tamás:. És hány nem kerül a kamarához!) Azokról nem is beszélve, akiknek visszaélési ügyeit magam bonyolítom le nap-nap mellett, és akikkel szemben, hogy a fél pénzét megmentsem, nem mehetek fegyelmi bírósághoz, mert a. zsidó azt mondja: vagy akarsz pénzt visszakapni és akkor nincs bűnvádi vagy fegyelmi ügy, vagy pedig tegyél bűnvádi és fegyelmi feljelentést, de akkor nem kapsz pénzt. Ez a szellem az, amely lerontotta az ügyvédség tekintélyét (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a balés szélsőbaloldalon.) és ezt a szellemet nem a. régi jó, öreg táblabírák hozták be és ne hivatkozzék a franeia királyokra és a Gironde-ra,