Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-203
331- Âz országgyűlés képviselőházának erdekeit nézni (Rupert Rezső: Mindig a gyengét kell védeni!) — és téves felfogás az. lia mindig csak a gyengébbre hivatkoznak, — hanem azt kell nézni, hogy mi a köznek, az egész nemzetnek az érdeke, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egy javaslatot egyedül és kizárólag csak ebből a szempontból lehet elbírálni, különösen ezt a javaslatot, amely nem politikai javaslat, hanem amely egy hivatásrendet van hivatva mai állapotából tételes törvényeinknek megfelelően bizonyos színvonalra felemelni. Arról lehet vitatkozni, hogy a törvényjavaslatban valami nincs benne és ami benneVan, kevés, arról is lehet vitatkozni, hogy mit lehetne még belevenni ebbe a javaslatba, de nem lehet egy szempontot kiragadni és azt mondani, hogy a. zsidóság, a zsidó fajta szempontjából ez a javaslat káros az egész nemzetre. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ezt a megállapítást az előttem szólott kén viselőtársam sem fogja vita tárgyává tenni. (Rupert Rezső: Ön akar a kamara élére kerülni! Ön akar elnök lenni! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt sem lehet tenni, hogy egy liberális fogással visszamenjünk a francia királyok korába. (Ruoert Rezső: "Én fajt védek. Ön meg a saját érdekét! —_ Elnök csenget.) Nem az az érdekes, hogy milyen romantikával gondolkozunk a hősökről, hanem az, hoey ma mi történik és mi lesz a növő generációk sorsa. (Ineze Antal: A jövendő magyar generációén Ez a. lényeges, ez a mi kötelességünk. ÚMV kell bírálnnnk, hogy a Buna völgyében éTŐ összes nettek, a nemzetiségeket is beleértve. boldoguljanak és még jobban éljenek, mint eddig éltek. Ez a lénvee'es, nem nedig az. hogy egy fajta szemszögéből vizsgáljuk a dolgokat, amely fajtáról tételes törvényeink, az 1939 : TV. te. és egyéb törvényeink megállanítják, hogy ez a fajta a nemzetre feltétlenül káros. Tisz-, tán érdekképviselet; alapon sem lehet ezt a törvényjavaslatot bírálni és nem helyezkedhelem arra a kizárólagos materialista álláspontra., amelyre előttem szólott képviselőtársam, "helyezkedett. (Rupert "R^zső: Ellenkezőién:! Meg sem értette a beszédemet!) * Nem is Tehetett megérteni n zsidó beszédet- mert nem Tehet fisak aTfc nézni. hog v valami hasznot jelent. Ezt e«íik a zsidók nézték és a zs'dó s r /ellemiséo- vitte ezt be a magvar közértbe. (Rúnáit Rezső: Mondottam nun'- hoírv omiek autó ia van. nekem 3^ évi ü i> 'vwdVe<lés után '->me a antnm! — 7a j n s T él s f"b alól dal on. Ma ,,A tl'v Kávolví jVIe dohogjon!) T. képviselőtársam, az "nem érdekes, h^c^ TI etem van valamim, vagv nincs, ez nem 'viszi előbbre a nemzet ügyét. (Rupert Rezső közbeszól ) F-hiök? Rupert képviselő urat kérem, hogy b agyion fe 1 a közbeszól ásókkal. Rudinszkv T-ás'/ló: Engem nem érdekel, hogy t. képviselőtársamnak a felesége zsidó származása, vagv. hogy milyen származású kliensei vannak. Ez egyáltalában nem érdekel. (Rímért Rezső• A maga szellemi vezérét nézze raee!) Az a'/ érdekes, bogy a magyar nemzet ügyét vigyük előbbre. (Rupert Rezső közbeszól. — Zai és mozaós a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ne dohogjon, mert kivisszük! — Derültség!} Valótlanságot állított a kéwiselő,úr, amikor azt mondotta, hogy a budauesti ügyvédi kamara tisztikarában és választmányában nincs csak két-három zsidó. Valótlant állított Bródy képviselő úr. n mikor azt állította, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmányában 203. ülése 19 U június 30-áft, hétfőn. mindössze két zsidó van, a tisztikarban pedig egy sincs. Ne méltóztassék nekem ilyet mondani, aki a kamaráit ösmeirem. Itt, van az ügyvédi kamara tisztikarának jegyzéke. Ebben van, ahogyan önök szokták mondani, két aktív zsidó, van azonkívül három olyan keresztény, akinek a felesége zsidó. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az is zsidó! — Rupert Rezső: Önt is zsidók hozták be a könyvtárba, mert segíteni akartak rajta!) Ez régi és rossz zsidó vicc ezzel a könyvtárossággal. Egy köztestületnek vagyok a könyvtárosa, nem a zsidók, vagy megtévesztéssel egyes keresztények választottak meg, mint önt. A tényeket nem lehet ilyen rossz viccekkel elütni.* sem azon tényt, hogy Rupert úr felesége zsidó. A 36 tagú választmányban 1941 tavaszán 9 aktív zsidó van. Ha kívánja t. képviselőtársam, szívesen felolvasom névszerint, mert itt van a névsor. De szükségtelen, sohasem akarok személyekkel foglalkozni. (Zaj.) De ha Kunért úr kívánja, felolvasóin: Ballagi Ernő, Blauner Mór, Győri Ákos, aki a kommunizmus alatt is szerepelt, stb.. stb. (Mktolcsy Mátyás: Jó ezt tudni!) Rendi Sándor, Schweiger Béla, Szilassy Ferenc, Szilágyi Dezső, Vadász Béla. Ezenkívül van egy 19-es zsidó és három zsidó feleséges. A fegyelmi bíróságban, amely arra van hivatva, hogy az ügyvédi kai" szelleme felett őrködjék, tehát őrködjék afelett, hogy a zsidó materialista világnézet ne törjön be teljesen abba a kamarába és ne úgy intézzék el az ügyeket, hogy »de kérem szépen, hát keresni kell«, hogy — ezt én tudom, ott éltem köztük, tehát ismerem őket — ebben a fegyelmi bíróságban nia is van — egy-kettő-hálromnógy-Öt-hat — zsidó. Ezek között van néhány, aki 1919-es zsidó. (Matolcsy Mátyás: Az mindegy!) T. Ház! Megmutathatok a t. Háznak egy kidolgozott kamarai lajstromot, amelyben a kék ceruzával megjelöltek a kikeresztelkedetteket jelentik, Ezeket természetesen a fennálló zsidótörvény szerint nem számítja zsidóknak a jelen törvényjavaslat indokolása. Ez a lajstrom szörnyű adatokat tartalmaz. Meg lehet nézni, minden oldalon méltóztatnak látni a kékkel megjelölteket. (Felmutatja,) Ez mind kikeresztelkedett zsidó. És akkor 1941-ben feláll két, mágiáit magyarnak nevező országgyűlési képviselő és mindenképpen, minden formában védeni próbálja azt a zsidóságot, amely szellemével és minden tekintetben tökéletesen elözönlötte a kamarák legnagyobbikát, a budapesti ügyvédi kamarát (Egy hang a szélsőbaloldalon: És a vidékieket is!) Nagyon érdekes lett volna, ha a törvényjavaslat indokolása a zsidók százalékos eloszlását illetően a kamarai vezetőségre m kiterjedt volna, mert akkor ezek az adatok is minden kétséget kizáróan megállapítást »verhettek volna és igazolták volna a zsidók hatalmi törekvéseit. Még érdekesebb lett volna, ha a zsidóságnak az ügyvédi életben való területi eloszlását mutatta volna ki, mert akkor megméltóztattak volna látni, hogy a zsidóság semmiféle kulturális hivatottságot nem akar betölteni. A zsidó nem megy kicsi falukba, ahova keresztény ügyvédek • elkerülnek. A zsidó ritkán megy pusztán járásbírósági székhellyel rendelkező községekbe, (Mozgás.) hanem, oda megy, ahol legalább is törvényszék van. vagy olyan kereskedelmi centrum van, ahol bőven lehet aratni. Semmiféle nemzetfenntartó vagy kulturális erő nem vezeti tehát a zsidóságot. Csak iaz anyagi érdek, (vitéz Jaross Andor: A fókák vezetik!) Méltóztassanak megtekinteni például egy vidéki kama-
